Kampány, hitelből

Pénzügyi zsonglőrködéssel próbálja enyhíteni a kormány annak a negatív hatásait, hogy áprilistól a költségvetési bevételek növekedése, illetve az államháztartási hiánycél tartása érdekében literenként hét eurócenttel emeli az üzemanyagok jövedéki adóját.

Az intézkedés nyomán áremelés-cunami következhet, hiszen a fuvarozók minden bizonnyal beépítik majd az üzemanyag árának növekedését saját díjszabásukba, a megrendelőik is hasonlóan járnak majd el, így végül a boltokba kerülő áruk is megdrágulnak- tehát az áremelés mindenki zsebét érinti majd, függetlenül attól, hogy van gépkocsija, vagy nincs.

A kormány most azzal terelné el erről a figyelmet, hogy támogatási programot javasolt az alacsony jövedelmi bankhitelesek megsegítésére. A program lényege, hogy akinek a fizetése alacsonyabb havi 1600 lejnél, az két évre megfelezheti hitelének törlesztőrészleteit, ami annyit jelent, hogy két évig csupán a havi részlet felét fizeti ki, viszont ezzel két évvel kitolódik a hitel futamideje is. Az ebből adódó kamatteher-többletet a kormány a két év lejártát követően adókedvezmények útján kompenzálná az érintettek számára. (Krónika)

Az intézkedés a becslések szerint 900 ezer embert érint, a kormány pedig azzal számol, hogy így a két évig be nem fizetett fél törlesztőrészletből összesen négymilliárd lej szabadul fel, ami az emberek zsebében marad, és ez felpörgetheti a fogyasztást.

Mindez papíron egyszerűnek tűnik, csakhogy egyelőre több a kérdőjel, mint a konkrétum. A gazdasági szakemberek fölhívták a figyelmet, hogy az ötlet megvalósítása nem annyira egyszerű, mint amennyire hangzik. A hitelek törlesztőrészlete ugyanis több összetevőből áll. A tőke mellett a kamatokat és a kezelési díjakat is havonta fizeti az ügyfél. Ha tehát havi 800 lejes részletet törleszt, abból 300 a tőke, 500 pedig a kamat és a kezelési díj. Márpedig a kamat az a haszon, amelyet a bank a hitel használatáért fölszámít, vagyis őt szerződéses alapon megilleti. Vagyis előfordulhat, hogy az ügyfél csupán a tőketartozás megfelezésére számíthat – vagyis a példaként tekintett esetben a 300 lej felét, 150 lejt takaríthat meg havonta – mindezt persze úgy, hogy később úgyis vissza kell fizetnie.

A másik probléma a két évvel meghosszabbított törlesztési futamidő többlet kamatterheinek kompenzálására kitalált adókedvezmény. A kormány tervei szerint az érintettek személyi jövedelemadója csökken majd annyival, amennyit a két év alatt többlet kamatként fizettek a banknak.

Ezzel kapcsolatban a szakemberek azt jegyzik meg, hogy egyrészt olyan, mintha differenciált adózás lenne – hiszen akkor az érintettek nem a jelenleg érvényes 16 százalékos egységes kulcs alapján adóznának - , és megtörténhet, hogy tulajdonképpen az előszobája a valódi, a nagyobb jövedelműeket nagyobb adóval sújtó többkulcsos adó bevezetésének.
A másik észrevétel arra vonatkozik, hogy a kormány egyenlőtlenséget teremtene a polgárok között, hiszen azokat, akiknek mondjuk 1615 lejes jövedelmük van, és ugyanúgy problémát jelent a hiteleik törlesztése, hátrányosan megkülönbözteti azokkal szemben, akiknek csupán 1599 lejes havi jövedelmük van.

Ráadásul az adókedvezmények révén az államkasszából kieső pénz is hiányozni fog – a hétcentes jövedékiadó-emelés ennek a kompenzálását is szolgálhatja.

Jelenleg tehát az a helyzet, hogy egy, az ötletek szintjén jól hangzó, de szakmai szempontból gyenge lábakon állónak tűnő kezdeményezésről van szó. (Erre a kormánykoalíció második legnagyobb pártjának, a Nemzeti Liberális Pártnak az elnöke, Crin Antonescu is rájött, ezért is táncolt vissza, mondván: pártjával nem egyeztetett a kormány a jogszabályról). A javaslattal  kapcsolatosan csak egyetlen konkrétum állapítható meg: hogy pillanatnyi politikai tőke kovácsolását szolgálja, a kormány ezáltal szeretné a gazdasági kérdésekhez kevésbé értő, de hitelük visszafizetésével küszködő, alacsony jövedelmű szavazók voksait megszerezni.