// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

SZNT-sítette autonómia-statútumát az RMDSZ-MPP

// HIRDETÉS

Elégedett lehet Biró Zsolt, az MPP elnöke: közeledtek az álláspontok az RMDSZ-szel folytatott mai tárgyaláson Székelyföld autonómia-statútumáról. Két héten belül közvitára bocsájtják a dokumentumot.

Márton Árpád, az RMDSZ parlamenti képviselője az MTI-nek elmondta, a tanácskozáson először tárgyalták végig cikkelyről-cikkelyre a készülő tervezetet, és a legtöbb – korábban nyitva hagyott – kérdésben megegyeztek. Elégedett a tárgyalás eredményeivel Biró Zsolt, az MPP elnöke is, aki elmondta, az egyeztetés során olyan dokumentum alakult ki, ami közel áll a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által korábban kidolgozott autonómiastatútumhoz. Az elkövetkező napokban „összefésülik a szövegszerű javaslatokat” – mondta Bíró, aki bízik benne, hogy két héten belül elkészül az a szövegváltozat, amelyet immár közvitára lehet bocsátani. 

Amiben megegyeztek

  • Alkotmánymódosító csomagot is készítenek a tervezet mellé.
  • Nem a jelenlegi alkotmányos kerethez, hanem a székelyföldi elvárásokhoz igazítják a tervezetet.
  • A tervezet preambulumában hivatkoznak az Erdély és Románia egyesülését kimondó Gyulafehérvári nyilatkozatra, az Európa Tanács (ET) 1201-es ajánlására, és a közösségek azon jogára, hogy maguk döntsenek saját sorsukról.
  • A jelenlegi Kovászna, Hargita és Maros megyéből kiindulva, de a történelmi Székelyföld területére vonatkoztatnák az autonómiatörvényt.
  • Átmeneti rendelkezésekben szabályoznák, hogy azok a települések, amelyek nem kívánnak a Székelyföldhöz tartozni, népszavazással dönthessenek a leválásról, azok pedig, amelyek a szomszédos megyékhez tartoznak, és Székelyföldhöz csatlakoznának, referendum útján megtehessék ezt.
  • A régiónak lesz egy közvetlenül megválasztott döntéshozó testülete.
  • A régiót az elnök vezeti, aki az alelnökökkel együtt a régió kormányzatát adja.
  • A székelyföldi közintézményekben az etnikai arányosság elvét érvényesítik, de az arányosságot csak az állások megüresedése során alakítanák ki, senkit nem bocsátanának el a megfelelő etnikai arányok kialakítása céljával.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS