// 2026. november 2., hétfő // Achilles

Mijjen hűje vagy... románul

// HIRDETÉS

Hála Istennek, a román nyelv nagy romlásáért nem mi, magyarok vagyunk felelősek. Legalábbis Andrei Pleșu szerint.

Néhány napja bosszankodva beszélnek az RMDSZ vezetői által a művelődésügyi tárca élére jelölt Biró Rozália asszonyról. A hölgy önéletrajzában a román nyelv az „idegen nyelvek” között szerepel. Igaz, hogy szinte az összes, a nyilatkozatok szintjén hiperhazafi forradalom utáni kormány furcsa lazasággal éppen a Művelődésügyi Minisztériumot szokta felkínálni, amikor adnia kell a magyaroknak valamit.

Mert csak nem fogják a pénzügyeket, a külpolitikát vagy a belügyeket adni! Ez a honi politikusok tisztán retorikai szintű érdeklődését bizonyítja a „nemzet” szellemi élete és hősei iránt. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy egy magyar etnikumú polgár eleve alkalmatlan – vagy nem javasolt – arra, hogy a román kultúrát kezelje. Ezt a hivatalt, például, bármikor rábíznám Horváth Andor professzor úrra a kolozsvári egyetemről, aki elismert, művelt, kifinomult értelmiségi és ugyanakkor kitűnő adminisztrátor, ahogy őt rögtön a forradalom után a Művelődésügyi Minisztériumban megismertem. És nem kétlem, hogy nem ő az egyetlen lehetséges változat.

A gond az, hogy ez a fajta választás nem kedvez a kormányon lévőknek, de az is, hogy az RMDSZ sem igyekszik úgy-ahogy elfogadhatóbb képviselőket találni politikai napirendje megvalósítására. Ám mindennél súlyosabb az, hogy nem a magyar kisebbség a hibás a román nyelv visszafejlődéséért, hanem – sokkal nagyobb mértékben – a román többség. A saját nyelv elégtelen ismerete a román politikusok legbántóbb hibája. Biró Rozália asszony legalább elismeri, hogy számára a román nyelv „idegen”. A mieink személyes tulajdonukként, ősi örökségükként nyomorgatják, melyet úgy gondoznak, mint holmi jövevények. A hibás szóhasználatok, a helytelen beszéd, az elvétett ragozások, a lexikális kisiklások közbeszédünk mindennapos műsorát adják. És azt is hozzá kell tenni, hogy e tekintetben az újságírók vagy az egyszerű románok sem teljesen ártatlanok. Az anyanyelv folyamatos leromlásának vagyunk tanúi és nem úgy tűnik, mintha túlságosan aggasztana bennünket ez a felelőtlen identitásvesztés.

Nem tud felháborítani egy szerencsétlen román rendőr dadogása, aki azt meséli, miként védett meg az utcán egy bántalmazott polgárt, és így szól: „Ösztönileg léptem közbe”, miközben valójában „ösztönös”-et akart mondani. De súlyosan lehangol az, ahogy – néha – a főnökei és a főnökei főnökei beszélnek, hogy különböző tévés műsorvezetőket, parlamenti képviselőket, vagy „pártaktivistákat” már nem is említsek, akik képesek óránként több tíz merényletet elkövetni a román nyelv ellen.

De azok a legmulatságosabbak – és ugyanakkor a legveszélyesebbek is –, akik úgy rontják le a nyelvet, hogy közben úgy tesznek, mintha dédelgetnék, mintha „megújítanák”, mintha „alkotó módon” átalakítanák azt. Viccesek akarnak lenni, vagy „kifinomultan” akarják magukat kifejezni. Meggyőződésük, hogy az az igazi „értelmiségi”, aki ritka szavakat ismer, aki lehatol a szavak „gyökeréig” és akitől mindenki eltátja a száját. Így jelent meg a nyelvi piacunkon a „matrafoxat” kifejezés, amellyel a „triviális” beat (részeg – a szerk.) szót váltották fel. Ugyanaz a serény újító nemrég egy másik nyelvi krokodilt is gyártott: az egyik tévéműsorban, eltökélten arra, hogy kimutatja a nemzet haladásába vetett megingathatatlan hitét, azt ismételgette csücsörítve, hogy „incrementat” módon fogunk haladni. Nyilvánvalóan önök sem értenék, miről van szó. Ez nem a pórnépnek szólt. Csak Dimitrie Cantemir ismerte ezt a szót, melyet a latinból vett át, hogy az „Oszmán Udvar erősödéséről és gyengüléséről” beszéljen. Igen, az „incrementum” „növekedés”-t jelent. Szóval – hogy a tanulatlan nép is értse – az, hogy „incrementat” pályánk lesz nem jelent egyebet, mint azt, hogy „növekedni” fogunk. De kár lenne egy ilyen fényes gondolatot banális, az általános tudatlanság szintjének megfelelő szavakkal megpocsékolni.

Az a gond, hogy a szellemes értelmiségink sem nagyon tudja, mit jelent az „incrementat”, tekintettel arra, hogy azt mondja, „incrementálisan fogunk nőni” (vagyis növekedve növekszünk…). Megfogalmazásaiból az következik, hogy a kérdéses kifejezésnek „lassan-lassan”, „fokozatosan” az értelme. Mindenesetre, az világos, hogy incrementális út vár ránk! Csak három lehetőség van: gyengülsz, erősödsz, vagy egy helyben állsz. Vagyis a mi, a magas képzettségű fiúk nyelvén, dekrementálsz, inkrementálsz, vagy – miért is ne újítanánk mi is egy kicsit – stagnálással exkrementálsz. Szép nyelv, dicsőség annak, aki megalkotott, de annak is, aki most jól kicicomázott, mint egy drága semmiséget, bárdolatlanul, idegen nyelvvé változtatva téged…

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Százezrekkel gyarapodik Románia, többségük nem ázsiai bevándorló
Krónika

Százezrekkel gyarapodik Románia, többségük nem ázsiai bevándorló

Románia közel 280 000 fős lakosságnövekedést könyvelhetett el a bevándorlóknak köszönhetően a 2022 és 2025 közötti időszakban – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány projektjeként működő Monitorul Social hivatalos statisztikákon alapuló adataiból.

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter
Főtér

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.

Több megyére is kiterjesztették a légi riasztást Romániában, lezárták Iași megye légterét
Székelyhon

Több megyére is kiterjesztették a légi riasztást Romániában, lezárták Iași megye légterét

Több megyében is RO-Alert-figyelmeztetést kaptak szombat este, miután a román védelmi minisztérium radarjai légi célpontokat észleltek a Moldovai Köztársaság felől. A lehetséges drónbehatolás miatt vadászgépeket és egy harci helikoptert is riasztottak.

Légi riasztás több romániai megyében, légteret zártak le, Wizz Air-gépet is átirányítottak
Krónika

Légi riasztás több romániai megyében, légteret zártak le, Wizz Air-gépet is átirányítottak

Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek
Székelyhon

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS