// 2026. november 18., szerda // Jenő

Mit gondolnak a moldovaiak az egyesülésről?

// HIRDETÉS

Románia Moldova Köztársasággal való egyesülésének lehetőségét a közelmúltban egyre többször emlegették a sajtóban, főleg azt követően, hogy Traian Băsescu román államfő nyíltan kijelentette: Románia új országterve az egyesülésre épül. Az Adevărul román országos napilap munkatársainak egy csoportja úgy gondolta, hogy egy hétre a Moldova Köztársaságba utazik annak felderítésére, hogy mit gondolnak a Pruton túliak erről.

   „Moldova Köztársaságban a harc az unionisták – akiknek meggyőződésük, hogy az egyesülés természetes dolog – és a függetlenségpártiak között zajlik. Utóbbiak az egyesülés felvetését Moldova Köztársaság biztonsága, függetlensége és szuverenitása elleni támadásnak tekintik. E két – egyáltalán nem kisszámú – tábor között egyetlen hang hiányzott teljesen: a népé” – vélekednek az újságírók. Ezért arra voltak kíváncsiak, mit mondanak az emberek a Romániával történő egyesülés gondolatáról, és meghallgatták mindkét tábor véleményét is.

   „Az egyesülés nem egy egyszerű, az ország térképének újrarajzolását célzó ambíció. Mindezekről politikusok, vállalkozók, aktivisták, helyi hírességek, munkások, tinédzserek és olyan emberek beszéltek nekünk, akik átmentek Moldova utóbbi évtizedekben lezajlott háborúin és forradalmain. Nem tudjuk pontosan megszámolni, mennyi közös dolog van a romániai románok és a moldova köztársasági moldovaiak között – az ezzel kapcsolatos vita igazán heves. Egy dolog biztosan közös: az a mánia, hogy a németekhez hasonlítjuk magunkat. Mindenben – a politikában, az infrastruktúrában, a gazdaságban, az ambíciókban és a kudarcokban” – összegzik tapasztalataikat az újságírók. Megállapítják, hogy mind a politikusok, mind az egyszerű emberek a mai Moldovát az 1999–2000-es évek Romániájához hasonlítják. Ugyanaz a zavaros átmeneti időszak jellemző ma Moldovára, mint akkor Romániára: „a politikát a kommunista korszakban kinevelődött posztdecemberi vezetők kebelén felnevelkedett maroknyi ember uralta, a korrupcióról és az igazságszolgáltatásokról nagy általánosságokban beszéltek, vitatott volt a sajtó függetlensége”. 

   A mai Kisinyovról azt írják, hogy egy „Lenin által őrzött város”, hiszen a posztkommunizmus tükröződik a lepusztult tömbházakban és a város szélén lévő luxusvillás lakóparkban, a színes neonos cégtáblákban, a Ştefan cel Mare şi Sfânt sugárúton található több tíz, ügyfelekkel állandóan tele pénzváltókban egyaránt.

Az újságírók által megszólaltatott Dorin Chirtoacă, Kisinyov (Chişinău) polgármestere egy viccel érzékelteti azt a mérhetetlen korrupciót, amely az országra jellemző, míg Mircea Snegur, a Moldovai Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Szovjetének utolsó elnöke és Moldova Köztársaság első demokratikusan megválasztott elnöke a rossz utakról beszél, melyekhez képest még a Romániában lévő utak is irigylésre méltóak. Egy 35 éves taxisofőr azt mondja,hogy 2000-ig a maffiózok voltak azok, akik védelmi pénzt szedtek a „bizniszelőktől”, ma már viszont a maffiát törvényre emelték, és rendőrségnek nevezik. Az ő következtetése az, hogy a maffia szelídebb volt a rendőrségnél: „egyszer fizettél és megszabadultál, a rendőrök viszont állandóan jönnek”.

   Az Adevarul munkatársai látogatást tettek a mintegy 4000 négyzetkilométernyi, és mintegy ötszázezer fős Transzdnyeszter térségében is, ahol fokozottak az etnikai konfliktusok a románok és a moldovaiak között. Felelevenítik a tiraszpoli román tannyelvű Lucian Blaga Középiskola esetét, amely néhány hónapja a transzdnyeszteri úgynevezett szeparatista kormány támadásainak lett a célpontja. Bár az oktatási egységet pénzügyileg a kisinyovi Oktatási Minisztérium tartja fenn, a tiraszpoli vezetőség azt akarja, hogy a középiskola fizessen külön adót Transzdnyeszter költségvetésébe, emiatt zárolták a középiskola számláit. 

   Transzdnyeszter csak egyike azoknak a nyomásgyakorlási pontoknak, melyeken keresztül Oroszország a Moldova Köztársaság feletti befolyását gyakorolja. A kapcsolatok fenntartásában a kisinyovi politikai osztály jelentős része érdekelt.

   Az Adevarul cikke kitér arra is, hogy a moldovai politikusok valójában három csoportra oszthatók: azokra, akik az egyesülést és az európai integrációt akarják, azokra, akik ezt teljes erejükből ellenzik – a kommunistákkal az élen – és azokra, akik azt állítják, hogy akarják az egyesülést, de valójában mindent elkövetnek a jelenlegi helyzet fenntartása érdekében. "Az ütem lassú, de a változások mégis érkeznek. Moldova éppen most parafálta az EU-val a társulási és szabadkereskedelmi megállapodást, a vezetők pedig bejelentették, hogy az integráció az országtervük. A másik oldalon azok vannak, akik ellenzik az európai integrációt, erős offenzívát indítottak és azt követelik, hogy az ország forduljon a Vlagyimir Putyin által a volt szovjet térségben létrehozni kívánt Eurázsiai Vámunió felé." 

"A moldovaiak valahol középen állnak, az egymást kölcsönösen semlegesítő két ideológia közé szorulva. Egyesek azt ígérik nekik, hogy az EU jelenti a jövőt, mások azt mondják, ez az út veszélybe sodorná a kapcsolatot Oroszországgal, az egyetlen országgal mely képes a fejlődéséhez felvevőpiacot biztosítani Moldovának. Egyesek a román nemzet újraegyesüléséről és a nép büszkeségének visszaszerzéséről beszélnek, mások Ştefan Moldovájának újraegyesítését akarják Moldova Köztársaság zászlója alatt." – olvasható a cikkben.

   A beszámoló végén az újságírók kifejtik: a közvélemény-kutatások viccnek számítanak, senki sem veszi azokat komolyan. A Pruton túl az Adevărul megrendelésére az INSCOP által novemberben készített egyik felmérés azt mutatja, hogy a románok 62 százaléka egyetértene az egyesüléssel Moldova Köztársasággal. „De végső soron számít-e, hogy mit akarnak az emberek? A romániai románok és a moldova köztársasági moldovaiak is lépten nyomon a németekhez hasonlítják magukat. De úgy tűnik, mindkét fél megfeledkezik arról, hogy Németország egyesülése nem a nép akaratából, hanem egy politikai döntés nyomán történt.” – zárul a terjedelmes beszámoló. 

 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix
Főtér

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix

Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is
Székelyhon

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS