// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

„Pszichológiai hadviselés” csapdájában a sajtó

// HIRDETÉS

A bukaresti védelmi minisztérium határozottan cáfolta pénteken azt a román sajtótalálgatást, miszerint tartalékosok mozgósítására készülne az Ukrajnában kialakult helyzet miatt.

A román média Traian Băsescu államfőnek a tartalékosokkal kapcsolatos nyilatkozataiból és egy hétfőn megjelent miniszteri rendeletből arra következtetett, hogy „Románia háborúra készül”. A közlemény szerint a szaktárca rendelete azt pontosította, mit kell tartalmaznia a sorozásra jelentkező fiatalok családi orvosi igazolásának. „Ennek a szabályozásnak semmi köze ahhoz, hogy a biztonság tekintetében milyen a helyzet Románia szomszédságában” – szögezte le a védelmi minisztérium.

A tárca elutasította a hadsereg műveleti hatékonyságára vonatkozó spekulációkat is, és óva intette a sajtót, hogy a „pszichológiai hadviselés” csapdájába essen. „Románia hadserege képes ellátni a nemzetbiztonságra és nemzetközi kötelezettségeire vonatkozó alkotmányos feladatait. NATO-tagállamként az Észak-Atlanti Tanács határozatai alapján minden intézkedést meghoz, hogy készen álljon a NATO-térség közös védelméhez való hozzájárulásra” – mutat rá a védelmi minisztérium közleménye.

 

Traian Băsescu államfő a múlt héten arról beszélt: Romániának javítania kell a tartalékosok mozgósíthatóságát, jelenleg ugyanis tartalékosainak jelentős része „Olaszországban, Spanyolországban, vagy Németországban dolgozik vendégmunkásként”. A román államfő egy másik interjú során a napokban  megerősítette: nemcsak Románia, hanem valamennyi NATO-tagállam felmérte tartalékosainak helyzetét, de ez nem azt jelenti, hogy mozgósításukra készülne. „Tudnunk kell, milyen mozgósítási lehetőségeink vannak, ha támadás éri valamely balti országot” – magyarázta a román államfő.

 

A médiában az Oroszország Hangja rádiónak a hadseregről szóló összeállítása is aggodalmat keltett. A hadsereg felszereltségét lekicsinylő, haditechnikáját elavultnak minősítő eszmefuttatásban a műsor készítői állítólag arra a következtetésre jutottak, hogy Románia legfeljebb fél óráig tudja tartani magát, ha külső támadás éri, mert körülbelül ennyi idő alatt veszítené el a román légierő az ellenőrzést az ország légtere felett.

Fotó: Reuters

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS