// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Dolgok, amiket nem tudtál Transznisztriáról

// HIRDETÉS

Az orosz vazallus állam, ahol dübörög a csempészet, a fegyverkereskedelem, és a korrupció. Ezekkel a transzokkal csak a baj van.

Transznisztria a rendezetlen ügyek Zónája. A dícsőséges Szovjetunió felbomlása után az önállósodó Moldovától szakadt el - tisztára, mint egy matrjoska-baba. Függetlenséget orosz katonai segítséggel 1990-ben nyilvánította ki, de a világ egyetlen országa sem ismeri el önállóságát.

 

Moldovával vívott rövid háborúját követően 1992-ben olyan békemegállapodás született, amely nem biztosít Moldovának lehetőséget arra, hogy beleszóljon a transznisztriai ügyekbe. A de facto országot gyakran a kommunizmus utolsó mentsváraként szokás emlegetni Európában: a parlament előtti téren most is Lenin elvtárs figyel. Az emberek egy évtizedekkel ezelőtt megbukott rendszerben konzerválva élik mindennapjaikat. Egy országban, ami nem is létezik.

 

  • Ahhoz képest, hogy az ország hivatalosan nem létezik, a Dnyeszteren Túli Köztársaságnak saját parlamentje, kormánya, és nemzeti bankja van saját fizetőeszközzel (transznisztriai rubel).

  • Nemhogy órára, percre pontosan kell meghatározd az országban töltött időt a tartózkodási engedélyben. Ha az éjszakát is ott töltenéd, akkor ezt a határellenőrzés során muszáj jelezned, mert egy külön eljárást igényel.

  • A legtöbb sajtó orgánum állami tulajdon -, és kontroll alatt áll. A televízió és a térség egyetlen internetszolgáltatója a Sheriff Entertainment kezében van. A monopolhelyzetű üzleti konglomerátumot persze szoros kapcsolatok fűzik a többségi és oroszbarát Obnovleniye (Megújulás) párthoz - írja a Freedom House a 2013-as jelentésében.

  • Ha transznisztriai vagy, egyszerre öt útlevéllel is büszkélkedhetsz: ha igényled az orosz állampolgárságot, azzal együtt jár az orosz útlevél is. Minthogy moldáv állampolgár vagy, így Chișinăuban moldáv útlevélhez is hozzájuthatsz. Ezenkívül a magukat ukránnak, vagy románnak vallók román, és ukrán útlevelet is birtokolhatnak. Amúgy a transznisztriait egyetlen állam sem ismeri el.

  • A szakadár tartomány polgárai magukra szovjet tagállamként tekintenek, úgy is, mint a Szovjetunió utolsó védőbástyájára. A transznisztriaiak szemében Putyin és Oroszország a Megmentő.

 

Fotó: Kollányi Péter

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS