// 2026. március 4., szerda // Kázmér

// Nagyítás

// Archívum

Mit várhatunk az RMDSZ kormányzati szerepvállalásától?

Kézműves hírek

Szerző: Rusz Péter
2014. március 04., 20:20

Az RMDSZ újabb kormányzati szerepvállalása nagy valószínűséggel nem fog áttörést eredményezni a kisebbségi jogok terén. Viszont lehetőséget teremt az erdélyi magyarság szempontjából fontosnak tartott kérdések kormányzati napirenden tartásához.

2014. március 3-án a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a liberálisok távozásával az USL-ből létrejött szűkebb politikai szövetség, a Szociáldemokrata Unió Választási Szövetség (Alianţa Electorală Uniunea Social Democrată – USD) aláírta azt a megállapodás-csomagot (protokollumot), amelynek alapján – majdnem két év szünet után – az RMDSZ ismét kormányzati szerepet kap. A megegyezés két dokumentumból, egy rövidebb kormányzati megállapodásból, valamint egy hosszabb politikai megállapodásból áll. Ez utóbbi többek között rögzíti az RMDSZ koalíciós együttműködésben elérni kívánt céljait, valamint az együttműködés feltételeit.

A megegyezést követően Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke fontos eredményként könyvelte el, hogy egyezség született a MOGYE ügyének rendezésére, valamint az észak-erdélyi autópálya folytatására. Hasonlóan, egy – az RMDSZ honlapján megjelenő – nyilatkozat kiemeli, hogy a protokollum „számos, a romániai magyar érdekérvényesítés szempontjából fontos elemet rögzít”, mint például a nemzeti szimbólumok szabad használatának jogát, az Európai Kisebbségi Nyelvek Chartája alkalmazását célzó törvények elfogadását, a decentralizáció folytatását, vagy egy arányos és kiszámítható választási törvény elfogadását.

Az elkövetkezőkben a harmadik Ponta-kormány kisebbségi jogok területén megfogalmazott vállalásait vizsgáljuk meg a nyilvánosságra került két dokumentum tükrében.

Előzmények 1: az RMDSZ korábbi koalíciós szerepvállalásai

Az RMDSZ 1996-tól kezdődően több kormánykoalíciónak is tagja volt; ezt alábbi táblázatunk foglalja össze:

Összesítve a fennebbi intervallumokat, megállapítható, hogy az RMDSZ a rendszerváltás óta eltelt közel 25 év (24 év és 3 hónap alatt) több mint 14 évig tagja volt valamelyik Romániát kormányzó koalíciónak (beleszámítva ebbe azt a négy évet is, amikor a Szociáldemokrata Párt kormányát a parlamentből támogatta, ugyanis erre az együttműködésre kormányzati célokat is tartalmazó egyezmények alapján került sor).

E tizennégy esztendő alatt az RMDSZ jelentős tapasztalatra tett szert abban, hogy miképpen kell együttműködni a román politikai partnerekkel. Ugyanakkor e partnerek is jelentős tapasztalatot halmoztak fel arra való tekintettel, hogy milyen természetű és miképp hasznosítható az RMDSZ koalíciós együttműködési kényszere.

Előzmények 2: a korábbi Ponta-kabinetek kormányzati programjai

A 2012. április 27-én a bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott Ungureanu-kormány helyébe lépő, 2012. május 7-én beiktatott első Ponta-kabinet 53 oldalas programja tulajdonképpen semmilyen közvetlen kisebbségpolitikai célt nem fogalmazott meg. A programnak csupán néhány olyan előírása van, amely áttételesen kisebbségpolitikai relevanciájú. A 2013-tól kormányzó második Ponta-kormány 130 oldalas programja már több fontos – erdélyi magyar szempontból is jelentős – kisebbségpolitikai célt tartalmaz, annak ellenére, hogy az RMDSZ nem vált e koalíció tagjává (az előzetes egyezségek ellenére).

E két kabinet programjának a magyarság szempontjából – kisebbségpolitikailag – releváns célkitűzéseit az alábbi vázlatos táblázat foglalja össze:

Az első Ponta-kormány (2012. május 7. – 2012. december 21.)

