Ezt támasztja alá, hogy Amerika a legmagasabb szintű egészségügyi készültséget rendelte el, amire legutóbb 2009-ben, a H1N1 influenzajárvány idején volt példa. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerhatóság (FDA) ugyanakkor szerdán engedélyezte egy Pentagon által kidolgozott, azonnali Ebola-diagnózisteszt külföldi alkalmazását katonák, segélymunkások és segélyakciók résztvevői körében.

Barack Obama elnök az amerikai-afrikai csúcstalálkozót lezáró sajtóértekezletén kijelentette, hogy a minden kétséget kizáró, tudományos bizonyítottság híján korai lenne még engedélyezni annak az ígéretes, ZMapp elnevezésű Ebola-gyógyszernek az alkalmazását, amely a jelentések szerint javított két, vírussal megfertőződött amerikai segélymunkás állapotán. Obama úgy vélekedett, hogy a járvány feltartóztatása érdekében jelenleg elsősorban a közegészségügyi intézkedésekre kell összpontosítani.
Mindeközben az európai és amerikai egészségügyi szervek sorra adják ki a közleményeket, hogy képesek izolálni és elkülöníteni a fertőzött embereket, ha esetleg felbukkannának a reptereiken.

A járvány első európai fertőzöttje egy spanyol pap, aki Libériában kapta el a halálos kórt. Két spanyol apáca is megfertőződött a nyugat-afrikai országban. A madridi kormány katonai géppel szállíttatta haza állampolgárait, hogy jobb kezelést kapjanak.
A kór februárban terjedt el újra, azóta több mint 900 ember halt meg. A legtöbb áldozatot Libériában szedte a járvány, de Guineában, Sierra Leónéban és Nigériában is sok a fertőzött. Az Egészségügyi Világszervezet tanácskozásba kezdett, hogy megállapítsa, világméretű járványról van-e szó. A Világbank pedig 200 millió dolláros segélyt ajánlott fel az érintett országoknak. A libériai elnök három hónapos szükségállapotot hirdetett az Ebola-járvány megfékezése érdekében.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán, aol.com, AP Photo/Sunday Alamba