Károly, az átbaszott herceg

(A helyesírás az eredeti szövegnek megfelelő)

Mindnyájan láttuk a tévében és hallottuk a rádióban, hogy Károly herceg rendszeresen Erdélybe látogat. Nagyon euforikus a hangulat emiatt és a herceg dicséretei miatt is, de nem vették észre, hogy ezek általában Erdélyre vonatkoznak és nem összességében Romániára?

De miért gondolná Károly herceg, hogy Erdélyt magyarok lakják?

Nos, ez nagyon egyszerű:

- egy magyar gróf hozta Erdélybe (amikor magyar Grófot mondok, akkor csak szásznádasra tudok gondolni, ahol egy egész falut szolgáltattak vissza törvénytelenül – ilyenfajta ügyekből olyan sok van, hogy évekig lenne az ügyészségnek dolga – vagyis én nem bízom bennük) (Az „egész Romániá”-t hiányoló és azért aggódó szerző összetéveszti a Maros megyei Szásznádast, amely románul Nadeş, az Arad megyei Zarándnádassal, amely románul Nadăş. A vitatott visszaszolgáltatás ez utóbbiban történt és a visszaszolgáltatás haszonélvezője nem egy „magyar Gróf”, hanem egy bizonyos Colţeu-család, mely a neve alapján nehezen tekinthető magyarnak);

- a birtokait egy magyar gróf ajánlásai alapján vásárolta meg;

- a marosvásárhelyi repülőtéren keresztül érkezik Romániába, ahol a magyarok átveszik őt;

- az a falu, ahol birtokokat vásárolt magyar falu, vagyis csak magyar nyelvet lehet hallani;

- Károly alkalmazottai magyarok, akárcsak az intézője;

- erdélyi látogatásai a magyar barátok javaslatai alapján, velük együtt és általában véve a magyarok által lakott térségekben történnek.

Most arra is rá szeretnék mutatni, hogy miért hoztam fel ezt a témát.

A kommunista kormányzat idején a Pruttól nyugatra élő románok azt képzelték, hogy Moldova Köztársaság polgárainak többsége orosz, vagy jelentős közösséget alkotnak. Jelentős arányban most is úgy hisszük, hogy az oroszok nagyjából fele-fele arányban lakják a románokkal Moldova Köztársaságot.

Ez teljesen hamis, de miből fakadnak ezek a téves elképzelések?

Nos, egyszerű: azok elmeséléséből, akik a kommunisták bukása előtt látogattak Moldova Köztársaságba. Mit láttak akkor ott?

- egyetlen román nyelvű tévét, a többi tévé orosz nyelvű volt;

- az utcákon látható reklámok, vagy útmutatók többsége orosz nyelvű volt, vagy cirill betűs román nyelven;

- a taxivállalatok és a szállodák többsége orosz nyelvűek kezében volt, a diszpécserek pedig ezen a nyelven kommunikáltak;

- a kulcsfontosságú tisztségeket oroszul beszélőknek adták, tehát általában véve mindenhol oroszul válaszoltak neked…

Itt abbahagyom.

Miért merült fel bennem ennek a cikknek a megírása? Egy riport miatt, mely beszámolt arról, ahogy a falu lakói Károlyt fogadták… és mind magyarul beszéltek, vagy magyar hangsúlyú román nyelven.

Talán jó lenne, ha a román hivatalosságok körbevinnék őt Erdély többi részében is, vagyis a román többségű részben is, hogy ne maradjon benne torz kép.

Nehogy arra ébredjünk, hogy Károly lobbizása valami mássá válik.

Nem szeretném, ha az 1940-es helyzetbe kerülnénk és valaki helyettünk döntsön arról, hova kellene kerülnie Erdélynek, és a döntést pedig éppen Károlynak kelljen meghoznia.

Ez egy olyan hipotézis, ami többé soha nem valósulhat meg, de elképzelhető, hogy a nemzetközi téren szisztematikusan folytatott magyar lobbizásnak tényleg lehetnek majd bizonyos következményei.

Dicséretes, hogy Károly herceg ilyen gyakran jár nálunk, de nagyon jó lenne, ha a román hivatalosságok nagyobb szerepet vállalnának és változatosabb palettát nyújtanának neki a meglátogatható idegenforgalmi úticélokból.

Amikor Károly hazatér, vajon mit mesél a hozzá közelieknek, kiket látott Erdélyben: Románokat, vagy Magyarokat?... És íme, így kell lobbizni.