// 2026. november 17., kedd // Hortenzia, Gergő

Oroszország fenyeget minket. Miért nem törődünk vele?

// HIRDETÉS

Az orosz medve megeszi a krími mézet. De hátha a kárpáti nyalánkságra is kedvet kap?

Románia, mint oly sokszor történelme folyamán, arra vár, hogy mit tesznek mások, mielőtt véleményekkel, ötletekkel, vagy megoldásokkal állna elő. Sem a Krímbe küldött orosz katonák, se Vlagyimir Putyin arroganciája nem tudják rávenni a román hivatalosságokat arra, hogy egy pillanatra félretegyék itthoni játékaikat és a jövőbe tekintsenek.
Traian Băsescu elnök lekezelően mondja, hogy „más államok Kijevbe küldözgetik a minisztereiket”, ezzel főleg a lengyelek arra irányuló kísérleteit igyekezve nevetségessé tenni, hogy megoldást találjanak Oroszország ukrajnai katonai offenzívájára. Varsóval ellentétben, mely érti Oroszország nyugati előretörésének veszélyét, Bukarest a saját itthoni csapdáinak foglya, az államfő pedig több energiát visz bele saját kormánya hiteltelenítésébe, mint abba a képletbe, mely a hazánknak is helyet adó régió destabilizálódásához is vezethetne.
Bukarest újra fatalista lett: aminek meg kell történnie, az amúgy is megtörténik, így hát mi értelme erőfeszítést és képzelőerőt fektetni egy olyan játékba, ahol csak a nagyhatalmak számíthatnak. Ami egy nehéz helyzetekben saját tervekkel és elemzésekkel előállni képtelen periférikus vidékre jellemző viselkedés. A román hivatalosságok számára elegendőek a NATO-tagságból és az Egyesült Államokkal meglévő stratégiai partnerségből következő garanciák. Romániában nincsenek meg sem Lengyelország félelmei, sem annak ambíciói, így nyugodtan aludhat az amerikaiak által megígért rakétaellenes pajzs árnyékában.
A román vezetők történelmi emlékezetét az euro-atlanti térséghez tartozás győzelme, az amerikai álom és a Moldova Köztársasággal egyesülést célzó pánrománizmus blokkolja. Bukarestnek ebben a paradigmában nincs semmi tennivalója, csak a helyzet tisztázódását kell várnia.
A térséget jól ismerő, Varsóban született és később több amerikai elnök, köztük Barack Obama tanácsadójává lett Zbigniew Brzezinski arra figyelmeztet, hogy „ha Ukrajnát eltapossák, miközben a Nyugat ezt csak nézi, akkor veszélybe fog kerülni Románia, Lengyelország és a balti országok szabadsága és biztonsága”. Brzezinski a legrosszabb hipotézisből indul ki, melyben a Nyugat inkább a lelátón ül és hagyja a mérkőzést folyni, ahogy az 2008-ban is történt a grúziai ötnapos háború alatt.
Akkor, akárcsak most, csak a lengyel és a balti vezetők siettek a grúzok segítségére. Románia távol maradt, messziről nézve Moszkva visszatérését az erőpolitikához, mintha neki semmi védeni valója, eldöntendője, tennivalója nem lenne. Transznisztria Románia határától 200 kilométerre van, a 14. hadsereg összes szovjet relikviájával és ez a Moszkva rendelkezésére álló terület ugyanazt a szerepet tölthetné be, mint Dél-Oszétia az orosz–grúz háború esetében, amennyiben a Kreml úgy dönt, hogy véget vet Moldova Köztársaság európai pályájának.
„Mint minden államnak, úgy Oroszországnak is vannak, bizonyos régiókban, kiváltságos érdekei”, magyarázta Dmitrij Medvegyev, az Orosz Föderáció akkori elnöke az ötnapos háború után. Ezek a kiváltságos érdekek indokolják, a Kreml szemszögéből nézve, Moszkva befolyásának megőrzését a volt szovjet térség felett és úgy tűnik, a Nyugat elfogadta az orosz külpolitikának ezt a működési elvét. Ez az elfogadás részben a nagy európai hatalmak orosz gáztól függésével kapcsolatos, de azzal szembeni érdektelenségükkel is, hogy Vlagyimir Putyin hatalomra kerülése óta Moszkva folyamatosan terjeszkedik keleti és nyugati irányba.
Oroszország valószínűleg nem kívánja majd elcsatolni a Krímet, hanem csak enklávévá fogja változtatni, mint Transznisztriát, amin keresztül irányítani fogja Ukrajnát, de ugyanakkor Moszkva rá akarja kényszeríteni a Nyugatra a de facto határait, melyeken túl csak Moszkva dönt a történésekről. Úgy tűnik, Romániát nem zavarja ez a Moldova Köztársaságot is magába foglaló újrarendezés, ezért hallgat és várja a történelem ítéletét, mintha Oroszország pártján állna, vagy mintha félne saját megoldásokkal rendelkezni.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Függőségtől a józanság felé: új életet tanulnak a szenvedélybetegek Magyarózdon
Krónika

Függőségtől a józanság felé: új életet tanulnak a szenvedélybetegek Magyarózdon

Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához
Főtér

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához

Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében
Krónika

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében

Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS