Közös pénznek túros a háta?

Veszélyes csapdának viszonyulhat Románia áttérése az euróra. A szükséges monetáris és költségvetési kritériumok már jövőre elérhetők. A gyakorlatban azonban, figyelmeztet az államfő, fennáll az a veszély, hogy nem leszünk felkészültek és ugyanolyan sorsunk lesz, mint más, az egységes pénzre nem elég felkészült országoknak, például Görögországnak, Portugáliának, vagy Spanyolországnak.

Románia jövőre teljesíteni fogja az euró-övezethez csatlakozáshoz szükséges öt kritériumot, de ez nem elég, mert a gazdasági versenyképesség rendkívül fontos elem, mondta tegnap Jászvásáron (Iaşi) Románia elnöke, Traian Băsescu.

„Ami az euró-övezetet illeti, azt hiszem, Románia jövőre minden kritériumot teljesít, az öt maastrichti kritériumot (…). Románia jelenleg négyet teljesít az öt kritériumból, de az euró-övezetbe bekerült más államok tapasztalata azt mutatja, hogy nem elégséges az öt kritérium teljesítése”, mondta az államfő.

Traian Băsescu hozzátette, hogy voltak olyan államok, melyek bekerültek az euró-övezetbe és aztán képtelenek voltak tartani az ütemet ebben a rendkívül erős versenyt támasztó övezetben, mert a gazdaságaik nem voltak versenyképesek, példaként Görögországot, Portugáliát és Spanyolországot említve.

Az államfő kihangsúlyozta, hogy az euróra való áttéréshez kötelező egy rendkívül fontos elem: a gazdasági versenyképesség. De elmondta, hogy e tekintetben van ok a derűlátásra. Románia elküldte az Európai Bizottságnak az új, 2014–2017-es időszakra vonatkozó konvergencia-programot, arról értesítve a brüsszeli hivatalosságokat, hogy az euró átvételének kötelezettsége 2019. január 1-től „válik majd megvalósítható és szükséges célkitűzéssé”. Románia Nemzeti Bankjának kormányzója, Mugur Isărescu május elején kijelentette, hogy egy olyan ambiciózus célkitűzés rögzítése, mint az euró 2019-es bevezetése jótékony hatású lehetne, mozgósíthatná az országot, de ehhez a politikusoknak alaposan meg kell érteniük a szükséges erőfeszítéseket, egyértelmű közbülső határidőket kell megállapítani és széles körű politikai és társadalmi konszenzusra van szükség.

Mit keres Románia az euró-övezetben?

Aura Socol közgazdaságtan professzor egyike azoknak a szakértőknek, akik a közéletben ismételten felhozták az egységes európai pénz bevezetésének témáját. „A válság bebizonyította, hogy az euró bevezetése sokkal többet jelent, mint bizonyos konvergencia-kritériumok teljesítését, akár névlegesek, akár valósak is ezek. A tudományos tanulmányok azt mutatják, hogy az euró-övezet tagállamai kölcsönösen nyerhetnek majd egy közös pénzzel, de csak akkor, amikor a gazdasági struktúráik hasonlóak lesznek. Mert az euró-övezetben hozott döntések nem az egyes gazdaságok sajátosságait veszik figyelembe, hanem „már hasonlóaknak feltételezett gazdasági struktúrák”-nak szólnak, írja a sajtóban megjelent egyik elemzésében.

A közgazdász szerint technikai elemzést kell készíteni, amiben olyan kérdésekre kell válaszolni, mint: Mennyire hasonlít a román gazdaság struktúrája az euró-övezethez tartozó államokéhoz? Hogyan állunk az euró-övezettel meglévő strukturális konvergencia tekintetében? Az euró-övezetben keletkező sokkok milyen mértékben terjednek át Romániára? Miként válaszol a román gazdaság az ilyenfajta sokkokra? Az elemzésre azért van szükség, mert Románia még mindig nehezen tud igazítani a nemzetgazdaságán, ami a román gazdaság kitettségét mutatja az aszimmetrikus sokkokkal szemben. Ezen kívül a tanulmányok azt mutatják, hogy Románia még nem rendelkezik (az elvesztett árfolyammal szembeni) alternatív eszközökkel a makrogazdasági szintű stabilizáláshoz. Sem a gazdaság struktúrája, a bérek rugalmassága, a termelési tényezők mobilitása, az üzleti ciklusok konvergenciája, a pénzügyi piacok integráltsága, a ciklusok hasonlósága szempontjából, de a fiskális stabilizálási mechanizmusokat illetően sem, mondja a közgazdász.

Az euró bevezetésének hatásai

Negatívak

Az árak „kerekítése” csak a fogyasztók rovására történik.

Csak jövedelemcsökkentésekkel és adóemelésekkel megvalósítható kiigazítások.

A Nemzeti Bank elveszíti a függetlenségét, az állam már nem tud szükség esetén pénzhez jutni.

Pozitívak

Csökken a határokon átnyúló tranzakciók költsége.

Kisebb banki illetékek.