// 2026. szeptember 18., péntek // Diána

Dolgok, amiket nem tudtál Transznisztriáról

// HIRDETÉS

Az orosz vazallus állam, ahol dübörög a csempészet, a fegyverkereskedelem, és a korrupció. Ezekkel a transzokkal csak a baj van.

Transznisztria a rendezetlen ügyek Zónája. A dícsőséges Szovjetunió felbomlása után az önállósodó Moldovától szakadt el - tisztára, mint egy matrjoska-baba. Függetlenséget orosz katonai segítséggel 1990-ben nyilvánította ki, de a világ egyetlen országa sem ismeri el önállóságát.

 

Moldovával vívott rövid háborúját követően 1992-ben olyan békemegállapodás született, amely nem biztosít Moldovának lehetőséget arra, hogy beleszóljon a transznisztriai ügyekbe. A de facto országot gyakran a kommunizmus utolsó mentsváraként szokás emlegetni Európában: a parlament előtti téren most is Lenin elvtárs figyel. Az emberek egy évtizedekkel ezelőtt megbukott rendszerben konzerválva élik mindennapjaikat. Egy országban, ami nem is létezik.

 

  • Ahhoz képest, hogy az ország hivatalosan nem létezik, a Dnyeszteren Túli Köztársaságnak saját parlamentje, kormánya, és nemzeti bankja van saját fizetőeszközzel (transznisztriai rubel).

  • Nemhogy órára, percre pontosan kell meghatározd az országban töltött időt a tartózkodási engedélyben. Ha az éjszakát is ott töltenéd, akkor ezt a határellenőrzés során muszáj jelezned, mert egy külön eljárást igényel.

  • A legtöbb sajtó orgánum állami tulajdon -, és kontroll alatt áll. A televízió és a térség egyetlen internetszolgáltatója a Sheriff Entertainment kezében van. A monopolhelyzetű üzleti konglomerátumot persze szoros kapcsolatok fűzik a többségi és oroszbarát Obnovleniye (Megújulás) párthoz - írja a Freedom House a 2013-as jelentésében.

  • Ha transznisztriai vagy, egyszerre öt útlevéllel is büszkélkedhetsz: ha igényled az orosz állampolgárságot, azzal együtt jár az orosz útlevél is. Minthogy moldáv állampolgár vagy, így Chișinăuban moldáv útlevélhez is hozzájuthatsz. Ezenkívül a magukat ukránnak, vagy románnak vallók román, és ukrán útlevelet is birtokolhatnak. Amúgy a transznisztriait egyetlen állam sem ismeri el.

  • A szakadár tartomány polgárai magukra szovjet tagállamként tekintenek, úgy is, mint a Szovjetunió utolsó védőbástyájára. A transznisztriaiak szemében Putyin és Oroszország a Megmentő.

 

Fotó: Kollányi Péter

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix
Főtér

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix

Uniós forrásból vásárolt napelemekből építettek támfalat a földcsuszamlás ellen. Kitoloncolják Romániából Omar Hayssamot.

Az AUR a botrány után már egyeztetne a magyarellenes zászlócsókolgatós törvényről
Krónika

Az AUR a botrány után már egyeztetne a magyarellenes zászlócsókolgatós törvényről

Egyeztetést kezdeményezett a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a román zászló napjához benyújtott módosító javaslatáról, miután az jókora botrányt okozott, és számos bírálat érte.

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Székelyhon

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS