Nem övezi osztatlan bizalom az RMDSZ-szel közösen kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) azon törvénytervezetét, amely szabályozni kívánja a települések, illetve megyék saját jelképeinek használatát. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) például közleményben tiltakozott ellene, mondván: az valójában inkább korlátozza a székely zászló használatát, mint segíti.

A jelképhasználat ügyének rendezése az RMDSZ kormányra lépésének egyik feltétele volt. Közismert ugyanis, hogy a székely megyék prefektusai valóságos hadjáratot folytatnak a székely zászló, és egyáltalán minden magyar jelkép ellen, arra hivatkozva, hogy a közintézményeken csakis a román állam és az Európai Unió hivatalos zászlai lehetnek kint. Marosvásárhelyen a helyi rendőrség ráadásul már a nem közintézménynek minősülő ingatlanokon lobogó zászlókat is megpróbálta eltüntetni, azzal a trükkel, hogy illegálisan kihelyezett reklámzászlónak titulálta azokat.

Egyértelmű, hogy a hatóságok kimondottan a magyar identitástudatot erősítő, illetve a magyar jelenlétet nyilvánosan is hirdető jelképek ellen hadakoznak. Máshol is fogadtak el ugyanis települési és megyezászlókat, amelyek zavartalanul loboghatnak a különböző közintézményeken, hatósági hadjárat azonban csak a székely és magyar szimbólumok ellen zajlik.

A PSD most ebben a szimbólumháborúban próbál meg rendet rakni a törvénnyel, amellyel egyrészt az RMDSZ felé meglevő kötelezettségének szeretné eleget tenni, másrészt olyan látszatot próbál kelteni, mintha jóindulattal viszonyulna a magyarok igényeihez.

Csakhogy ha valóban ez lenne a szándéka, akkor az lenne a legjobb, ha nem próbálna minden áron törvényi szabályozást alkotni, hanem egyszerűen rászólna a prefektusokra: mivel a szimbólumok használatát nem tiltja törvény, hagyják békén az önkormányzatokat, és vegyék tudomásul, hogy minden közösség olyan jelképet választ magának, amilyent óhajt.

A tervezett törvény már csak azért is problémás, mert nem hajlandó a helyi közösségekre bízni a zászló elfogadását: azt kormányhatározattól teszi függővé. Vagyis a fennhangon hirdetett decentralizációval pontosan ellentétesen jár el: egy helyi közösséget érintő ügyet kormányhatáskörben akar eldönteni. Ebben az esetben pedig mindig fennáll a veszély, hogy valamilyen ürügyre hivatkozva továbbra is korlátozzák például a székely zászló használatát.

Ráadásul a PSD-n belül továbbra is kettős viszonyulás figyelhető meg a magyarok jelképhasználatával kapcsolatosan. Míg ugyanis a tervezetet 42 PSD-s honatya, köztük Victor Ponta miniszterelnök is aláírta, a párt magyarellenességéről hírhedt képviselője, Bogdan Diaconu máris jelezte: olyan módosítást javasol, amely megtiltja az „etnikai jellegű” zászlók használatát. Bevallott célja pontosan az, hogy meggátolja többek között a székely lobogók kitűzését. Ilyen előzmények után már eleve bizonytalannak tűnik a jogszabály parlamenti elfogadása. Ugyanakkor a tervezet ellentmondásossága, illetve amiatt, mert ezt a kérdést nem biztos, hogy ilyen módon, jogszabállyal kell rendezni, valóban érdemes elgondolkodni azon, hogy tényleg szükséges-e a zászlótörvény.