Oroszország hidegháborúra készül. Mit lehet itt tenni?
Az Ukrajna területén végrehajtott orosz katonai invázió és a Krím de facto annektálása nemcsak a volt szovjet térségben fogja megrendíteni a biztonsági architektúrát, hanem általában véve Európában. Térségünkben már semmi sem biztos, mindent a kiszámíthatatlanság és bizonytalanság ural. Egy Kelet és Nyugat, egyrészről Oroszország, másrészről az AEÁ, az EU és a NATO közötti
Putyin Oroszországa semmibe veszi a Nyugat szankcióit és eltökélte, hogy még nemzetközi elszigetelődését is megkockáztatva rajzolja újra az európai geopolitika térképét. Miközben az AEÁ, az EU és a NATO Oroszország megszelídítésének legoptimálisabb eszközeit keresi, ez utóbbi a pozícióit erősíti egy jövőbeni nyílt konfrontációhoz a Nyugattal, melynek tétje a posztszovjet térség uralma és az Eurázsiai Unió létrehozása, de nem az elképzelés vonzerejével, hanem politikai-gazdasági zsarolással, a szerződések megsértésével, katonai agresszióval és területek elcsatolásával.
Oroszország a Krím elcsatolásával a déli szárnyát biztosítja be és a Fekete-tenger feletti, gyakorlatilag zavartalan, ellenőrzését. Ukrajna föderalizálás ürügyén történő Kelet és Nyugat közötti megosztásával pedig Oroszország megszerzi a stratégiai ellenőrzést az odesszai kikötő és Ukrajna ipari komplexuma felett. Ezáltal Transznisztria annektálása és Moldova föderalizálása nagyon is valószínű forgatókönyvekké válnak, a Kamcsatkától a Prutig tartó Eurázsiai Unió pedig elkerülhetetlen sorssá Moldova számára.
Ilyen körülmények között szinte elkerülhetetlen egy új „berlini fal” megjelenése Európában. Szinte lehetetlen megjósolni, hogy Moldova a fal melyik oldalán lesz. Minden az ukrajnai események alakulásától és főleg a Nyugat azon képességétől függ, hogy elrettentse és meghiúsítsa Oroszország terveit, rábírva arra, hogy visszatérjen a párbeszéd kerékvágásába. Ellenkező esetben, a Nyugat kudarca demokratikus és európai állami jövőnk összeomlását fogja előrevetítetni, amit még az sem fog megakadályozni, ha aláírjuk a társulási megállapodást az EU-val.
Mindaddig, míg Oroszország nem mond le a birodalmi délibábjairól, semmi sem szavatolhatja számunkra a holnapot, az ukrajnai helyzet esetleges stabilizálása pedig csak egy szünet lesz Moszkva újabb nyugati, berlini irányú meglepetésszerű ugrása előtt. Mi lehetünk a következők, ezért jövőnk megóvásához egyetlen lehetőségünk van, levonni a megfelelő tanulságokat a legutóbbi ukrajnai orosz kiruccanásból.
Szerintünk a következő 10 leckét kell megtanulni:
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
… a galaci család, amelynek otthonát elvitte a ruszki drón, kap egy új lakást a Ferrari-örökös nejétől… és a mindig mosolygós Victor Ponta végleg szakított a PSD-vel és hazafiasabb vizekre evez.
Házuk kertjében ment szembe egy medvével két kisgyerek szerdán délután Lövétén. Mivel veszélyessé vált a helyzet, ártalmatlanítani kellett a nagyvadat. A példány nagyjából kéthete folyamatosan bejárt a településre.
A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.
Eddig huszonegy Észak-Írországban élő ember kért konzuli segítséget a román hatóságoktól utazási okmányok kiállításához a belfasti zavargások miatt – közölték csütörtökön külügyminisztériumi források.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.