Első alkalommal rendezték meg ma az Országos Örökbefogadási Napot, amellyel az elhagyott gyermekek gondjaira, az örökbefogadást nehezítő bürokráciára akarják felhívni a figyelmet a gyermekvédők.

 

Az Ador Copiii Egyesület statisztikái szerint az utóbbi három évben csökkent ugyan az állami gondozásba kerülő kiskorúak száma, de továbbra is évente mintegy 1400 gyereket hagynak el a szülészeteken. Ugyanebben az időszakban 6900 gyereket nyilvánítottak örökbefogadhatóvá, de csak 1900-at fogadott ténylegesen örökbe az a 4660 család, amelyet a hatóságok alkalmassá nyilvánítottak az adoptálásra.

 

A gyermekvédelmi hatóság – önkéntes vagy hivatásos – nevelőszülőkre bízza az eltaszított gyerekeket. Örökbefogadhatóvá nyilvánításuknak egyik feltétele az, hogy – a szülőkön kívül – a negyedfokú rokonságig elmenően a biológiai család minden tagja lemondjon róluk.

 

Két éve új törvény lépett életbe és automatikusan örökbe fogadhatóvá nyilvánítanak minden olyan gyereket, aki iránt sem a biológiai szülők, sem a rokonok nem érdeklődnek egy éven keresztül. A civil szervezetek azonban továbbra is a túlzott bürokráciára panaszkodnak, mert a folyamat így is legalább másfél évig tart. Azoknak a gyermekeknek, akiket két-három éves koruk előtt nem fogadtak örökbe, már alig van esélyük arra, hogy egy szeretetteljes családban nőjenek fel – mutatott rá az egyik civil szervezet felhívása.

 

Románia 2001 októberében hirdetett moratóriumot a külföldi örökbefogadásokra, miután a nemzetközi sajtó – Oroszország és Kína után – a világ harmadik legnagyobb gyermekexportőrének nevezte az országot. A nyugati lapok az ezredfordulón azt írták Romániáról, hogy a közvetítők annak adják az árva gyermekeket, aki többet fizet értük.