// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Ki érkezik elsőként Moldova Köztársaságba: Obama vagy Putyin?

// HIRDETÉS

Oroszország hidegháborúra készül. Mit lehet itt tenni?

Az Ukrajna területén végrehajtott orosz katonai invázió és a Krím de facto annektálása nemcsak a volt szovjet térségben fogja megrendíteni a biztonsági architektúrát, hanem általában véve Európában. Térségünkben már semmi sem biztos, mindent a kiszámíthatatlanság és bizonytalanság ural. Egy Kelet és Nyugat, egyrészről Oroszország, másrészről az AEÁ, az EU és a NATO közötti

újabb lehetséges hidegháború előtt állunk.

Putyin Oroszországa semmibe veszi a Nyugat szankcióit és eltökélte, hogy még nemzetközi elszigetelődését is megkockáztatva rajzolja újra az európai geopolitika térképét. Miközben az AEÁ, az EU és a NATO Oroszország megszelídítésének legoptimálisabb eszközeit keresi, ez utóbbi a pozícióit erősíti egy jövőbeni nyílt konfrontációhoz a Nyugattal, melynek tétje a posztszovjet térség uralma és az Eurázsiai Unió létrehozása, de nem az elképzelés vonzerejével, hanem politikai-gazdasági zsarolással, a szerződések megsértésével, katonai agresszióval és területek elcsatolásával.

Oroszország a Krím elcsatolásával a déli szárnyát biztosítja be és a Fekete-tenger feletti, gyakorlatilag zavartalan, ellenőrzését. Ukrajna föderalizálás ürügyén történő Kelet és Nyugat közötti megosztásával pedig Oroszország megszerzi a stratégiai ellenőrzést az odesszai kikötő és Ukrajna ipari komplexuma felett. Ezáltal Transznisztria annektálása és Moldova föderalizálása nagyon is valószínű forgatókönyvekké válnak, a Kamcsatkától a Prutig tartó Eurázsiai Unió pedig elkerülhetetlen sorssá Moldova számára.

Ilyen körülmények között szinte elkerülhetetlen egy új „berlini fal” megjelenése Európában. Szinte lehetetlen megjósolni, hogy Moldova a fal melyik oldalán lesz. Minden az ukrajnai események alakulásától és főleg a Nyugat azon képességétől függ, hogy elrettentse és meghiúsítsa Oroszország terveit, rábírva arra, hogy visszatérjen a párbeszéd kerékvágásába. Ellenkező esetben, a Nyugat kudarca demokratikus és európai állami jövőnk összeomlását fogja előrevetítetni, amit még az sem fog megakadályozni, ha aláírjuk a társulási megállapodást az EU-val.

Mindaddig, míg Oroszország nem mond le a birodalmi délibábjairól, semmi sem szavatolhatja számunkra a holnapot, az ukrajnai helyzet esetleges stabilizálása pedig csak egy szünet lesz Moszkva újabb nyugati, berlini irányú meglepetésszerű ugrása előtt. Mi lehetünk a következők, ezért jövőnk megóvásához egyetlen lehetőségünk van, levonni a megfelelő tanulságokat a legutóbbi ukrajnai orosz kiruccanásból.
Szerintünk a következő 10 leckét kell megtanulni:

  1. Ukrajna lerohanásával és a Krím de facto annektálásával Oroszország hivatalosan is revansiszta állam;
  2. A posztszovjet térségben a határokat már senki és semmi sem szavatolja;
  3. Moszkva az orosz honfitársak védelmét a határok sérthetetlenségét és a posztszovjet államok szuverenitását szavatoló kétoldalú/nemzetközi szerződések fölé emelte;
  4. Sem a sehova sem tartozás, sem a semlegesség nem előzi meg egy másik szuverén állam területének az Oroszország általi lerohanását;
  5. Oroszország egyoldalúan feljogosította magát arra, hogy a „törvényes rend betartása” és „a szélsőségesség és fasizmus visszaszorítása” ürügyén beavatkozzon a posztszovjet államokban;
  6. Az orosz katonai fenyegetés valós tény, közvetlen veszély a térségbeli államok biztonságára nézve;
  7. Oroszország biztosítékai és kötelezettségei, hogy tiszteletben tartja a volt szovjet államok szuverenitását és területi sérthetetlenségét, annyit sem érnek, mint egy fagyott krími hagyma;
  8. Többé nem hitelesek a regionális biztonság és a határok szavatolása terén Oroszország által aláírt két- és többoldalú szerződések;
  9. Sem az EU, sem az AEÁ, sem a NATO nem fognak katonailag beavatkozni egy esetleges moldovai „orosz rajtaütés” megakadályozásáért, mivel erre nincs semmilyen törvényes mandátumuk;
  10. Egyedül vagyunk az orosz lavina előtt és a saját erőinkkel kell ezzel megbirkóznunk. Másképp mondva, itt az ideje beindítanunk az elménket. Főleg úgy, hogy ez a széles homlokú, mérsékelt agyú és két lovat megülő fenekű politikusokra vonatkozik.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

Egy volt ügyvivő kormányfő úgy szidta Dominic Fritzet, hogy az Elie Wiesel Intézet belesápadt
Főtér

Egy volt ügyvivő kormányfő úgy szidta Dominic Fritzet, hogy az Elie Wiesel Intézet belesápadt

Továbbá: egy román állampolgár bankautomatát akart robbantani Olaszországban, de fordítva sült el. És a vérnackó AUR máris felgyűrte az ingujját a németországi AfD-siker után.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS