A Nemzetpolitikai Kutatóintézet elemzése szerint ha marad a koalíció, három fő akadályt kell leküzdeniük azoknak az erőknek, amelyek végig szeretnék vinni az alkotmánymódosítást.

 

Az első akadály a feszes határidők betartása, a második pedig az Alkotmánybíróság vizsgálata lehet. A testülettől sokan azt várják, hogy egy 2009-es véleménynyilvánító népszavazás eredményét kéri majd számon az alkotmánymódosító tervezeten.

 

Akkor érvényes referendumot rendeztek, amelyen a többség arra szavazott, hogy a jövőben legyen egykamarás a román törvényhozás, és a képviselők száma ne haladja meg a 300-at. Ezeket a változtatásokat csak részben tartalmazza a jelenlegi tervezet – olvasható az elemzésben.

 

A harmadik akadály a népszavazás érvényességi küszöbe. A különböző felmérések és a jelenlegi trend figyelembevételével nagyon nehéznek ígérkezik az 50 százalékos részvétel elérése, még akkor is, ha a referendumot összekapcsolják az európai parlamenti választásokkal.

 

Az elemzésben kifejtik: a hatályos alkotmány 12. szakasza a román állam nemzeti jelképeiről szól, ez egészülne ki a tervezet szerint egy újabb bekezdéssel: „a nemzeti kisebbségek köz- és magánterületen szabadon használhatják saját szimbólumaikat, amelyek kifejezik etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásukat”.

 

A rendelkezés azonban nem szól arról, hogy a szimbólumoknak milyen feltételeknek kell megfelelniük. Ez azért fontos, mert egy készülő törvény szerint a szabad szimbólumhasználat nem vonatkozna a helyhatóságokra, csak a nemzeti kisebbségekre. Azaz a székely zászló nem lehetne például Hargita vagy Kovászna megye szimbóluma, csak a romániai magyar kisebbségé.

 

A jelenlegi Alkotmány hatodik szakasza az identitáshoz való jogról szól, az első bekezdés értelmében „az állam elismeri és biztosítja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogát az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk megőrzéséhez, fejlesztéséhez és kifejezéséhez”. 

 

A tervezetben ezt egy olyan bekezdés követné, amely kimondaná, hogy a nemzeti kisebbségek törvényes képviselői a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvényen alapulva létrehozhatnak saját döntéshozói és végrehajtó szerveket. Ezeknek az intézményeknek az identitásuk kifejezésére, megőrzésére és fejlesztésére lenne hatáskörük.

 

Az említett jogszabály az a nemzeti kisebbségekről szóló törvénytervezet, amelynek elfogadásához a parlamentben évek óta nem volt meg a politikai akarat. Ha elfogadnák, a kulturális autonómia intézményrendszeréhez – amelyet ma az RMDSZ által megalapított Kulturális Autonómia Tanács jelent – rendelnének bizonyos közhatalmi jogosítványokat.