// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

És ön mit gondol az állati jogokról?

// HIRDETÉS

Mert hogy az állatvédők, a jogászok és a művészek mit gondolnak róla, az kiderült. Egészen mást.

Íme a tökéletes vitakoktél: végy egy egy állatvédő állatorvost (Madaras Péter), egy jogászt (Azzola Katalin), egy esztétát (Gregus Zoltán) és három vizuális művészt (Márkos Tünde, Bándi Dávid és Kótér Vilmos), ültesd be őket egy kávéházba (New York), s kérd őket arra, hogy beszélgessenek

a művészi szabadság határairól,

azon belül is az állati jogok kérdésköréről. Ja, és tégy oda egy írót (Szántai János), hogy lássa el a moderálás lehetetlen küldetését. Az eredmény: úgy hajba kapnak, hogy öröm nézni. (Jó, ez a költői túlzás pillanata volt: feszült, de civilizált vitát folytatnak, így pontosabb.)

A „viszály almáját”, mint kiderül, Bándi Dávidnak egy korábbi, meg nem valósult performanszötlete jelenti, amin aligha lepődhetünk meg, mivel a hétfői bemutatójától megedződtünk. Ehhez egereket használt volna fel, egyfajta akváriumos túlélőjátszma keretében, a probléma mindössze annyi, hogy szerencsétlen csillagállás esetén szegény párák akár el is halálozhattak volna. Ami tűrhetetlen, az állatvédő és a jogász szerint legalábbis. 

Utóbbi hosszan sorolja az idevonatkozó törvényi szabályozásokat, melyeknek summázata, hogy állatot bántalmazni, indokolatlan erőfeszítésnek kitenni, kínozni, horribile dictu megölni szigorúan tilos, leszámítva azon ritka eseteket, amikor ez tudományos, kísérleti vagy oktatási célból történik. Nekünk különösen az a szófordulat tetszik, hogy 

„fizikai vagy pszichikai sérülésnek kitenni”,

az állatlélektani vonatkozás értelmezése a résztvevők közül többeknek is láthatóan fejtörést okoz. A jogász álláspontja egyértelmű: a művészetnek semmiképpen sem lehet része az állatok bántása, a törvényeket be kell tartani, punktum.

 

Node a művészeknek éppen a törvényekkel van bajuk, a művészet feladata a határok tágítása, a szabályok áthágása, újszerű, a társadalmi normákon túlmutató tapasztalatok kikísérletezése, az emberi (és állati) lét rejtett dimenzióinak feltárása ésígytovább. Miféle dolog, háborognak, hogy nemcsak az állatokat védi a törvény, de az ember még önmagában sem tehet kárt büntetlenül, mert ha egy performansz keretében megöngyilkolja magát, és netalán túléli, mehet a bíróságra. 

A művésznek tulajdonképpen mindent szabad,

hangzik a verdikt. A közönség soraiból azért halkan elhangzik a kérdés (Selyem Zsuzsa), hogy lehet-e privilégium a művészet, azaz mi indokolhatja, hogy a művészember megtehessen olyasmit is, amit más egyszerű halandó nem. Továbbá az a felvetés is hangot kap (Szakáts István), hogy a jogi, törvényi vagy akár morális aspektusok helyett érdemesebb kulturális, szokásrendi vonatkozások felől nézni a problémát.

 

A fentebb említett kategóriák azonban ekkor már végzetesen összekeveredtek, az álláspontok megmerevedtek. Tanulság: az állatjogi diskurzus és a művészi szabadságeszme olyan párhuzamosok, amelyek a végtelenben sem találkoznak.

 

És tényleg, kedves olvasó, ön áldozna egeret a művészet oltárán?

 

(Megjegyzés: egyetlen példa arra, hogy mennyire komolyan veszik az állatjogi szabályozást manapság. A szöveget szerettem volna az Apokalipszis most hírhedt rituális bivalyölési jelenetének videójával illusztrálni, és mit gondolnak, szabadon elérhető a YouTube-on? Bingó: tiltott tartalomnak minősül.)

Fotó: Fall Sándor

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS