Ezt is megértük, hogy a Kolozsvári Magyar Napok egyik nyilvános rendezvényéről exkluzívan tudósítsunk. Nem azért, mert csak bennünket engedtek be egy backstage-be, hanem mivel csak mi tartottuk érdemesnek elmenni egy olyan beszélgetésre, amelyről úgy gondoltuk, hogy sokkal népszerűbb lesz.
A harminc éve Svédországban élő Tóth Károly Antalt – akivel csütörtökön életút-beszélgetést rendezett a Jakabffy Elemér Alapítvány – és feleségét, Tóth Ilonát olyan nevekkel szokás együtt emlegetni, mint Ara-Kovács Attila, Szőcs Géza, Keszthelyi András, Molnár János, akik 1982-ben
az egyetlen erdélyi magyar szamizdatot,
az Ellenpontokat létrehozták és lebukásukig működtették.
A Ceauşescu-éra legsötétebb, utolsó éveinek kezdetén megjelent Ellenpontok sztorija a konspiratív keret miatt annyira szövevényes és bonyolult, hogy nehéz lenne itt röviden írni róla. Tovább nehezítik a történet kibomlását az érintettek gyakran egymásnak homlokegyenest ellentmondó értelmezései, szempontjai, indítékai, és nem könnyíti a dolgot a rengeteg személyes érzékenység, hiúság, vagy sértettség. A kezdeményezők máig is vitatják, hogy ki volt az ötletgazda, ki mikor mit csinált, és kinek mekkora érdeme vagy mulasztása volt egyik-másik vonatkozásban.
Csütörtökön tehát az Ellenpontok-sztori egyik főszereplőjének olvasatát hallhattuk, amely persze több ponton egyezik a többi szereplőével, de néhol bizony teljesen másképpen hangzik. Két óra persze éppen csak arra elegendő, hogy a történet főbb vonalai felvillanjanak. A big picture talán csak akkor állhatna valamelyest össze, ha valamilyen csoda folytán az összes szereplő egy két-három napos nyilvános
maratoni beszélgetésen
próbálná egymáshoz illeszteni a szilánkokat. Sajnos egy ilyen esemény nem csak az érintettek, hanem a közönség érdektelensége miatt sem lehetséges. Közönség alatt azokat értenénk, akik harminc éve címzettjei, olvasói voltak az Ellenpontoknak. Csütörtökön Kolozsváron ugyanis tíz ember tartotta érdemesnek meghallgatni Tóth Károly Antal történetét.
A hajdani és mostani kolozsvári elitnek más dolga akadt, mintsem visszatérni az időben egy olyan korba, amely kellemetlen és talán kényelmetlen vagy lelkiismeret-furdalást ébresztő emlékekkel terhes.
(a fotón: Székely István, a Jakabffy Elemér Alapítvány elnöke, Novák Csaba Zoltán történész, Tóth Károly Antal)