- a helyhatóságok kormányzati forrásokból való támogatásában tapasztalható diszkrimináció megszüntetése

- a területi közigazgatási egységek társulásának elősegítése az európai alapok hatékonyabb felhasználása érdekében

- a délerdélyi autópálya továbbépítése

- a Marosvásárhelyt Jászvásárral és a Moldova Köztársaság határával összekötő autópálya tervezésének elkezdése

- a határon túli románság érdekeinek hatékonyabb képviselete

A második Ponta-kormány programja (2012. december 21 – 2014. március)

- „a multikulturalitás Románia egyik alapértéke”, alapelv a nemzeti, a kulturális, a vallási, a nyelvi identitás fejlesztése, a diszkrimináció visszaszorítása

- a kisebbségi kerettörvény elfogadása és a megfelelő intézmények létrehozása

- a kisebbségi egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatási folyamatának felgyorsítása

- egész napos magyar adás a közszolgálati televízióban és rádióban

- törvényi rendelkezések az anyanyelvhasználatról az állam dekoncentrált intézményeiben

- jogszabályok a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvi Jogok Európai Chartáját ratifikáló törvény életbe léptetésének elősegítésére

- megfelelő mértékű finanszírozás a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet számára

- kiegészítő jogszabályok a kisebbségi oktatás fejlesztése érdekében

- a közoktatás színvonalának javítása a kisebbségi oktatásban

- a közigazgatás területi átszervezésénél figyelembe veszik az egyes térségek hagyományait, kultúráját

- a délerdélyi és az északerdélyi autópályák befejezése, a Marosvásárhely-Jászvásári-Ugheni autopálya tervezésének elkezdése

Látható, az első Ponta-kormánynak konkrét kisebbségpolitikai céljai nem voltak, a kormányprogram kisebbségpolitikai relevanciájú (?) előírásai csupán általánosságok voltak, illetve – az infrastruktúra fejlesztése tekintetében – ellentétesek az erdélyi térség érdekeivel.

A második Ponta-kormány programja számos fontos célt megfogalmazott; erre minden bizonnyal az RMDSZ-szel előzetesen – még a 2012. decemberi választások előtt – lefolytatott egyeztetések nyomán került sor, azonban akkor az RMDSZ nem vált a kormánykoalíció tagjává a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Konzervatív Párt (PC) ellenkezése okán. Viszont a második Ponta-kormány programja „megőrízte” az RMDSZ-szel folytatott egyeztetések eredményeit, jóllehet később épp e program előírásaival ellentétes szellemű intézkedéseket foganatosított (a MOGYE ügye, a székelyföldi prefektusok szerepe a zászlóperekben stb.)

A harmadik, most beiktatásra kerülő Ponta-kabinet kisebbségpolitikai céljait egy összesen 4 oldalas egyezmény tartalmazza, amely tulajdonképpen egy két részből álló protokollum.

A mostani kormányzati megállapodás

Az aláírt protokollum első dokumentuma egy úgynevezett kormányzati megállapodás, amely rögzíti az RMDSZ kormányra lépésének általános feltételeit. A mindössze három pontból álló egyezség első pontja kimondja, hogy az RMDSZ a mai naptól fogva tagja kormánynak, és elfogadja a 2012-ben kidolgozott 2013-2016-os kormányprogram célkitűzéseit.

A megegyezés 2. pontja az RMDSZ kormányzati részesedését határozza meg. Eszerint a Szövetség koalíciós súlyával arányosan kap miniszteri és államtitkári tisztségeket. A megállapodás aláírása után nyilvánosságra került adatok alapján az új kormányba az RMDSZ két tagot delegál: Kelemen Hunort, aki egy személyben lesz miniszterelnök-helyettes és kulturális miniszter, valamint Korodi Attilát, aki a környezetvédelmi miniszteri pozíciót fogja betölteni. Korodi kinevezése a verespataki bányaprojekt szempontjából mindenképpen üdvözlendő, hiszen a csíkszeredai képviselő egyike volt azon politikusoknak, akik eddig következetesen ellenezték a beruházást. A két miniszteri poszt mellett a Szövetség 14 államtitkári helyre is jogosult, és nagy valószínűséggel a Maros megyei prefektusi helyetis magáénak tudhatja. Ugyanakkor majdnem biztos, hogy nem lesz Hargita és Kovászna megyének magyar prefektusa, amely a folyó zászlóperek leállítása szempontjából lehet döntő.

A megállapodás 3. pontja leszögezi, hogy a kormányzati szinten a döntések csak konszenzussal hozhatók. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a kormány által meghozott döntésekkel a kormánykoalícióban részt vevő összes pártnak esetileg is egyet kell értenie, másrészt pedig egy kilépési, illetve zsarolási klauzulát biztosít azon szervezetek számára, amelyek a kormány valamely döntésével nem értenek egyet.

A politikai megállapodás

A protokollumnak az erdélyi magyarság szempontjából érdekesebb része az a politikai megállapodás, amely az RMDSZ követeléseit tartalmazza, valamint azoknak megvalósítási keretét. A megegyezés 11 pontból áll, és aláírta a kormánykoalícióban résztvevő összes párt – a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Unió Románia Fejlődéséért (UNPR) és a Konzervatív Párt (PC) – elnöke. Az elkövetkezőkben ennek csupán a legfontosabb elemeit tárgyaljuk.

1. A megállapodás egyik legfontosabb része a 2b. pont, amely kimondja, hogy az aláíró felek megegyeznek abban, hogy a 2014-2016-os periódusban koalíciós szinten kizárólag csak közös megegyezéssel hoznak, illetve kezdeményeznek politikai döntéseket („Să promoveze în perioada 2014-2016, doar în baza acordului comun, inițiative politice referitoare la…”), mégpedig a következő területeken: 1) alkotmánymódosítás, 2) az ország területi-közigazgatási átszervezése a különböző régiók tradíciói, kulturális jellemzői és történelmi sajátosságai alapján, 3) a nemzeti kisebbségek kulturális jogainak szabályozása, 4) a MOGYE magyar vonalának létrehozása, valamint 5) az etnikai arányosság intézményesítése (a dekoncentrált szervek valamint a helyi és megyei hatóságok szintjén).

Mint látható, e pont tartalmazza a magyarság szempontjából a legfontosabb célokat, azonban a fenti megfogalmazás nem kötelezi a kormányt arra, hogy lépéseket tegyen ezek érdekében, a felek csupán arra vállalnak kötelezettséget, hogy csak közös megegyezéssel kezdeményeznek. Más szóval, a megállapodás 2b. pontjának szövegezése nem tartalmaz garanciát arra, hogy tényleges lépésekre is sor kerüljön, viszont lehetőséget ad az RMDSZ-nek, hogy megakadályozza, hogy a koalíció elvegyen a meglévő jogokból.

2. A protokollum 3. pontja a kulturális és oktatási jogokra vonatkozik. Kimondja, hogy az aláírók egyeztetnek a) minden olyan kérdésben, amely a magyar kisebbség kulturális, nyelvi és oktatási identitásával kapcsolatos, b) az oktatási törvény módosításairól. Emellett a 3b. pont kimondja, hogy az oktatási törvény nem módosítható az RMDSZ beleegyezése nélkül, főleg a kisebbségi fejezet tekintetében. Elvi szempontból is súlya van a 3c. pontnak, amely a kisebbségek szerzett jogainak a védelméről szól.

3. A megegyezés 4. pontja az előzőektől eltérően konkrét vállalásokat fogalmaz meg. Kimondja, hogy a) a kormányzat intézkedéseket hoz a Nyelvi Charta ratifikálásakor tett vállalások gyakorlatba ültetésére, b) a kormány továbbra is támogatja a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet, c) biztosítja a Kolozsváron működő Nemzeti Kisebbségkutató Intézet megfelelő (pénzügyi) támogatását, valamint d) a kormányprogram alapján felgyorsítja az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának folyamatát. Mind a négy pont a 2013-2016-os kormányprogramból származik. Közülük az NKI működéséről szóló alpont az egyetlen konkrét, határidősen számonkérhető ígéret, hiszen a nyelvi jogok gyakorlatba ültetésével vagy a restitúcióval kapcsolatban sem határidőket, sem konkrét ütemtervet nem határoz meg a program. A nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezettel kapcsolatban az elmúlt években pedig nem a kormánytámogatás hiánya volt a probléma, hanem az, hogy a szövegével a koalíciós pártok frakciói nem értettek egyet, és a parlamenti bizottságokban késleltették.

