// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Román „civil” összefogás Sütő András szobra ellen

// HIRDETÉS

Tíz Hargita és Kovászna megyei szervezet próbálja megakadályozni, hogy Sütő Andrásnak szobrot állítsanak Marosvásárhelyen. Ki állhat a teljesen egyforma kérvény mögött?

Nem olyan egyszerű ám szobrot állítani Sütő Andrásnak Marosvásárhelyen, hiszen még a Hargita és Kovászna megyie román „civil szervezetek” is hallatni akarják a hangjukat a témában, mélységes felháborodásuknak adva hangot amiatt, hogy nem úgy történt, ahogyan azt a Vatra Românească akarja. Ők ugyanis nyilvános vitáért kiáltottak, de nem sok sikerrel. Most viszont teljes mellszélességgel kiállnak a „magyarbarát” szervezet mellett székelyföldi román elvtársaik, mint ahogy Vasile Oprea Maros megyei alprefektus is kifogást talált a vonatkozó határozatban, igaz, ő még ennél is apróbb, formai problémát emleget.

A tíz szervezet egyébként nem fáradozott azon, hogy külön beadványban pampogjon, Victor Ponta kormányfőtől tanulva a szakmát, sima Ctrl+C, Ctrl+V-vel ugyanazt a szöveget nyújtotta be a Maros megyei döntéshozók elé.

A szervezetek tiltakozása a csütörtöki tanácsülésen került az önkormányzati képviselők elé. Peti András alpolgármester napirend előtti felszólalásában mély felháborodásának adott hangot, hogy olyan, más megyékben tevékenykedő román civil szervezetek lépnek fel  Sütő András szobra ellen, amelyeknek képviselői nem ismerik sem Marosvásárhelyt, sem az írót.

Egyetlen román képviselő tartotta fontosnak hozzászólni a témához, a PSD-s Olimpiu Pop Sabău, aki legutóbb a Vatra Romănesca szervezet közvitára szóló felhívását is tolmácsolta. „Nem tudom, hogy a szóban forgó személy, akinek szobrot akarnak állítani,  mennyire volt a románok és magyarok közötti megbékélés jelképe. A törvény értelmében minden szervezetnek, egyesületnek, amely nem ért egyet valamivel, illetve azt hiszi, hogy  törvénytelenség történt, joga van számon kérni a döntéshozókat” – mondta, jelezve, hogy egyetért a tíz román civil szervezet beadványával.
Az alprefektus eközben mindössze azt feszegeti a témában, hogy milyen törvények alapján hatalmazták fel a város főépítészét, hogy eldöntse a szobor helyét, illetve hangsúlyozta, hogy a szobrot csakis a szakminisztérium helyi kirendeltségének jóváhagyásával, az építkezési engedély megszerzése után lehet felállítani. 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS