// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta
Papp Attila Zsolt Papp Attila Zsolt

Arról, ami abszolút nem mindegy

// HIRDETÉS

Traian Băsescu szerint nem lehet összehasonlítani Moldova Köztársaság és Románia egyesülését a székelyföldi autonómiatörekvésekkel. Az elnöknek kivételesen igaza van, azt is megmondom, miért.

(Külön)Vélemény

Szerző: Papp Attila Zsolt
2014. május 19., 18:03

A caracali autonómia nagy barátja ezt egy Iași-ban megtartott fórumon fejtette ki, mondván, hogy attól, mert Moldova és Románia esetleg egyesül, még nem kell engedni a székely „szeparatistáknak”, hiszen ez két különböző dolog. Băsescu talán nem is tudja, mekkora igazságot mondott. Kapásból három érv, ok és indok jut eszembe erről a nagyon-nem-mindegyről, szerintem az elnök úr is ezekre gondolhatott.

A. Először is, a székelyföldi autonómia romániai állampolgárok egy csoportjának legitim követelése, 

mint ilyen, egyáltalán nem említhető egy lapon egy idegen országban tapasztalható tendenciákkal. Arról nem beszélve, hogy a szomszédos államban sem feltétlenül híve mindenki a nagy testvérrel való egybekelésnek, hogy mást ne mondjunk, a gagauzok nemrég népszavaztak az autonómiájukról. És hát a maguk során ők épp az egyesülendő ország állampolgárai, saját államukkal szembeni követeléseik tehát mutatnak némi rokonságot a Székelyföld kontra Bukarest meccsel. Ha már itt tartunk,

 

B. a székelyföldi önrendelkezés nem járna a határok módosításával, 

szemben Moldova Köztársaság annektálásával, oppardon, a véle való egyesüléssel. Egy ország belső, közigazgatási ügye, az illető ország szuverenitásának megsértése nélkül (hiszen hogyan is sérthetné meg egy ország önnön szuverenitását?), míg az úgynevezett egyesülés olyannyira módosítaná a határokat, hogy egyenesen el is törölné azokat, és nem az európai légiesítés értelmében. Egészen pontosan egy szomszédos ország megszüntetését jelentené, amit talán tekinthetünk az illető állam szuverenitása és függetlensége megsértésének. Ebből kifolyólag

 

C. Székelyföld önrendelkezése nem okozna háborús helyzetet,

sőt felszámolna egy reálisan létező feszültséggócot. Nem üzengetnének a kvázi-szomszédos óriásállamból, hogy legközelebb bombázórepülőkkel térünk vissza, meg hadd ünnepeljük együtt augusztus 31-én a fővárosotokban, hogy mi megszálltunk tüktököt. Nem jelentene megbocsáthatatlan külpolitikai hazardírozást egy olyan helyzetben, amikor egy köpéssel arrébb valódi háború dúl, és amikor Moszkvából nézve Kisinyov sincs sokkal messzebb Szevasztopolnál. És egyáltalán: nem növelné, hanem csökkentené a háború esélyét.

 

Amely háborúval kapcsolatban jó előre szólok, hogy énrám ne számítsanak.

 

Kép: Erdély László

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?
2026. augusztus 27., csütörtök

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?

Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?
2026. augusztus 27., csütörtök

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?

Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?

Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS