Tudományos konferenciával és kiállításokkal emlékeznek meg csütörtökön a száz éves marosvásárhelyi Kultúrpalotáról a budapesti Róth Miksa Emlékházban, a Múzeumok éjszakáján pedig a Marosvásárhelyi forgatag elnevezésű programmal ünneplik az épületet. A programsorozat csütörtökön a Száz éves a Kultúrpalota című konferenciával kezdődik a Róth Miksa egykori lakóházában működő múzeumban, ahol Ráday Mihály mutatja be a Maros megyei múzeum által az évfordulóra megjelentetett Marosvásárhelyi kultúrpalota című könyvet, majd erdélyi és budapesti szerzők, művészet- és építészettörténészek ismertetik a Kultúrpalota száz éves történetét – közölte a Róth Miksa Emlékház.
A program keretében a résztvevők először ismerhetik meg, hogy kik, hol és hogyan rejtegették sok évtizeden keresztül Sidló Ferenc magyar királykoronázást ábrázoló aranyozott bronz reliefjét, ami a közelmúltban került vissza eredeti helyére, a palotába. Ugyancsak évtizedekig kellett rejtegetni a szomszédos városháza Róth Miksa által készített, magyar történelmi személyiségeket ábrázoló üvegfestményeit. Ezek restaurálása magyarországi segítséggel megtörtént, de eredeti helyükre még ma sem kerülhettek vissza.
A konferenciához három alkalmi kiállítás is kapcsolódik: ezek Róth Miksa marosvásárhelyi üvegfestményeinek eredeti terveit, Marosvásárhely szecessziós épületeit és a székelyföldi város 12, ma már részben más funkciót betöltő templomát mutatják be. A kiállításokat a Múzeumok éjszakáján is meg lehet tekinteni a Marosvásárhelyi forgatag program részeként, amelyen számos további előadás, múzeumi vezetés és Marosvásárhelyi Polgári Bál várja a látogatókat.
Komor Marcell és Jakab Dezső építészt Bernády György, Marosvásárhely egykori polgármestere bízta meg azzal, hogy az általuk nemzeti szecessziós stílusban épített Városháza mellé tervezzenek olyan kultúrpalotát, „amely a Székelyföld szívében évszázadok múltán is büszkesége lehet nemzeti kultúránknak”. Az 1911 és 1913 között épített Kultúrpalota a korszak egyik legjelentősebb összművészeti alkotása lett. Az épületet díszítő mozaikokat Körösfői-Kriesch Aladár és Nagy Sándor tervezte, a bútorokat Toroczkai Wigand Ede készítette. Az épület talán legismertebb alkotásai azonban a Róth Miksa műhelyéből kikerült üvegablakok, amelyek az eredeti tervek szerint Magyarországot képviselték volna az 1914-es San Franciscó-i világkiállításon. Erre az első világháború miatt nem került sor.
A román hatóságok a Kultúrpalota és a Városháza számos műalkotását eltávolíttatták, ezek többsége került elő a közelmúltban.