// 2024. november 27., szerda // Virgil
Marosvásárhely

Jubilál a marosvásárhelyi Kultúrpalota

// HIRDETÉS

Olyan ingatlant akart terveztetni Bernády György polgármester, ami „a Székelyföld szívében évszázadok múltán is büszkesége lehet nemzeti kultúránknak”. Komorr Marcell és Jakab Dezső eleget tettek felkérésének.

Tudományos konferenciával és kiállításokkal emlékeznek meg csütörtökön a száz éves marosvásárhelyi Kultúrpalotáról a budapesti Róth Miksa Emlékházban, a Múzeumok éjszakáján pedig a Marosvásárhelyi forgatag elnevezésű programmal ünneplik az épületet. A programsorozat csütörtökön a Száz éves a Kultúrpalota című konferenciával kezdődik a Róth Miksa egykori lakóházában működő múzeumban, ahol Ráday Mihály mutatja be a Maros megyei múzeum által az évfordulóra megjelentetett Marosvásárhelyi kultúrpalota című könyvet, majd erdélyi és budapesti szerzők, művészet- és építészettörténészek ismertetik a Kultúrpalota száz éves történetét – közölte a Róth Miksa Emlékház.
A program keretében a résztvevők először ismerhetik meg, hogy kik, hol és hogyan rejtegették sok évtizeden keresztül Sidló Ferenc magyar királykoronázást ábrázoló aranyozott bronz reliefjét, ami a közelmúltban került vissza eredeti helyére, a palotába. Ugyancsak évtizedekig kellett rejtegetni a szomszédos városháza Róth Miksa által készített, magyar történelmi személyiségeket ábrázoló üvegfestményeit. Ezek restaurálása magyarországi segítséggel megtörtént, de eredeti helyükre még ma sem kerülhettek vissza.
A konferenciához három alkalmi kiállítás is kapcsolódik: ezek Róth Miksa marosvásárhelyi üvegfestményeinek eredeti terveit, Marosvásárhely szecessziós épületeit és a székelyföldi város 12, ma már részben más funkciót betöltő templomát mutatják be. A kiállításokat a Múzeumok éjszakáján is meg lehet tekinteni a Marosvásárhelyi forgatag program részeként, amelyen számos további előadás, múzeumi vezetés és Marosvásárhelyi Polgári Bál várja a látogatókat.
Komor Marcell és Jakab Dezső építészt Bernády György, Marosvásárhely egykori polgármestere bízta meg azzal, hogy az általuk nemzeti szecessziós stílusban épített Városháza mellé tervezzenek olyan kultúrpalotát, „amely a Székelyföld szívében évszázadok múltán is büszkesége lehet nemzeti kultúránknak”. Az 1911 és 1913 között épített Kultúrpalota a korszak egyik legjelentősebb összművészeti alkotása lett. Az épületet díszítő mozaikokat Körösfői-Kriesch Aladár és Nagy Sándor tervezte, a bútorokat Toroczkai Wigand Ede készítette. Az épület talán legismertebb alkotásai azonban a Róth Miksa műhelyéből kikerült üvegablakok, amelyek az eredeti tervek szerint Magyarországot képviselték volna az 1914-es San Franciscó-i világkiállításon. Erre az első világháború miatt nem került sor.
A román hatóságok a Kultúrpalota és a Városháza számos műalkotását eltávolíttatták, ezek többsége került elő a közelmúltban.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS