Kezd lassan megszokottá válni, hogy Corina Creţu szociáldemokrata párti (PSD) európai parlamenti képviselőnek mindenről Tőkés László jut eszébe, most éppen EP-alelnökké választása után emlegette az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét. Miután hosszú idő óta a legfőbb politikai tevékenysége abban merül ki, hogy minden eszközzel küzd Tőkésnek az 1989-es rendszerváltásban vállalt szerepéért megkapott Románia Csillaga érdemrend visszavonásáért, kedd este megint neki szúrt oda.

Történt ez azt követően, hogy személyében, az Európai Néppárt (EPP) által jelölt, egyébként még a tagfelvételre váró nemzeti liberális párti (PNL) Adina Văleanu személyében aznap két román alelnöke is lett a brüsszeli döntéshozóknak.

„Természetesen nagy a különbség. Románia lényegesen jobban képviselt az EP vezetői struktúráiban. Eddig egyetlen alelnökünk volt, Tőkés úr, aki tulajdonképpen Magyarország helyeire érkezett, Magyarország jelölte őt, Traian Băsescu úr, a PDL (az államfő korábbi alakulata, a Demokrata Liberális Párt – szerk. megj.) pedig támogatta. Ők most Vălean asszony támogatását választották, de, bárhogy is, Romániának ez nagyon jó” – fogalmazott Creţu. Mint ismeretes, Tőkés László 2010-ben a fideszes Schmitt Pál államfővé választása nyomán megüresedett EP-alelnöki székbe ülhetett be.

Az árulózás sem maradt el

Román részről egyébként nem volt konfliktusmentes a szavazás, ugyanis a szociáldemokraták nevében Cătălin Ivan EP-képvisleő, aki egyben a PSD szóvivője bejelentette, elsősorban Creţut támogatják. Egyúttal örömét fejezte ki amiatt, hogy Tőkés már nem alelnök a brüsszeli parlamentben. Văleant ugyanakkor árulónak nevezte, aki megérdemli a sorsát.

14 alelnöke van az EP-nek

A keddi alelnökválasztáson 729 politikus adta le szavazatát, amelyek közül 12 volt érvénytelen, így egy-egy alelnök megválasztásához 359 voksra, a leadott érvényes szavazatok több mint felére volt szükség. Magyarországnak Pelczné Gáll Ildikó személyében van mostantól EP-alelnöke, a fideszes politikus Martin Schulz EP-elnök közlése szerint kereken 400 képviselőtársa támogatta.
A 14 alelnök közül a szavazás első körében Pelczné Gáll Ildikó mellett még öt jelöltnek sikerült megszereznie az alelnökké választáshoz szükséges többséget. A szintén az Európai Néppárthoz tartozó olasz Antonio Tajani, az ír Mairead McGuinness, a spanyol Ramón Luis Valcárcel Siso, a román Adina Vălean és a német Rainer Wieland lett az Európai Parlament alelnöke.

A voksolás második körében a fennmaradó nyolc alelnöki poszt közül hármat sikerült betölteni a szociáldemokrata Corina Creţu, a francia Sylvie Guillaume és az olasz David-Maria Sassoli megválasztásával. A harmadik körben már csak egyszerű többségre volt szükség, vagyis, akire a legtöbben szavaztak, azt alelnökké választották. Így a liberális, finn Olli Rehnt és a német Alexander Graf Lambsdorffot, a zöldpárti, osztrák Ulrike Lunaceket, a radikális baloldalhoz tartozó, görög Dimitriosz Papadimuliszt és az Európai Konzervatívok és Reformerek csoportjához tartozó lengyel Ryszard Czarneckit is az Európai Parlament alelnökévé választották.
Egyetlen olyan jelölt volt, az olasz Fabio Massimo Castaldo, akit az EP-képviselők nem választottak alelnökké. Castaldo a Beppe Grillo által fémjelzett olasz populista Öt Csillag Mozgalom képviselője, amely a Nigel Farage vezette, Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája elnevezésű képviselőcsoport soraiban foglal helyet.