// 2026. július 10., péntek // Amália

Mit gondolnak a moldovaiak az egyesülésről?

// HIRDETÉS

Románia Moldova Köztársasággal való egyesülésének lehetőségét a közelmúltban egyre többször emlegették a sajtóban, főleg azt követően, hogy Traian Băsescu román államfő nyíltan kijelentette: Románia új országterve az egyesülésre épül. Az Adevărul román országos napilap munkatársainak egy csoportja úgy gondolta, hogy egy hétre a Moldova Köztársaságba utazik annak felderítésére, hogy mit gondolnak a Pruton túliak erről.

   „Moldova Köztársaságban a harc az unionisták – akiknek meggyőződésük, hogy az egyesülés természetes dolog – és a függetlenségpártiak között zajlik. Utóbbiak az egyesülés felvetését Moldova Köztársaság biztonsága, függetlensége és szuverenitása elleni támadásnak tekintik. E két – egyáltalán nem kisszámú – tábor között egyetlen hang hiányzott teljesen: a népé” – vélekednek az újságírók. Ezért arra voltak kíváncsiak, mit mondanak az emberek a Romániával történő egyesülés gondolatáról, és meghallgatták mindkét tábor véleményét is.

   „Az egyesülés nem egy egyszerű, az ország térképének újrarajzolását célzó ambíció. Mindezekről politikusok, vállalkozók, aktivisták, helyi hírességek, munkások, tinédzserek és olyan emberek beszéltek nekünk, akik átmentek Moldova utóbbi évtizedekben lezajlott háborúin és forradalmain. Nem tudjuk pontosan megszámolni, mennyi közös dolog van a romániai románok és a moldova köztársasági moldovaiak között – az ezzel kapcsolatos vita igazán heves. Egy dolog biztosan közös: az a mánia, hogy a németekhez hasonlítjuk magunkat. Mindenben – a politikában, az infrastruktúrában, a gazdaságban, az ambíciókban és a kudarcokban” – összegzik tapasztalataikat az újságírók. Megállapítják, hogy mind a politikusok, mind az egyszerű emberek a mai Moldovát az 1999–2000-es évek Romániájához hasonlítják. Ugyanaz a zavaros átmeneti időszak jellemző ma Moldovára, mint akkor Romániára: „a politikát a kommunista korszakban kinevelődött posztdecemberi vezetők kebelén felnevelkedett maroknyi ember uralta, a korrupcióról és az igazságszolgáltatásokról nagy általánosságokban beszéltek, vitatott volt a sajtó függetlensége”. 

   A mai Kisinyovról azt írják, hogy egy „Lenin által őrzött város”, hiszen a posztkommunizmus tükröződik a lepusztult tömbházakban és a város szélén lévő luxusvillás lakóparkban, a színes neonos cégtáblákban, a Ştefan cel Mare şi Sfânt sugárúton található több tíz, ügyfelekkel állandóan tele pénzváltókban egyaránt.

Az újságírók által megszólaltatott Dorin Chirtoacă, Kisinyov (Chişinău) polgármestere egy viccel érzékelteti azt a mérhetetlen korrupciót, amely az országra jellemző, míg Mircea Snegur, a Moldovai Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Szovjetének utolsó elnöke és Moldova Köztársaság első demokratikusan megválasztott elnöke a rossz utakról beszél, melyekhez képest még a Romániában lévő utak is irigylésre méltóak. Egy 35 éves taxisofőr azt mondja,hogy 2000-ig a maffiózok voltak azok, akik védelmi pénzt szedtek a „bizniszelőktől”, ma már viszont a maffiát törvényre emelték, és rendőrségnek nevezik. Az ő következtetése az, hogy a maffia szelídebb volt a rendőrségnél: „egyszer fizettél és megszabadultál, a rendőrök viszont állandóan jönnek”.

   Az Adevarul munkatársai látogatást tettek a mintegy 4000 négyzetkilométernyi, és mintegy ötszázezer fős Transzdnyeszter térségében is, ahol fokozottak az etnikai konfliktusok a románok és a moldovaiak között. Felelevenítik a tiraszpoli román tannyelvű Lucian Blaga Középiskola esetét, amely néhány hónapja a transzdnyeszteri úgynevezett szeparatista kormány támadásainak lett a célpontja. Bár az oktatási egységet pénzügyileg a kisinyovi Oktatási Minisztérium tartja fenn, a tiraszpoli vezetőség azt akarja, hogy a középiskola fizessen külön adót Transzdnyeszter költségvetésébe, emiatt zárolták a középiskola számláit. 

   Transzdnyeszter csak egyike azoknak a nyomásgyakorlási pontoknak, melyeken keresztül Oroszország a Moldova Köztársaság feletti befolyását gyakorolja. A kapcsolatok fenntartásában a kisinyovi politikai osztály jelentős része érdekelt.

   Az Adevarul cikke kitér arra is, hogy a moldovai politikusok valójában három csoportra oszthatók: azokra, akik az egyesülést és az európai integrációt akarják, azokra, akik ezt teljes erejükből ellenzik – a kommunistákkal az élen – és azokra, akik azt állítják, hogy akarják az egyesülést, de valójában mindent elkövetnek a jelenlegi helyzet fenntartása érdekében. "Az ütem lassú, de a változások mégis érkeznek. Moldova éppen most parafálta az EU-val a társulási és szabadkereskedelmi megállapodást, a vezetők pedig bejelentették, hogy az integráció az országtervük. A másik oldalon azok vannak, akik ellenzik az európai integrációt, erős offenzívát indítottak és azt követelik, hogy az ország forduljon a Vlagyimir Putyin által a volt szovjet térségben létrehozni kívánt Eurázsiai Vámunió felé." 

"A moldovaiak valahol középen állnak, az egymást kölcsönösen semlegesítő két ideológia közé szorulva. Egyesek azt ígérik nekik, hogy az EU jelenti a jövőt, mások azt mondják, ez az út veszélybe sodorná a kapcsolatot Oroszországgal, az egyetlen országgal mely képes a fejlődéséhez felvevőpiacot biztosítani Moldovának. Egyesek a román nemzet újraegyesüléséről és a nép büszkeségének visszaszerzéséről beszélnek, mások Ştefan Moldovájának újraegyesítését akarják Moldova Köztársaság zászlója alatt." – olvasható a cikkben.

   A beszámoló végén az újságírók kifejtik: a közvélemény-kutatások viccnek számítanak, senki sem veszi azokat komolyan. A Pruton túl az Adevărul megrendelésére az INSCOP által novemberben készített egyik felmérés azt mutatja, hogy a románok 62 százaléka egyetértene az egyesüléssel Moldova Köztársasággal. „De végső soron számít-e, hogy mit akarnak az emberek? A romániai románok és a moldova köztársasági moldovaiak is lépten nyomon a németekhez hasonlítják magukat. De úgy tűnik, mindkét fél megfeledkezik arról, hogy Németország egyesülése nem a nép akaratából, hanem egy politikai döntés nyomán történt.” – zárul a terjedelmes beszámoló. 

 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Miért szeretik jelenleg jobban az RMDSZ-t a románok, mint a magyarok?

Varga László Edgár

És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?

Amikor újra felébredt a szekusállam Romániában

Szántai János

Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ezért nem lesznek előrehozott választások Romániában

Fall Sándor

Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.

Csodaszép természetfilm a Duna-deltáról – akkor él igazán, ha békén hagyjuk

Sánta Miriám

A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből
Főtér

A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből

Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.

Bíróság elé viszi a többéves vitát az RMDSZ: Szabó Ödön beperelte Csomortányi Istvánt
Krónika

Bíróság elé viszi a többéves vitát az RMDSZ: Szabó Ödön beperelte Csomortányi Istvánt

A bíróságon folytatódhat a Bihar megyei magyar közélet egyik legrégebbi politikai konfliktusa: Szabó Ödön pert indított Csomortányi István ellen. Az RMDSZ-es politikus rágalmazásról beszél, az EMSZ-alelnök szerint a per célja az elhallgattatása.

Bréking: Az Európai Bizottság bepereli a román államot…
Főtér

Bréking: Az Európai Bizottság bepereli a román államot…

… meglett a kormánybuktatás után készített első közvélemény-kutatás, érdekesek az eredmények… és Nicușor Dan államelnök enyhén szólva hülyét csinált magából a NATO-csúcsértekezleten.

Ennyi volt, visszahívták a csíkszeredai főkonzult
Székelyhon

Ennyi volt, visszahívták a csíkszeredai főkonzult

Rövid ímélben értesítették Dolhai Istvánt, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetőjét, hogy július végéig láthatja el főkonzuli teendőit.

Itt a rangsor: ezek a legjobb romániai magyar líceumok az érettségi eredmények alapján
Krónika

Itt a rangsor: ezek a legjobb romániai magyar líceumok az érettségi eredmények alapján

Elkészült a romániai magyar tannyelvű középiskolák idei érettségi rangsora. A végzősök átlageredményei alapján összeállított toplista a legjobb intézmények mellett azt is megmutatja, hol érettségiztek a legtöbben, hol született a legtöbb 10-es jegy.

Tusványosi részvétel: új helyzetet teremt a magyarországi kormányváltás a Sapientiánál
Székelyhon

Tusványosi részvétel: új helyzetet teremt a magyarországi kormányváltás a Sapientiánál

A magyar kormány képviselőinek jelenlététől teszi függővé az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) panelbeszélgetésein való részvételt több külhoni magyar egyetem vezetősége.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Miért szeretik jelenleg jobban az RMDSZ-t a románok, mint a magyarok?

Varga László Edgár

És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?

Amikor újra felébredt a szekusállam Romániában

Szántai János

Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ezért nem lesznek előrehozott választások Romániában

Fall Sándor

Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.

Csodaszép természetfilm a Duna-deltáról – akkor él igazán, ha békén hagyjuk

Sánta Miriám

A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?

// HIRDETÉS