// 2026. november 18., szerda // Jenő
Demeter Szilárd Demeter Szilárd

Ők is a nemzet részei

// HIRDETÉS

A külhoni magyaroknak ráadásul az az ország, amelyben élnek, nem a hazájuk. Közvélemény-kutatások szerint többségünk Magyarországot szereti hazájaként.

(Külön)Vélemény

Szerző: Demeter Szilárd
2014. március 30., 14:40

„Demokratikus-e, hogy a határon túli - mai közkeletű elnevezéssel: külhoni - magyarok részt vesznek az országgyűlési választásokon, ha nem is Magyarországon élnek?

Erre a válaszom röviden: igen. (…)

Vagyis: Románia adófizető állampolgáraként többletjogokat elvárni egy velünk szemben továbbra is ellenségesen viselkedő többségi hatalomtól illúzió. Huszonöt évünk ment rá arra, hogy ebben a megoldásban reménykedtünk. Továbbá: erdélyi magyarként jelenleg Európától, vagy az európaiság nagyon ködös érzésétől aligha remélhetünk megoldást.

Számunkra tehát két megoldás kínálkozik: az egyik, hogy szétverjük Romániát mint egységes, központosított nemzetállami konstrukciót, és Erdélyt korlátozott önrendelkezéssel bíró nagyrégióként megteremtve kiépítjük azokat az intézmény-rendszereket (a különböző autonómiaformákat), amelyek biztosítják az otthonosságérzésünket a szülőföldünkön.(A radikálisabb verziót, a független Erdélyt ugyan céleszményként megfogalmazhatjuk, de realitása aligha van, éppen az Erdélyben többségben élő románok miatt.)

A másik: az egységes magyar nemzet mint politikai közösség tagjaiként próbáljuk meg elérni ugyanezt a célt. A kettő egyébként nem zárja ki egymást, vagy legalábbis magyar nézőpontból nem. A magyar nemzet mint politikai közösség tagjaként ugyanis megvan az a védettségünk, ami az emberi jogok alanyaként nincs (erről a problémáról Hannah Arendt írt érzékletesen Auschwitz kapcsán).

És itt érkezünk vissza az eredeti kérdésfelvetéshez, pontosabban a mögötte húzódó kimondatlan dilemmához: létezik-e magyar nemzet?

Ha nem gondolkodunk, hanem csak nézünk, akkor tényszerűen igenlő a válaszunk. És innen kiindulva a külhoni magyarok választójoga természetes kellene, hogy legyen, hiszen a közös jövő (ti. a magyar nemzet jövője) közös döntéshozatalt, közös felelősségvállalást és közös cselekvést feltételez. És innen nézve nagyon nem mindegy, hogy milyen kormányzat vezeti Magyarországot, mint a magyar nemzet eredőjét és védelmezőjét. Jelentős részben Magyarország mindenkori kormányzatán múlik az, hogy lesz-e a magyar nemzetnek jövője, vagy hosszú távon eltűnünk.

Amennyiben viszont hezitálunk a válaszadáskor, tehát túllépünk a zsigeri - és ismétlem: tényszerű - igenen, akkor veszélyes intellektuális kalandokba fogunk bocsátkozni. Lehet, persze, értekezéseket írni a kulturális és politikai nemzet különbözőségéről, redukálhatjuk a politikai döntés (vagyis a szavazati jog) kérdését a Magyarországon életvitelszerűen élő állampolgárok közösségének topikjára, körbeállványozhatjuk mindezt kőkemény jog- és demokrácialméleti érvrendszerekkel.

Csakhogy ezzel lemondunk a nemzet egészéről, és nem csupán a trianoni békediktátum által elszakított nemzetrészekről, hanem a jelenleg formálódó új diaszpóráról is. Hiszen rövid távon a haszonelvű megfontolások alapján könnyen dönthet bármely külföldön munkát vállaló, hogy állampolgárnak lenni máshol sokkal jobb, mint Magyarországon - a jóléti államokat nem véletlenül hívják így, ugye. És miért ne döntene így?

Ami a haszonelvűséget felülírhatja (és a többség esetében felül is írja), az a manapság atavisztikusnak tűnő érzés: Magyarországon a hazaszeretet, a Kárpát-medence különböző országaiban élő nemzetrészeknél a szülőföld szeretete. Ezek sem racionális kérdések, nem egyéni döntések következményei, nem létezik olyan, hogy holnaptól akkor szeretem/nem szeretem a hazámat, szülőföldemet. Vagy él bennünk ez az érzés, vagy nem. A külhoni magyaroknak ráadásul az az ország, amelyben élnek, nem a hazájuk. Közvélemény-kutatások szerint többségünk Magyarországot szereti hazájaként, akár úgy is, hogy még soha nem járt ott. Számunkra a magyarországi választójognak ebből az érzésből származik a többletértéke. Minden más szempont másodlagos.

Van egy hazánk, amely az Alaptörvénye szerint „az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért”. Ennek csak akkor van értelme és tartalma, ha a felelősségvállalás közös. Erről szól a szavazati jog. Ez ilyen egyszerű."

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix
Főtér

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix

Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Az RMDSZ és az őszinteség politikája
2026. november 17., kedd

Az RMDSZ és az őszinteség politikája

Kimerülőben van az a politikai képviseleti modell, amelyben a választóktól négyévente bizalmat kérnek, a választások között pedig a politikai szervezet saját maga határozza meg, mit tart fontosnak elmondani a közösségnek.

Az RMDSZ és az őszinteség politikája
2026. november 17., kedd

Az RMDSZ és az őszinteség politikája

Kimerülőben van az a politikai képviseleti modell, amelyben a választóktól négyévente bizalmat kérnek, a választások között pedig a politikai szervezet saját maga határozza meg, mit tart fontosnak elmondani a közösségnek.

Ezért szeretem Romániát
2026. november 03., kedd

Ezért szeretem Romániát

Mintha tovatűnnének azok az idők, amikor egy erdélyi magyarnak szentségtöréssel ért fel még csak gondolni is arra, hogy szerethető-e ez az ország.

Ezért szeretem Romániát
2026. november 03., kedd

Ezért szeretem Romániát

Mintha tovatűnnének azok az idők, amikor egy erdélyi magyarnak szentségtöréssel ért fel még csak gondolni is arra, hogy szerethető-e ez az ország.

Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS