Kell-e Romániának a közös pénz? Úgy tűnik, igen. Is. Meg nem is.
Veszélyes csapdának viszonyulhat Románia áttérése az euróra. A szükséges monetáris és költségvetési kritériumok már jövőre elérhetők. A gyakorlatban azonban, figyelmeztet az államfő, fennáll az a veszély, hogy nem leszünk felkészültek és ugyanolyan sorsunk lesz, mint más, az egységes pénzre nem elég felkészült országoknak, például Görögországnak, Portugáliának, vagy Spanyolországnak.
Románia jövőre teljesíteni fogja az euró-övezethez csatlakozáshoz szükséges öt kritériumot, de ez nem elég, mert a gazdasági versenyképesség rendkívül fontos elem, mondta tegnap Jászvásáron (Iaşi) Románia elnöke, Traian Băsescu.
„Ami az euró-övezetet illeti, azt hiszem, Románia jövőre minden kritériumot teljesít, az öt maastrichti kritériumot (…). Románia jelenleg négyet teljesít az öt kritériumból, de az euró-övezetbe bekerült más államok tapasztalata azt mutatja, hogy nem elégséges az öt kritérium teljesítése”, mondta az államfő.
Traian Băsescu hozzátette, hogy voltak olyan államok, melyek bekerültek az euró-övezetbe és aztán képtelenek voltak tartani az ütemet ebben a rendkívül erős versenyt támasztó övezetben, mert a gazdaságaik nem voltak versenyképesek, példaként Görögországot, Portugáliát és Spanyolországot említve.
Az államfő kihangsúlyozta, hogy az euróra való áttéréshez kötelező egy rendkívül fontos elem: a gazdasági versenyképesség. De elmondta, hogy e tekintetben van ok a derűlátásra. Románia elküldte az Európai Bizottságnak az új, 2014–2017-es időszakra vonatkozó konvergencia-programot, arról értesítve a brüsszeli hivatalosságokat, hogy az euró átvételének kötelezettsége 2019. január 1-től „válik majd megvalósítható és szükséges célkitűzéssé”. Románia Nemzeti Bankjának kormányzója, Mugur Isărescu május elején kijelentette, hogy egy olyan ambiciózus célkitűzés rögzítése, mint az euró 2019-es bevezetése jótékony hatású lehetne, mozgósíthatná az országot, de ehhez a politikusoknak alaposan meg kell érteniük a szükséges erőfeszítéseket, egyértelmű közbülső határidőket kell megállapítani és széles körű politikai és társadalmi konszenzusra van szükség.
Mit keres Románia az euró-övezetben?
Aura Socol közgazdaságtan professzor egyike azoknak a szakértőknek, akik a közéletben ismételten felhozták az egységes európai pénz bevezetésének témáját. „A válság bebizonyította, hogy az euró bevezetése sokkal többet jelent, mint bizonyos konvergencia-kritériumok teljesítését, akár névlegesek, akár valósak is ezek. A tudományos tanulmányok azt mutatják, hogy az euró-övezet tagállamai kölcsönösen nyerhetnek majd egy közös pénzzel, de csak akkor, amikor a gazdasági struktúráik hasonlóak lesznek. Mert az euró-övezetben hozott döntések nem az egyes gazdaságok sajátosságait veszik figyelembe, hanem „már hasonlóaknak feltételezett gazdasági struktúrák”-nak szólnak, írja a sajtóban megjelent egyik elemzésében.
A közgazdász szerint technikai elemzést kell készíteni, amiben olyan kérdésekre kell válaszolni, mint: Mennyire hasonlít a román gazdaság struktúrája az euró-övezethez tartozó államokéhoz? Hogyan állunk az euró-övezettel meglévő strukturális konvergencia tekintetében? Az euró-övezetben keletkező sokkok milyen mértékben terjednek át Romániára? Miként válaszol a román gazdaság az ilyenfajta sokkokra? Az elemzésre azért van szükség, mert Románia még mindig nehezen tud igazítani a nemzetgazdaságán, ami a román gazdaság kitettségét mutatja az aszimmetrikus sokkokkal szemben. Ezen kívül a tanulmányok azt mutatják, hogy Románia még nem rendelkezik (az elvesztett árfolyammal szembeni) alternatív eszközökkel a makrogazdasági szintű stabilizáláshoz. Sem a gazdaság struktúrája, a bérek rugalmassága, a termelési tényezők mobilitása, az üzleti ciklusok konvergenciája, a pénzügyi piacok integráltsága, a ciklusok hasonlósága szempontjából, de a fiskális stabilizálási mechanizmusokat illetően sem, mondja a közgazdász.
Az euró bevezetésének hatásai
Negatívak
Az árak „kerekítése” csak a fogyasztók rovására történik.
Csak jövedelemcsökkentésekkel és adóemelésekkel megvalósítható kiigazítások.
A Nemzeti Bank elveszíti a függetlenségét, az állam már nem tud szükség esetén pénzhez jutni.
Pozitívak
Csökken a határokon átnyúló tranzakciók költsége.
Kisebb banki illetékek.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.
Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.
Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.
A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
Nem bírságolhatja meg a rendőrség azokat az autósokat, akik nem tudják felmutatni jogosítványukat vagy járművük forgalmi engedélyét, ha bemutatják személyazonosító okmányuk papíralapú vagy elektronikus másolatát.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.