Dan Șova miniszterségének „katasztrofális” mérlege

Nagyjából semmit sem csinált. De azt nagyon intenzíven.
Hirdetés

Katasztrofálisnak nevezte Dan Șovának a kormányban kifejtett tevékenységét a Hotnews hírportál, a Mediafax hírügynökség összeállítása is hasonló fényben tünteti fel a szociáldemokrata párti (PSD) politikust, aki tizennyolc hónapig a romániai autópálya-építésekért felelt, az elmúlt öt hónapban pedig a közlekedési tárca élén állt. Mint ismeretes, utóbbi tisztségéről kedden mondott le arra hivatkozva, hogy a következő négy hónapban az év végi elnökválasztási kampányra akar összpontosítani. A szerda este kinevezett Ioan Rus új közlekedési miniszternek az elődje által meg nem oldott, sőt felhalmozott a gondokkal kell indítania mandátumát egy olyan évben, amelynek a végén államfőválasztásokat szerveznek.

Az idei mérleg nulla kilométer lesz?

Ugyan 2012 májusától a Ponta-kabinet 242 kilométernyi autópályát avatott, valamennyi munkálat még a demokrata-liberális párti (PDL) Anca Boagiu és Alexandru Nazare idején kezdődött el. Eközben a Hotnews szerint fennáll annak a veszélye, hogy az idei év folyamán egyetlen kilométernyi sztrádát se sikerüljön átadni a forgalomnak. Szerintük ugyanis a Szászváros–Nagyszeben-autópálya harmadik szakaszának a 22 kilométere vagy a Nagylak–Arad sztráda első szakaszának szintén 22 kilométere ugyan elkészülhet idén, azonban nem zárják ki, hogy problémák merülnek fel menet közben.

Pedig tervek szépen voltak

Pedig Dan Șova nagyszabású –akár még elődeit is überelő – tervekkel rukkolt elő mandátuma elején. Mint hangoztatta, 2020-ra Romániában 2440 kilométer autópálya lesz, ami közel 1800 kilométert jelentene pluszban a jelenlegi 650 kilométerhez képest.

Az ország rendelkezésére álló európai uniós források lehívásával is jelentős gondok vannak. Az előző költségvetési ciklusból megmaradt mintegy 3 milliárd eurót 2015 végéig lehet lehívni, amennyiben ez nem sikerül, a román államnak saját forrásokból kell finanszíroznia a már elkezdett projekteket. Eközben idén az első öt hónapban a pénzösszeg alig 5 százalékát sikerült megszerezni.

Az elveszett Bechtel-szerződés

Eközben ugyebár rejtélyes, már-már caregialei körülmények között „elveszett” a szintén szociáldemokrata párti, azóta többszörösen börtönbüntetéssel sújtott Adrian Năstase kormányzása idején a NATO-csatlakozás fejében, versenytárgyalás nélkül az amerikai Bechtel cégnek odaítélt szerződés. Mint ismert, a cégnek kellett volna megépítenie az észak-erdélyi autópályát, amiből tíz év alatt alig 52 kilométer épült meg.

Pontáék kormányra kerülése után merült fel, hogy bele kéne kukkantani a dokumentumba, ám azt azóta sem találta meg senki. Áprilisban az ügy kapcsán Șova azt mondta, hogy az ügyészség „mintegy hat hónapja” keresi a szerződést. Tavaly novemberben eközben, amikor még nem a közlekedési minisztérium élén állt, hanem az infrastrukturális projektekért felelős tárca nélküli miniszteri tisztséget töltötte be, még azt mondta, ő maga soha nem kereste a dokumentumot, hanem a közlekedési tárcától kérte azt. Hozzátette: nincsenek információ arról, hogy az előkerült-e, de az amerikai vállalat azt ígérte, hogy megküldi a szerződés másolatát.

Tény azonban, hogy nyilvánosságra azóta sem került egyetlen sor sem az egy évtizede titkolt dokumentumból.

Vitatott menedzsercserék

Dan Șova miniszterségének egy másik nagyon vitatott kérdése a közlekedési minisztérium alárendeltségébe tartozó állami vállalatoknál – egyebek mellett a Román Vasúttársaság teherszállító ágazata (CFR Marfă), Bukaresti Repülőterek Rt., Tarom – kieszközölt menedzsercserék jogossága.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) kérésére neveztek ki a magánszférából érkező menedzsereket a veszteséges állami vállalatok élére, abban bízva, hogy ezáltal hatékonyabbá tudják tenni azok tevékenységét. Șova különböző okokra hivatkozva cserélt le több vezetőt is, majd azt kérte az IMF-től, hogy a közlekedési tárcához tartozó vállalatok közül néhány esetében ne legyen kötelező a magánszférából érkező menedzsment. Döntését azzal próbálta indokolni, hogy voltak esetek, amikor ezek a vezetők nem tartották tiszteletben az igazgatótanács döntéseit, azonban a nemzetközi hitelezők válasza elutasító volt.

Bőven vannak még gondok

Az igazságszolgáltatás adhat eközben választ a Mediafax összesítése szerint még számos kérdésre. Ilyen a vasúttársaság turisztikai vállalata – amely egyébként csődeljárás alatt áll – tulajdonában levő hotelek sorsa, ami kapcsán Şova áprilisban úgy nyilatkozott, hogy ügyészséghez fordul a helyzet tisztázása érdekében. De ott van a CFR Marfă privatizációjára jelentkező Grup Feroviar Român magán vasúttársaság esete is. A távozó tárcavezető két hónapja azt mondta, ügyészséghez fordul a Raiffeisen Bank által a GFR számára a vasúttársaság teherszállító ágazatának a privatizációjában való részvételéhez kibocsátott 10 millió eurós garancialevél ügyében. A közlekedési tárca közölte, miután a bank megtagadta a levélben foglaltak végrehajtását, úgy döntött, a DIICOT-hoz fordul, hogy az vizsgálja meg: a bank vétlen az ügyben, vagy döntése törvénytelen

Hirdetés