4. A megállapodás 5. pontja a helyi közigazgatásról szól, és kimondja a decentralizációs folyamat folytatásának szükségességét. Azonban az előző ponthoz hasonlóan ebben az esetben sem jelennek meg konkrét számon kérhető vállalások vagy határidők.

5. A 6. pont a választási törvény módosítását tartalmazza. A felek olyan választási törvény elfogadásában egyeztek meg, amely biztosabban előrejelezhető választási eredményhez vezet, viszont egységes versenyfeltételeket biztosít az összes párt számára. Habár e pont nem fogalmazza meg a választási rendszer módosításának pontos irányát, jó okkal feltételezhető, hogy a tervezett újabb választójogi reform keretén belül az RMDSZ is új módon keresné parlamenti bejutásának biztosítását. A legvalószínűbb az, hogy a kormány képviselői az arányos listás rendszerhez való visszatérést fontolgatják.

6. A dokumentum 9. pontja egy olyan kérdésre vonatkozik, amely nem a 2013-2016-os kormányprogramból, hanem a második Ponta-kabinet azzal ellentétes politikájából fakad: ez a szimbólum-használat kérdése. A felek megegyeznek, hogy a területi-közigazgatási egységek saját zászlójának kifüggesztési jogát egy közvitán alapuló törvénytervezet parlamenti benyújtásával oldják meg majd. Habár ez a pont a székelyzászló-problematikáját hivatott kezelni, vélhetően újabb vitákat szül. Egyrészt, jelenleg a Székelyföld, mint közigazgatási terület egység nem létezik, másrészt, a zászlót Hargita megye hivatalos szimbólumává választotta, Kovászna megyei hivatalossá tétele így újabb kérdéseket vethet fel.

7. A protokollum kisebbségi szempontból utolsó fontos pontja az infrastrukturális fejlesztésekre vonatkozik (10. pont). Ennek alapján a felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a kormány támogatni fogja azokat az elkezdett fejlesztéseket, amelyek kisebbségek által lakott területeken vannak. Kiemelt – nevesített – támogatást kap az északerdélyi autópálya következő, Aranyosgyéres és Marosvásárhely közötti szakasza. Az északerdélyi autópálya célként szerepel ugyan a 2013-2016-os kormányprogramban, azonban a protokollummal a jelzett pályaszakasz kiemelt prioritássá változik.

Következtetések

A protokollum lényegében annak a politikai kísérletnek a folytatása, amelybe a szociáldemokraták és az RMDSZ a 2012. decemberi választások előestéjén belekezdtek. Az együttműködés sikerességének esélyeit azonban több körülmény is rontja, ezek:

2013-ban bebizonyosodott, hogy a mostani Szociáldemokrata Unió Választási Szövetség (Alianţa Electorală Uniunea Social Democrată) tagjai is csak egy „fegyelmezetlen koalíciót” tudnak alkotni, amelyet nem valamely stratégiai törekvés, hanem az eseti együttműködés előnyei tartanak össze

az elmúlt év során a Ponta-kormányzat újabb konfliktusokat generált, és azok további problémákkal terhelik a 2013-2016-os kormányprogram amúgy is konfliktusokat előrevetítő kivitelezését

az RMDSZ eddigi koalíciós szerepvállalásai során egyszer sem tudta elérni, hogy a közös kormányprogram fontosabb kisebbségpolitikai céljai megvalósuljanak

A megállapodás több cél esetében is nem azok kivitelezésére, hanem csupán a megvalósításukhoz szükséges konszenzus keresésére kötelezi a partnereket. Az RMDSZ szempontjából ez egy defenzív álláspontot erősít: segít a szerzett jogok megőrzésében, némiképp annak árán, hogy újabb jogok szerzésére lehetőséget kapjon.

Az egyezmény talán legfontosabb eredménye az infrastrukturális beruházások terén jelentkezik: egyértelmű prioritássá teszi az „Erdélyi autópálya” befejezését, és azon belül az újabb, Marosvásárhelyig vezető szakasz kivitelezését. Ennek megvalósulása a Székelyföld és Magyarország közötti forgalom szempontjából alapvető.

Mindent egybevetve, az RMDSZ újabb kormányzati szerepvállalása, a fent bemutatott protokollum alapján nagy valószínűséggel nem fog áttörést eredményezni a kisebbségi jogok terén. Viszont lehetőséget teremt az erdélyi magyarság szempontjából fontosnak tartott kérdések kormányzati napirenden tartásához. Ami egyben lehetőség is egyes kérdések eseti rendezésére.

Különvélemény

Káosz a fejekben: amikor gyerekek ölnek, késelnek, vernek és bántalmaznak

Sánta Miriám

Merengés az egyéni és közösségi felelősségvállalásról és a romániai gyermekvédelem zátonyairól.

„Ne legyen adóemelés!” De aztán mégis lett adóemelés. Amikor az RMDSZ közvetlenül farkasszemet néz a dühös választóival

Fall Sándor

A kampányban a pártok hazudnak, különben nem tudnának választást nyerni. Mit lehet tenni ez ügyben?

Nagyítás

Egy MI-„énekesnő” berúgta az ajtót és azóta megy a kultúrhiszti a mioritikus hazában

Szántai János

A mesterséges intelligencia körül forrongó kultúrharc nem új. Az viszont tény, hogy a Lolita Cercel nevű MI-entitás az első, ami ennyire felkavarta a hazai vizeket. Ugyanis… irtó népszerű.

Szégyen, hogy a kapusok szeszélyétől függ, ki és mikor látogathatja Mátyás király szülőházát

Sólyom István

Hunyadi János és Hunyadi Mátyás vagy Ioan de Hunedoara és Matia Corvinul? Az érintettek nem tudtak volna mit kezdeni ezzel a kérdéssel. Ismét összeültek a történészek az MCC kolozsvári képzési központjában.

// ez is érdekelheti

Főtér

Diplomás pizzafutár és a szomszéd, akinek 300 lakása van – Mit ad nekünk az erdélyi magyar szociológia?

Az akadémiai falakon túli kitekintésre készülő kolozsvári társadalomtudományi folyóirat bemutatóján jártunk.

Krónika

A DK mellett, a külhoni magyarok szavazati joga ellen kampányol az RMDSZ volt honatyája

Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.

Főtér

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Székelyhon

Facebookon hagyott búcsúüzenetet, majd végett vetett az életének egy csíkszeredai nő

Facebook bejegyzésben hagyott búcsúüzenetet, nem sokkal később holtan találtak rá egy csíkszeredai nőre hétfő este.

Krónika

Dubajban rekedt egy magyarellenessége miatt hírhedtté vált román politikus

Adrian Cozma Szatmár megyei nemzeti liberális párti (PNL) képviselő, a román képviselőház alelnöke és családja Dubajban rekedt, miután az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított támadás nyomán törölték a légi járatukat.

Székelyhon

Holtan került elő a szentegyházi férfi, aki szombaton tűnt el

Megtalálták a Szentegyházi Polgármesteri Hivatal szombaton délután eltűnt munkatársát. A férfi életét vesztette.

// még több főtér.ro

2026. március 03., kedd

Már az energiaügyi miniszter is 10 lejes üzemanyagárról beszél – hírmix

Kilencvenezer lejre bírságoltak egy vállalkozót, amiért késve utalta a fizetéseket. Több mint háromezer román állampolgár kért segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségéből.

2026. március 03., kedd

Már az energiaügyi miniszter is 10 lejes üzemanyagárról beszél – hírmix

2026. március 02., hétfő

Ne ijedjen meg, ha egy drón fentről a birtokát filmezi – elkezdődött az illegálisan felépített ingatlanok légi ellenőrzése

„Szemenszedett hazugság”, hogy 10 lej lesz egy liter benzin – a miniszter cáfolja az elemzőket. Tizennégyezer román állampolgár van jelenleg az Egyesült Arab Emírségekben, ahova hullanak az iráni rakéták. Hírek hétfőn.

2026. március 02., hétfő

Ne ijedjen meg, ha egy drón fentről a birtokát filmezi – elkezdődött az illegálisan felépített ingatlanok légi ellenőrzése

2026. március 01., vasárnap

Az iráni háború miatt Romániában is érezhető lesz az üzemanyagárak emelkedése – vasárnapi hírek

A Közel-Keleten ragadt román állampolgároknak üzent a külügyminisztérium. Eltévedt ukránokat kellett ismét kimenteni a máramarosi hegyekből.

2026. március 01., vasárnap

Az iráni háború miatt Romániában is érezhető lesz az üzemanyagárak emelkedése – vasárnapi hírek

A Közel-Keleten ragadt román állampolgároknak üzent a külügyminisztérium. Eltévedt ukránokat kellett ismét kimenteni a máramarosi hegyekből.

2026. február 28., szombat

A védelmi miniszter szerint a parlamenti menzán étkezni ma már kifejezetten drága mulatság – hírmix

Százas nagyságrendben mérte a kristályt a lebukott szamosújvári drogdíler. Sorin Grindeanu szerint a PSD nem díszlet a kormánykoalícióban.

2026. február 28., szombat

A védelmi miniszter szerint a parlamenti menzán étkezni ma már kifejezetten drága mulatság – hírmix

Százas nagyságrendben mérte a kristályt a lebukott szamosújvári drogdíler. Sorin Grindeanu szerint a PSD nem díszlet a kormánykoalícióban.

2026. február 27., péntek

Mi lesz veled, kolozsvári körgyűrű? – hírek pénteken

Precedens nélküli helyzetben találták magukat a romániai sertéshús-termelők. Hiába fellebbezett kétszer, csak elítélték Metodie ortodox apátot ittas vezetés és biológiai mintavétel megtagadása miatt.

2026. február 27., péntek

Mi lesz veled, kolozsvári körgyűrű? – hírek pénteken

2026. február 26., csütörtök

Ezt nem láttuk jönni: Sorin Grindeanu PSD-elnök keblére ölelte a szivárványzászlót…

… megint sikerült valahogy egy kóklert odatenni, ráadásul egy fegyvergyár élére… és a közlekedési miniszternek elsötétült a memóriája: nem emlékszik, hogy kivágták az egyetemről.

2026. február 26., csütörtök

Ezt nem láttuk jönni: Sorin Grindeanu PSD-elnök keblére ölelte a szivárványzászlót…

2026. február 25., szerda

Slatina lehet az első nyerőgépmentes romániai város – hírmix

Szerdától kizárólag digitális engedéllyel utazhatunk Nagy-Britanniába. Gázvezeték mellett égetett szemetet egy naszódi férfi.

2026. február 25., szerda

Slatina lehet az első nyerőgépmentes romániai város – hírmix

Szerdától kizárólag digitális engedéllyel utazhatunk Nagy-Britanniába. Gázvezeték mellett égetett szemetet egy naszódi férfi.

2026. február 24., kedd

A román külügy úgy beszólt Medvegyevnek, hogy beleremegtek az üzenőfalak…

… egy ismert egyetemi tanár a tévében tépte szét doktori diplomáját a kormány megszorító intézkedései okán… és egy cég ügyvezetője 3 millió lejt csalt ki az államkasszából halott emberek révén.

2026. február 24., kedd

A román külügy úgy beszólt Medvegyevnek, hogy beleremegtek az üzenőfalak…

2026. február 23., hétfő

Rosszul lett a hétfői tárgyaláson a zsoldosvezér Horațiu Potra, mentőt kellett hívni hozzá – hírmix

További híreink: úgy kiosztotta saját pártját egy PSD-s politikus, hogy öröm nézni, a pénzügyminiszter pedig hallani sem akar nyugdíjemelésekről.