Diószegi László tavalyelőtt a Transindexnek azt mondta, nem nagyon szeretne tovább terjeszkedni. „Van egy határ, azt majdnem elértük. Most már magamra is szeretnék egy kicsit gondolni, ezért nem teszek eget rengető kijelentéseket, hogy még hány pékséget nyitunk.” Erre tessék, a szentgyörgyi vállalkozó egy román barátja biztatására Nagy-Britanniában, a Londontól 35 kilométerre fekvő Lutonban nyitott pékséget, ahol hagyományos házikenyeret árul.
„A barátom lelkesített, hogy nyissunk egy pékséget Londonban, de mivel az ottani bérleti díjak meglehetősen magasak, a választásunk Lutonra esett” — magyarázta a vállalkozó. Egy sepsiszentgyörgyi péket vittek magukkal az angliai sütödébe, ahol pillanatnyilag csak hagyományos székely pityókás kenyeret sütnek (naponta 300-400-at), de úgy látják, idővel a rozsos és a félbarna kenyérre is lesz kereslet. Vásárlóik elsősorban az ott élő románok és magyarok közül kerül ki, de volt már olyan angol vevőjük, aki saját elmondása szerint
életében nem evett ilyen finom kenyeret.
A pékség 1996-ban alakult. Eleinte egy kemencével és két alkalmazottal. Ma szinte kétszáz emberrel dolgoznak, és több mint 20 féle kenyeret és 25 féle péksüteményt állítanak elő. A mottó hagyomány és minőség, amely arra utal, hogy hagyományos recept szerint készítik a székely „pityókás” házikenyeret.
A Diószegit már a Guinness Rekordok Könyve is jegyzi: a bukaresti Indagra élelmiszeripari szakvásáron csaknem 100 kilogrammos pityókás kenyeret sütött.