Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) székelyföldi regionális vezetői közös közleményben tudatták, hogy jogi úton készülnek fellépni Wass Albert emlékének meggyalázása ellen.

A pénteki közleményben Nagy Pál EMNT-alelnök és Papp Előd EMNP-alelnök amiatt tiltakoztak, hogy a pünkösdi búcsúra vezető úton felállított könyves standokról a román rendőrök levetették Wass Albert könyveit, és egy árustól tíz könyvet el is koboztak, Szovátán pedig csütörtökön lefoglalták a pünkösdkor magánterületen felállított Wass Albert-szobrot.
„Wass Albert könyveinek elkobzása, a könyvárusok megfélemlítése újabb bizonyítéka annak, hogy 25 évnyi demokrácia+ sem volt elég ahhoz, hogy a román államapparátus embereiből kihaljon az erdélyi magyar közösség sárba tiprásának szándéka” – állapították meg az aláírók.
Hozzátették, nem tudják, nem akarják elfogadni Wass Albert törvényesen megjelentetett műveinek betiltását, ezek árusításának bárminemű korlátozását, szobrai felállításának tiltását. Álláspontjuk szerint az erdélyi magyarság érdekképviseletének „eddigi lakájpolitikája” nem tudja Bukarestben megoldani a hasonló gondokat. A magyarság bukaresti politikai képviselete csak „segíti a hatalmat abban, hogy elodázza a szembenézést jogos önrendelkezési törekvéseinkkel” – állították, az RMDSZ-re utalva.
„Legyen vége a nyomásgyakorlásnak! Ideje szembemenni a jogainkat megsértőkkel” – hangsúlyozta Nagy Pál és Papp Előd közleményében.
Az erdélyi arisztokrata családból származó Wass Albert a két világháború között az Erdélyi Szépmíves Céh tagjaként jelentkezett a magyar irodalomban. Farkasverem című regényéért 1934-ben Baumgarten-díjat kapott. Az író 1944 és 1952 között Németországban, majd 1952-től 1998-as haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt, 1956-tól a University of Florida tanára volt.

Írói munkásságára halála után irányult a figyelem. A marosvásárhelyi Mentor kiadó 1999-ben kezdte el Wass Albert műveinek a kiadását, és 2012-ig 44 Wass Albert-kötetet jelentetett meg.
Wass Albertet 1946-ban háborús bűnök elkövetése miatt távollétében halálra ítélte egy kolozsvári népbíróság. Azzal vádolták a korabeli román hatóságok, hogy 1940-ben, a magyar hadsereg Észak-Erdélybe történő bevonulásakor parancsot adott több ember kivégzésére. A háborús bűnösök kultuszát tiltó, 2002-ben elfogadott romániai jogszabály értelmében három erdélyi településen távolították el talapzatáról az író köztéri szobrát.