CEMO: többet kéne magyarul beszélni!

Miközben a CEMO-sok ismételten arra hívják fel a figyelmet, hogy a politikum az elmúlt félévben nagyon keveset tettek az anyanyelvi jogok érvényesítése érdekében, a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat nyelvi jogi tájékoztató kampányt indított Kovászna és Brassó megyében.
Hirdetés

A marosvásárhelyi és megyei magyar önkormányzati képviselők az elmúlt félévben nagyon keveset tettek az anyanyelvi jogok érvényesítése érdekében, alig szólaltak fel magyarul a tanácsüléseken és nem kezdeményeztek olyan határozattervezeteket, amelyek a marosvásárhelyi és Maros megyei magyar közösség anyanyelv-használati jogaihoz kötődtek volna – derül ki a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) hétfőn közzétett jelentéséből.

A civilek készítette Kétnyelvűség a közéletben című felmérésből az is kiderül, hogy a városi önkormányzati képviselők nem járnak az iskolaszéki ülésekre és nem segítenek a magyar szülőknek, pedagógusoknak jogos kéréseik megvalósításában.

Szigeti Enikő, a CEMO vezetője úgy véli, ha a választott magyar képviselők nem használják az anyanyelvüket a városi és megyei tanácsüléseken, ha nem szólalnak fel annak érdekében, hogy például a kiadványok, reklámfüzetek kétnyelvűek legyenek, ha nem figyelnek arra, hogy a közintézmények hivatalos honlapja valóban kétnyelvű legyen, akkor nem tesznek eleget megbízatásuknak.

Eközben a nyelvhasználati jogokról tájékoztatja több háromszéki és brassói iskola magyar nemzetiségű diákjait, valamint pedagógusait az RMDSZ Mikó Imre Jogvédő Szolgálata a hétfőn kezdődött Iskola másként tanulmányi héten.

Az Ébresztő óra elnevezésű program keretében a jogvédelmi szolgálat munkatársai szerdától kilenc–tizenkettedikes tanulókkal és tanáraikkal találkoznak, akiket arra ösztönöznek, hogy éljenek a törvény biztosította jogaikkal – nemcsak az oktatási intézmények kapuin belül, hanem az élet más területein is.

Markó Attila, az RMDSZ parlamenti képviselője elmondta: rendkívül fontos, hogy a Székelyföldön élő magyar ajkú diákok már a középiskolában megismerjék a jogszabályok által biztosított nyelvi jogaikat. „A program célja, hogy a fiatalokban már ebben a korban tudatosuljon: az anyanyelv használata nem járhat semmilyen hátrányos következménnyel” – hangsúlyozta Markó Attila.

Kép: vasarhely.ro

Hirdetés