// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

A bíró, akinek nem tetszik, hogy „Ki a magyarokkal az országból”

// HIRDETÉS

Csak a kötelességemet teljesítettem – mondja Cristi Balaj játékvezető, aki a Kolozsvári CFR–Bukaresti Steaua mérkőzés 24. percében megállította a mérkőzést a vendégszurkolók magyarellenes skandálása miatt

Az elmúlt napokban a romániai magyar nyelvű sajtóban tág teret kapott az a hír, hogy a hétvégi, Kolozsvári CFR–Bukaresti Steaua mérkőzés 24. percében Cristi Balaj játékvezető megállította a mérkőzést a vendégszurkolók magyarellenes skandálása miatt.

„A szabályzat egyértelmű ilyen esetekben: nem tűrjük az idegengyűlölelet a stadionokban. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) és az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) ebben a tekintetben nem fogad el semmiféle kompromisszumot. Én pedig csak a kötelességemet teljesítettem” – nyilatkozta a Maszol.ro-nak adott interjúban Cristi Balaj.

A bíró ugyanakkor elmondta: a szabályzat betartása nem erény, ugyanígy járt volna el, ha német vagy romaellenes jelszavakat skandáltak volna.

„A sportnak tisztának kell lennie, az efféle gesztusoknak nincs helye bennük. Engem sokan arrogánsnak, antipatikusnak tartanak, ezért minden alkalmat megragadnak arra, hogy támadjanak. Mindenhol vannak olyanok, akik uszítanak és vannak olyanok, akik az uszításra reagálnak” – fogalmazott a játékvezető.

Mint a Krónika az eseményről közölt tudósításában rögzítette, a kevés helyeztet hozó mérkőzés a 83. percben dőlt el a steauás Alexandru Chipciu találatával, azonban nem ez volt a találkozó legemlékezetesebb pillanata. Arra ugyanis még az első félidő 23. percében került sor, amikor Cristian Balaj játékvezető félbeszakította a mérkőzést a Steaua szurkolóinak magyarellenes, uszító skandálása miatt.

A játék két percet állt, amíg Pintilii, a vendégek csapatkapitánya, ha nehezen is, de rávette csapata szurkolótáborát, hogy hagyják abba a „Ki a magyarokkal az országból" (Afară cu ungurii din ţară) rigmus skandálását. A közönséget már csak azért is meglepte a döntés, hiszen korábban magyarellenes bekiabálásért még nem állítottak le mérkőzést Kolozsváron.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS