// 2026. szeptember 25., péntek // Eufrozina, Kende

CEMO: többet kéne magyarul beszélni!

// HIRDETÉS

Miközben a CEMO-sok ismételten arra hívják fel a figyelmet, hogy a politikum az elmúlt félévben nagyon keveset tettek az anyanyelvi jogok érvényesítése érdekében, a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat nyelvi jogi tájékoztató kampányt indított Kovászna és Brassó megyében.

A marosvásárhelyi és megyei magyar önkormányzati képviselők az elmúlt félévben nagyon keveset tettek az anyanyelvi jogok érvényesítése érdekében, alig szólaltak fel magyarul a tanácsüléseken és nem kezdeményeztek olyan határozattervezeteket, amelyek a marosvásárhelyi és Maros megyei magyar közösség anyanyelv-használati jogaihoz kötődtek volna – derül ki a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) hétfőn közzétett jelentéséből.

A civilek készítette Kétnyelvűség a közéletben című felmérésből az is kiderül, hogy a városi önkormányzati képviselők nem járnak az iskolaszéki ülésekre és nem segítenek a magyar szülőknek, pedagógusoknak jogos kéréseik megvalósításában.

Szigeti Enikő, a CEMO vezetője úgy véli, ha a választott magyar képviselők nem használják az anyanyelvüket a városi és megyei tanácsüléseken, ha nem szólalnak fel annak érdekében, hogy például a kiadványok, reklámfüzetek kétnyelvűek legyenek, ha nem figyelnek arra, hogy a közintézmények hivatalos honlapja valóban kétnyelvű legyen, akkor nem tesznek eleget megbízatásuknak.

Eközben a nyelvhasználati jogokról tájékoztatja több háromszéki és brassói iskola magyar nemzetiségű diákjait, valamint pedagógusait az RMDSZ Mikó Imre Jogvédő Szolgálata a hétfőn kezdődött Iskola másként tanulmányi héten.

Az Ébresztő óra elnevezésű program keretében a jogvédelmi szolgálat munkatársai szerdától kilenc–tizenkettedikes tanulókkal és tanáraikkal találkoznak, akiket arra ösztönöznek, hogy éljenek a törvény biztosította jogaikkal – nemcsak az oktatási intézmények kapuin belül, hanem az élet más területein is.

Markó Attila, az RMDSZ parlamenti képviselője elmondta: rendkívül fontos, hogy a Székelyföldön élő magyar ajkú diákok már a középiskolában megismerjék a jogszabályok által biztosított nyelvi jogaikat. „A program célja, hogy a fiatalokban már ebben a korban tudatosuljon: az anyanyelv használata nem járhat semmilyen hátrányos következménnyel" – hangsúlyozta Markó Attila.

Kép: vasarhely.ro

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS