// 2026. szeptember 24., csütörtök // Gellért, Mercédesz

Dolgok, amiket nem tudtál Transznisztriáról

// HIRDETÉS

Az orosz vazallus állam, ahol dübörög a csempészet, a fegyverkereskedelem, és a korrupció. Ezekkel a transzokkal csak a baj van.

Transznisztria a rendezetlen ügyek Zónája. A dícsőséges Szovjetunió felbomlása után az önállósodó Moldovától szakadt el - tisztára, mint egy matrjoska-baba. Függetlenséget orosz katonai segítséggel 1990-ben nyilvánította ki, de a világ egyetlen országa sem ismeri el önállóságát.

 

Moldovával vívott rövid háborúját követően 1992-ben olyan békemegállapodás született, amely nem biztosít Moldovának lehetőséget arra, hogy beleszóljon a transznisztriai ügyekbe. A de facto országot gyakran a kommunizmus utolsó mentsváraként szokás emlegetni Európában: a parlament előtti téren most is Lenin elvtárs figyel. Az emberek egy évtizedekkel ezelőtt megbukott rendszerben konzerválva élik mindennapjaikat. Egy országban, ami nem is létezik.

 

  • Ahhoz képest, hogy az ország hivatalosan nem létezik, a Dnyeszteren Túli Köztársaságnak saját parlamentje, kormánya, és nemzeti bankja van saját fizetőeszközzel (transznisztriai rubel).

  • Nemhogy órára, percre pontosan kell meghatározd az országban töltött időt a tartózkodási engedélyben. Ha az éjszakát is ott töltenéd, akkor ezt a határellenőrzés során muszáj jelezned, mert egy külön eljárást igényel.

  • A legtöbb sajtó orgánum állami tulajdon -, és kontroll alatt áll. A televízió és a térség egyetlen internetszolgáltatója a Sheriff Entertainment kezében van. A monopolhelyzetű üzleti konglomerátumot persze szoros kapcsolatok fűzik a többségi és oroszbarát Obnovleniye (Megújulás) párthoz - írja a Freedom House a 2013-as jelentésében.

  • Ha transznisztriai vagy, egyszerre öt útlevéllel is büszkélkedhetsz: ha igényled az orosz állampolgárságot, azzal együtt jár az orosz útlevél is. Minthogy moldáv állampolgár vagy, így Chișinăuban moldáv útlevélhez is hozzájuthatsz. Ezenkívül a magukat ukránnak, vagy románnak vallók román, és ukrán útlevelet is birtokolhatnak. Amúgy a transznisztriait egyetlen állam sem ismeri el.

  • A szakadár tartomány polgárai magukra szovjet tagállamként tekintenek, úgy is, mint a Szovjetunió utolsó védőbástyájára. A transznisztriaiak szemében Putyin és Oroszország a Megmentő.

 

Fotó: Kollányi Péter

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?
Krónika

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?

Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix
Főtér

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix

A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét
Székelyhon

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét

Halálos közúti baleset történt keddre virradó éjjel Marossárpatakon. A balesetben egy autó volt érintett, a benne utazó 19 éves fiatal életét vesztette.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS