// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Hová lett tízezer diák?

// HIRDETÉS

Évről évre csökken a gyerekanyag: a statisztikák szerint Hargita megyében folyamatos és jelentős a diákpopuláció fogyása.

A Székelyhon utánajárt a kérdésnek. Az 1997-1998-as tanévben Hargita megyében még 68 148 diák járt óvodába, iskolába, jelenleg 52 959 a diákok összlétszáma. A magyar diákok létszáma az 1997-1998-as és a jelenlegi tanév között 10 672-vel csökkent a megyében. Ugyanakkor a román tannyelvű óvodákba, iskolákba járók száma is alacsonyabb: míg az 1997-1998-as tanévben 13 500 diák járt ezekbe a tanintézetekbe, az előző tanévben ez a szám 9123 volt.

„Sajnálatos, hogy egyre kevesebb család vállal sok gyereket, és ami még sajnálatosabb, hogy egyre kevesebb a fiatal család” – nyilatkozta Bartolf Hedvig, megyei főtanfelügyelő. Szerinte várható volt, hogy az ország és a megye lakosságának számbeli csökkenése előbb-utóbb a diákpopulációban is megmutatkozik. Ha kevesebb a gyerek, kevesebb a pedagógus is: míg a kilencvenes években több mint hatezer pedagógus volt a megyében, most körül-belül négyezren tanítanak.

 

A diáklétszámot érintő első törés az 1998-1999-es tanévben következett be, amit újabb jelentős csökkenés követett a 2008-2009-es tanévben. A főtanfelügyelő szerint a jelenség feltehetően a rendszerváltás utáni abortuszok következménye. A jelenlegi probléma mögött olyan társadalmi változások állhatnak, mint például az első gyerek vállalásának kitolódása, a kevesebb gyerek vállalása vagy a külföldi munkavállalás. „Sok faluban egyszerre több tíz férfi, család is elment külföldi munkára, ez a következő években már meglátszik a gyermeklétszámon” – mutatott rá a főtanfelügyelő.

 

„Nem az kell aggasszon minket, hogy a kilencvenes években hány gyermek volt Hargita megyében és most hány van, hanem hogy mekkora mértékben csökken a magyar oktatás a többségi lakossági oktatáshoz képest, ha ugyanis ez az arány nagyon eltolódik, az ellehetetlenítheti a helyzetünket” – magyarázta a portálnak Ferencz S. Alpár, megyei önkormányzati képviselő, volt főtanfelügyelő. A pedagógus ugyanakkor úgy gondolja, a gyermeklétszám csökkenésénél nagyobb veszélyt jelent az oktatási rendszerre az átláthatatlan finanszírozás.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS