Az erdélyi magyar közoktatás minőségéért aggódik a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke

A szakmaiságot, a fegyelmet valamint a felelős igazgatókat és pedagógusokat hiányolja az erdélyi magyar közoktatásból Péntek János nyelvészprofesszor, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke.
Hirdetés
     A Krónikában közzé tett, a magyar oktatóknak címzett nyílt levelében Péntek János megállapítja, hogy az erdélyi magyar közoktatás színvonala, eredményessége, versenyképessége folyamatosan romlik. „Ezt nem lehet a »románokra«, a román oktatási rendszerre, a pedagógusok alacsony bérére vagy éppen a vizsgákon felszerelt kamerákra hárítani” – fogalmazott Péntek János.
     A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem nyugalmazott professzora szerint az erdélyi magyar közoktatásnak „nincs kellő szakmai megalapozása; nincs összefogott, jól szabályozott irányítása; nincs kellő felügyelete, nem sok jele van abban a felelősségnek és a fegyelemnek”. Azok a magyar pedagógusok pedig, akik az oktatási hatósági intézményekben kaptak megbízást, „gyakran elfeledkeznek arról, hogy ők a magyar oktatás érdekeinek képviselőiként kerültek oda, nem a központi utasítások egyszerű közvetítőiként, végrehajtóiként”.
     A professzor megállapította, a magyar oktatás alacsony színvonala sok mindennek a következménye, de egyben sok mindennek az okozója is. Azok a magyar szülők, akik román tannyelvű iskolába adják a gyermeküket – mondta –, „egyre inkább, és nem ok nélkül hivatkoznak a magyar iskola alacsony színvonalára, esetleg az idő- és pénzveszteséggel járó nagyobb távolságra”.
     Péntek János szerint „hiú remény” arra számítani, hogy a román oktatási hatóság teszi eredményessé a magyar nyelvű oktatást, vagy arra, hogy „az anyaország jó szándékú támogatása” pótolja az említett mulasztásokat.
      Úgy vélte, ettől az évtől szigorúan érvényesített kvótarendszer súlyosan diszkriminálja és korlátozza a magyar oktatást, veszélyezteti a magyar közösség jövőjét.
     „Önök, tisztség- és felelősségviselőink, és maga a közösség vagy határozottan elutasítja a pénz logikáját, az ebből eredő hátrányos megkülönböztetést és korlátozást, vagy beletörődik oktatási hálózatunk fokozatos felszámolásába” – összegzi következtetéseit a pedagógusoknak címzett nyílt levelében a szerző. Végül kérdésekbe burkolva fogalmazza meg, hogy kellő tudás, iskolázottság hiányában az erdélyi magyar fiatalok csak „a Kárpát-medence és Európa cselédpiacán” válhatnak versenyképessé. 
Hirdetés