// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Fejszével gyilkoltak Gyergyóditróban

// HIRDETÉS

Nagyon zavaros gyilkossági ügy van kibontakozóban Ditróban. Valaki fejszével gyilkolt, de a rendőrség nem vette őrizetbe. A vizsgált személy nem ugyanaz, akiről a helybéliek tudnak.

Brutális gyilkosság híre rázta meg pénteken a ditrói közösséget. Egy helybéli férfi, B. J. csütörtökön este életét vesztette, testvérét pedig súlyos sérülésekkel szállították a gyergyószentmiklósi kórházba.

A ditróiak azt beszélik, az áldozatot egy fatolvaj ütötte le fejszével. Az eset a szóbeszéd szerint úgy történt, hogy B. J. meghallotta, lopják a fát az erdejéből, s testvérével együtt a helyszínre ment kivizsgálni, mi történik ott. Tetten érte a fatolvajokat, majd értesítette a rendőrséget. A helyszínre érkező rendőrök jegyzőkönyvbe vették a bűncselekmény tényét, az elkövetőket azonban elengedték. Az illetők – szintén ditróiak – ezt követően a falu végén megvárták B. J.-t, és keresztbe álltak szekérrel az úton. Amikor B. J. kiszállt az autójából,

fejszével támadtak rá,

a fejszecsapások miatt B. J. a helyszínen elhunyt. Rátámadtak testvérére is, aki súlyos sérülésekkel került kórházba.

A hatóságok nagyon kevés információt adnak, a ditróiak ellentétben felháborodottan látják: a csütörtök este történt gyilkosság elkövetésével gyanúsított személy és társa szabadlábon van, otthon tartózkodnak.

A Hargita Megyei Ügyészség szóvivője megerősítette a Székelyhon értesüléseit, miszerint egy ditrói férfi halálos sérüléseket okozott a szintén ditrói, 63 éves B. J.-nek.

Az elkövető ellen nem rendeltek el előzetes letartóztatást,

mivel az esetnek nincs olyan tanúja, aki ne lenne érintett az ügyben, a vallomások pedig ellentmondásosak. Az ügyészség szerint feltételezhető, hogy a B. J. halálát okozó férfi önvédelemből cselekedett. Az ügyben folyamatban van a vizsgálat.

Az ügyészség szóvivője, Cristian Gheorghe elmondása szerint két férfi érintett az ügyben, egyikük nevének kezdőbetűjét ismertette, ez C. S. A ditróiak viszont egy B. T. kezdőbetűs személyről beszélnek.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS