Példátlanul súlyos bírsággal sújtotta a csendőrség a március 10-ei, marosvásárhelyi székely szabadság napi autonómia-megmozdulás szervezőit és résztvevőit. A Maros megyei csendőrség kedden közölte: 11 kihágásért összesen 36 ezer lej értékben szabtak ki bírságot. Daniel Manea szóvivő elmondása szerint a megbírságolt személyek valamennyien román állampolgárok, Hargita és Kovászna megyei lakosok. Izsák Balázs, a demonstrációt szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke megerősítette: a szervező Siculitas Egyesületre összesen 12 ezer lejes bírságot szabtak ki a gyülekezési törvény három különböző cikkelyének megsértésére hivatkozva.

A bírság legnagyobb, 8000 lejes tételét a be nem jelentett vagy betiltott rendezvény megtartásáért kapták, holott a felvonulás betiltásáról nem született hivatalos közigazgatási határozat.

További 3 ezer lejes bírságot szabtak ki arra hivatkozva, hogy a szervezők nem tették meg a szükséges intézkedéseket az incidensek megelőzésére, és további ezer lejt az úttest elfoglalásáért – tette hozzá.

A bírság mértéke alapján úgy tűnik, a hatóságok példát akarnak statuálni, és megpróbálják elriasztani a magyar közösséget attól, hogy jogaiért nyilvánosan kiállva tüntessen, illetve hogy a nyílt utcán álljon elő autonómiaköveteléseivel. A csendőrség alapos munkáját jól jelzi, hogy még egy olyan személyt is megbírságoltak, aki nem is vett részt a rendezvényen.

Mindez akkor is így van, ha az incidensek megelőzésének elmulasztása miatti bírság jogos. A szervezőknek gondoskodniuk kellett volna arról, hogy a rendezvényre ne csatlakozhassanak rá olyan szélsőséges elemek, amelyek – akár saját indíttatásból, akár a hatósági provokációkra válaszul – végül dulakodásba keveredtek a csendőrökkel. Ezáltal pedig lehetőséget biztosítottak a magyar ügyekkel a legkevésbé sem rokonszenvező román médiának és politikumnak, hogy kizárólag a dulakodásról szóló képek alapján mutassák be és kommentálják az egész eseményt, szélsőséges követelésként állítva be az autonómiaigényeket.

A többi bírság azonban nehezen tekinthető indokoltnak. A feszültséget éppen a hatóságok, a városi önkormányzat, illetve a helyi rendőrség gerjesztették, amikor légből kapott ürügyre hivatkozva betiltotta a székely vértanúk emlékművénél megtartott megemlékezés után meghirdetett autonómiamenetet. Az, hogy a tiltás rosszhiszeműen született, az is igazolja, hogy a tavalyi, első rendezvény után közvetlenül még nem fogalmaztak meg panaszokat, sőt pozitívan nyilatkoztak róla, csupán most álltak elő a hatóságok azzal, hogy akkor néhányan románellenes jelszavakat skandáltak, és ezért nem tartható meg idén a felvonulás.

A nem egyértelmű jogi helyzetben – vitás, hogy az önkormányzat betiltotta-e a menetet, vagy sem – mégis megtartott felvonulás az önkormányzat miatt gerjesztett feszült hangulatban zajlott, így – a szervezési hiányosságok elismerése és a csendőrökkel dulakodó szélsőséges elemek elítélése mellett – az incidensekért a város elöljáróit is felelősség terheli.

A rendezvény előtti rosszhiszemű, rosszindulatúnak tekinthető hatósági hozzáállás, valamint az utána kirótt óriási összegű bírságok arra engednek következtetni, hogy az illetékesek nem egy konkrét kihágást akarnak megtorolni, hanem szeretnének mindenkit elriasztani attól, hogy a jövőben hasonló autonómia-megmozdulásokat szervezzen.

Ebben a helyzetben az ügy súlyossága már túlmutat azon, hogy a bírságokat a hatóságokkal packázva, egy-, öt- és tízbanis érmékkel fizessék ki. Ez ugyanis önmagában azt jelentené, hogy a megbírságoltak elismerik vétküket.