Az előző három év mozgalmasságát visszaidézve, az ideit is megpróbáljuk (legalábbis képi szinten) mozgalmassá tenni.

Még belépés előtt vidám, lufihajtogató óriásbohócok kezdenek rögtön pózolni, amint meglátják a fényképezőgépet.

Kis csúszás a programban. Ezért lelkesen kezdem figyelni, merre lehet a költő. Ó, már a színpad mellett dedikál egy szemfüles olvasójának!

És az olvasók hálásak. Bár nem az épp dedikációt kérő lány, valaki más Varró Dani-verssel készült a délutánra. Szabó Brigitta igazán jól ráérzett, hogyan lehet tolmácsolni az Üzenet az olvasónak című verset.

Ezután végre a költőé a színpad. Bőrtáskáját asztalra téve helyet foglal. Már itt látszik: fesztelen hangulatú beszélgetésnek leszünk részesei.

A közönség fiatal tagjai a nátha főmotívumra felfűzött versolvasás alatt energiájukat kergetőzéssel vezették le. A fiúk:

és a lányok is.

Míg az apukája a telefonfóbiájáról meg a legutóbbi kolozsvári látogatása alatt írt születésnapi önköszöntőről mesél, a fiú sárálló felszerelését teszteli. (Igen, ő Varró Dani fia.)

A végére nem maradt más, mint a dedikálás.

És ne feledkezzünk meg a könyvesboltok polcait figyelni karácsonykor, ugyanis akkorra várható a szerző legújabb kötete!