// 2026. szeptember 20., vasárnap // Friderika

A károlyi polgármester jól megmondja Theodorescunak

// HIRDETÉS

És nagykárolyi társainak. A helyi liberális pártelnök ugyanis a partiumi kisváros polgármestere szerint az elmúlt hat évben etnikai uszításon kívül egyebet nem csinált.

A nagykárolyi képviselő-testület nem megtiltotta, hogy I. C. Brătianunak szobrot állítsanak a partiumi kisvárosban, hanem egyszerűen csak más helyszínt javasolt a kezdeményezőknek az általuk kiválasztott helyett – reagált a Krónika megkeresésére Kovács Jenő polgármester Răzvan Theodorescu kijelentésére.

Amint arról beszámoltunk, a történész, akadémikus, volt művelődési miniszter és tévéelnök

Kelemen Hunor művelődési miniszteren verné el a port,

amiért az RMDSZ-es többségű nagykárolyi városi közgyűlés elvetette azt a román politikusok által felvetett javaslatot, hogy a városban állítsanak szobrot Ion I. C. Brătianu 20. század elején élt bukaresti politikusnak, volt miniszterelnöknek.

Theodorescu levélben fordult a jelenlegi művelődési miniszterhez, amelyben „meggondolatlannak” minősítette a nagykárolyi közgyűlés döntését, különösen annak fényében, hogy a művelődési tárcát az RMDSZ irányítja. Theodorescu nem riad vissza a nagy szavaktól sem: szerinte a nagykárolyi döntés

„súlyos sértés” Romániával szemben.

Kovács Jenő válaszában leszögezte: ez nem az ő döntése, hanem a tanács határozata volt, mellyel – mint hozzátette – maga is egyetért.

A polgármester szerint míg a magyar többségű városban nincsenek magyar, politikai konnotációkat hordozó köztéri alkotások, románból van négy darab: a román katona emlékművén kívül ugyanis Avram Iancu, Vasile Lucaciu és Simion Bărnuţiu emlékét is őrzi egy-egy szobor.

Kovács emlékeztetett: az első világháborút követően Nagykárolyból

eltávolították Kölcsey szobrát,

a négyméteres Kossuth-szobrot pedig felrobbantották, emiatt a helyi magyarok a mai napig érzékenyek erre a témára. „A liberális pártelnök, Ilie Ciuta pedig egy fogpiszkálót se kérjen, mert annyit sem kap. Etnikai uszításon kívül semmi mást nem csinált az elmúlt hat évben” – háborgott ez elöljáró.

Mint mondta, a liberális párti politikus a tulajdonában lévő internetes újságot is elsősorban feszültségkeltésre használja, ami szerinte elfogadhatatlan.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
Krónika

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?
Főtér

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Székelyhon

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS