// 2026. november 19., csütörtök // Erzsébet

Európainak lenni

// HIRDETÉS

Egy (időközben Berlinben letelepedett) belga filozófus, Jacques Dewitte egész könyvet írt (Az európai kivétel) azért, hogy a konvencionálistól eltérő módon írja le civilizációnk identitását. Kiindulási pontja a XVI. századi holland Jan Mostaert egyik festménye volt.

A festmény Amerika meghódításának egyik epizódját ábrázolja, amelyen az európai gyarmatosítók kedvezőtlen fényben tűnnek fel, a meghódított őslakosok lefegyverzett, dicsfényben úszó ártatlanságával ellentétben. Ez – mondja Dewitte – az európai mentalitásra jellemző képek egyike. A belga szerző nagy terjedelemben idéz Leszek Kołakowskitól, Emmanuel Levinastól, Cornelius Castoriadistól és sokan másoktól, azt bizonyítandó, hogy az európai civilizáció jellegzetessége az a képessége, hogy eltávolodjon önmagától.

Európát tehát az határozza meg, hogy elutasítja az „Európa-központúság” bármilyen formáját: már az ókori görögök óta érdeklődést mutat, arrogancia nélkül, más kulturális térségek iránt, kíváncsi, nyitott és kész hibásnak éreznie magát, amikor az intolerancia, a paternalizmus, a másokat kizáró önhittség bűnébe esik. Végső soron Európa az egyetemességfogalom „feltalálója”, a kulturális antropológia, vagyis az „idegen”, „eltérő”, a saját mentális reflexeivel és szokásaival semmilyen kapcsolatban nem álló civilizációs területek felkutatási képességének felfedezője. Európa gyarmatosította a világot, de ugyanakkor a gyarmatosítás-ellenesség ideológiáját, sőt még az Európa-ellenességet is megteremtette. Európa – állította Levinas – fedezte fel a „vad gondolkodást”, alapított afrikanisztika, indianisztika, iszlamisztika, sinológia stb. tanszékeket. Az ázsiai tudományok, általában véve az „orientalisztika” európai akadémiai tantárgyak, amelyeknek nincs megfelelőjük a világ más tájain. Ezzel nem egyfajta felsőbbrendűségi komplexushoz akarunk érveket biztosítani, csak az európaiaság meghatározó jegyeit írjuk le.

Nagyon jól tudjuk, milyen súlyos hibák vethetők az európaiak szemére. Nagyon jól tudjuk, hány történelmi katasztrófáért felelősek. De fontos megfigyelnünk, hogy szintén az európai tudat az, mely azonnal, önkritikusan vállalta kisiklásai leltárát, hogy felépítette a „bűnös tudat” valóságos frontját, hogy drasztikusan bírálta a túlkapásait. Európa állandó önértékelési folyamatban van és egyáltalán nem megbocsátó saját árnyoldalaival szemben.

Nos, ha európainak lenni – többek között – azt jelenti, ahogy a fentebb idézett szerzők mondják, hogy nem fogadod el az önimádatot, hogy szigorúan tekintesz saját hibáidra, hogy az önelégültség eufóriáját a józansággal váltod fel, akkor érdemes feltennünk a kérdést, hogy mi, románok, mennyire vagyunk európaiak. A válasz az lenne, hogy mindannyiszor európaiak vagyunk, ahányszor tükörbe nézve elismerjük a korlátainkat, ahányszor nemcsak hajlandóságot mutatunk, hanem türelmetlenül tanulni is akarunk másoktól, ahányszor uralkodunk az önhittségünkön, az öndicséretünkön, az idegengyűlöletünkön. Európaiak vagyunk, amikor megőrzünk egy barátságos kíváncsiságot minden iránt, ami másfajta. Amikor jóindulattal tekintünk a mellettünk álóra és hisztéria nélkül az ellenfelünkre. Akkor vagyunk európaiak, amikor maximális figyelmet szentelünk a mással való kommunikációnak, amikor elismerjük – mazochizmus, de engedékenység nélkül is – a rossz szokásainkat, és megpróbáljuk azokat kijavítani.

Az, ami ma az ország politikai színpadán zajlik, nem nagyon tűnik európainak. Minden a kölcsönös gyűlölet és kiátkozás légkörében történik. Kis téttel bíró játékok ezek, szigorúan a személyes érdek, a vak hiúság, a másik dölyfös semmibe vételére épült saját „legitimitás” üzemanyagát használják. A szokások törzsközösség alattiak, az általános diskurzus középszerű, durván manipulatív, semmilyen köze nem lévén a nyugati politikai hagyományok nyugodt, világos, együttműködő reflexiójához. Úgy tűnik, mintha a barbárság mellett döntöttünk volna.

Ilyen körülmények között el kellene azon gondolkodnunk, hogy tényleg akarjuk-e az „európai integrációt”. Hogy tényleg Európát akarjuk-e modellünknek. Hogy mielőtt „partnerünk”, pénz- és jogforrásunk lenne, nem kellene-e Európát terápiaként kezelnünk. Mert mindent egybevetve, egyre inkább ahhoz a nyomorékhoz hasonlítunk, aki a kezelőorvosa után hajítja a mankóját…

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform
Főtér

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform

Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is
Székelyhon

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Nem büntethet a rendőr, ha nincs nálad a jogosítványod – fontos változás jön a KRESZ-ben
Székelyhon

Nem büntethet a rendőr, ha nincs nálad a jogosítványod – fontos változás jön a KRESZ-ben

Nem bírságolhatja meg a rendőrség azokat az autósokat, akik nem tudják felmutatni jogosítványukat vagy járművük forgalmi engedélyét, ha bemutatják személyazonosító okmányuk papíralapú vagy elektronikus másolatát.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS