A medve nem játék, de van, hogy játszadozni támad kedve

A medve, mint tudjuk, nem játék. Vagy ha mégis, akkor inkább az extrémebb játékok közé sorolható be. Háromszéken idén már öt alkalommal támadt emberre a nagyvad, ami tekintve, hogy augusztus van, lehet sok is, kevés is, a legutóbbi medve-ember összetűzésre minden esetre most hétvégén került sor.

A támadás sebesültje egy 37 éves gelencei férfi, aki augusztus 16-án, szombaton kért orvosi segítséget – derül ki a Székely Hírmondóból. Sebei ellátását követően a kórház fertőző betegségek osztályának felnőtt részlegére utalták be, ahol veszettség elleni oltást kapott. Innen már másnap távozott, a napokban állapota követése érdekében, illetve az utókezelés végett kell jelentkeznie.

Míg a megyei sürgősségi kórházban idén ez az első, jegyzett medvetámadásos eset, addig a megyei környezetvédelmi hivatal kimutatása szerint Futásfalván, Torján, Magyarhermányban és Oltszemen is támadt a vad. Az áldozatok mind a négy alkalommal könnyebb sérülésekkel megúszták.

Bukarestig is kezd eközben eljutni annak a híre, hogy ha a székely ember nem is akar játszadozni a nagyvaddal, az időnként a málna mellé mást is megkíván, és be-betér ezért a lakott területekre, ahol két kukázás, illetve vadkárokozás között, van, hogy az embereket sem kíméli. Látszik, hogy Korodi Attila környezetvédelmi miniszter is székelyföldi, belátta ugyanis, hogy paradigmaváltásra van szükség a medvetémában, új jogszabályok kellenek az egyre gyakoribb vadkárok megfékezésére.

A Hargita megyei politikus azt követően beszélt az egyre égetőbb kérdés rendezéséről, hogy a medvék viselkedését jól ismerő szakemberekkel egyeztetett a múlt héten. „Tisztában vagyok azzal, hogy számos konfliktushoz vezet majd a téma boncolgatása, de egy dolog egészen biztos: a kérdést nem lehet halogatni, tennünk kell valamit” – idézi a Krónika Korodit, aki szerint olyan javaslatok kidolgozására kérte a téma ismerőit, amelyek segítségével meg lehet akadályozni a vadkárok előfordulását. „Mindez első hallásra nagyon elméletinek tűnik, de tény, hogy ez ügyben nagyon komoly gondok vannak” – tette hozzá a miniszter.

Korodi ugyanakkor arra is kitért, hogy a szakértők szerint a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a vadásztársaságok túletetik a medvéket, illetve az, hogy jelentősen megugrott a juhnyájak őrzésére tartott kutyák száma. „A változások miatt a medvék elhagyták a magas hegyvidéki környezetüket. Ugyanakkor számolni kell azzal is, hogy vannak olyan régiók, ahol az ember és az állat között gyakorivá vált a találkozás, ilyen esetekben sajátos jellegű, helyi rendelkezéseket kell foganatosítani” – mutatott rá a miniszter.