// 2026. június 19., péntek // Gyárfás

Mit gondolnak a moldovaiak az egyesülésről?

// HIRDETÉS

Románia Moldova Köztársasággal való egyesülésének lehetőségét a közelmúltban egyre többször emlegették a sajtóban, főleg azt követően, hogy Traian Băsescu román államfő nyíltan kijelentette: Románia új országterve az egyesülésre épül. Az Adevărul román országos napilap munkatársainak egy csoportja úgy gondolta, hogy egy hétre a Moldova Köztársaságba utazik annak felderítésére, hogy mit gondolnak a Pruton túliak erről.

   „Moldova Köztársaságban a harc az unionisták – akiknek meggyőződésük, hogy az egyesülés természetes dolog – és a függetlenségpártiak között zajlik. Utóbbiak az egyesülés felvetését Moldova Köztársaság biztonsága, függetlensége és szuverenitása elleni támadásnak tekintik. E két – egyáltalán nem kisszámú – tábor között egyetlen hang hiányzott teljesen: a népé” – vélekednek az újságírók. Ezért arra voltak kíváncsiak, mit mondanak az emberek a Romániával történő egyesülés gondolatáról, és meghallgatták mindkét tábor véleményét is.

   „Az egyesülés nem egy egyszerű, az ország térképének újrarajzolását célzó ambíció. Mindezekről politikusok, vállalkozók, aktivisták, helyi hírességek, munkások, tinédzserek és olyan emberek beszéltek nekünk, akik átmentek Moldova utóbbi évtizedekben lezajlott háborúin és forradalmain. Nem tudjuk pontosan megszámolni, mennyi közös dolog van a romániai románok és a moldova köztársasági moldovaiak között – az ezzel kapcsolatos vita igazán heves. Egy dolog biztosan közös: az a mánia, hogy a németekhez hasonlítjuk magunkat. Mindenben – a politikában, az infrastruktúrában, a gazdaságban, az ambíciókban és a kudarcokban” – összegzik tapasztalataikat az újságírók. Megállapítják, hogy mind a politikusok, mind az egyszerű emberek a mai Moldovát az 1999–2000-es évek Romániájához hasonlítják. Ugyanaz a zavaros átmeneti időszak jellemző ma Moldovára, mint akkor Romániára: „a politikát a kommunista korszakban kinevelődött posztdecemberi vezetők kebelén felnevelkedett maroknyi ember uralta, a korrupcióról és az igazságszolgáltatásokról nagy általánosságokban beszéltek, vitatott volt a sajtó függetlensége”. 

   A mai Kisinyovról azt írják, hogy egy „Lenin által őrzött város”, hiszen a posztkommunizmus tükröződik a lepusztult tömbházakban és a város szélén lévő luxusvillás lakóparkban, a színes neonos cégtáblákban, a Ştefan cel Mare şi Sfânt sugárúton található több tíz, ügyfelekkel állandóan tele pénzváltókban egyaránt.

Az újságírók által megszólaltatott Dorin Chirtoacă, Kisinyov (Chişinău) polgármestere egy viccel érzékelteti azt a mérhetetlen korrupciót, amely az országra jellemző, míg Mircea Snegur, a Moldovai Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Szovjetének utolsó elnöke és Moldova Köztársaság első demokratikusan megválasztott elnöke a rossz utakról beszél, melyekhez képest még a Romániában lévő utak is irigylésre méltóak. Egy 35 éves taxisofőr azt mondja,hogy 2000-ig a maffiózok voltak azok, akik védelmi pénzt szedtek a „bizniszelőktől”, ma már viszont a maffiát törvényre emelték, és rendőrségnek nevezik. Az ő következtetése az, hogy a maffia szelídebb volt a rendőrségnél: „egyszer fizettél és megszabadultál, a rendőrök viszont állandóan jönnek”.

   Az Adevarul munkatársai látogatást tettek a mintegy 4000 négyzetkilométernyi, és mintegy ötszázezer fős Transzdnyeszter térségében is, ahol fokozottak az etnikai konfliktusok a románok és a moldovaiak között. Felelevenítik a tiraszpoli román tannyelvű Lucian Blaga Középiskola esetét, amely néhány hónapja a transzdnyeszteri úgynevezett szeparatista kormány támadásainak lett a célpontja. Bár az oktatási egységet pénzügyileg a kisinyovi Oktatási Minisztérium tartja fenn, a tiraszpoli vezetőség azt akarja, hogy a középiskola fizessen külön adót Transzdnyeszter költségvetésébe, emiatt zárolták a középiskola számláit. 

   Transzdnyeszter csak egyike azoknak a nyomásgyakorlási pontoknak, melyeken keresztül Oroszország a Moldova Köztársaság feletti befolyását gyakorolja. A kapcsolatok fenntartásában a kisinyovi politikai osztály jelentős része érdekelt.

   Az Adevarul cikke kitér arra is, hogy a moldovai politikusok valójában három csoportra oszthatók: azokra, akik az egyesülést és az európai integrációt akarják, azokra, akik ezt teljes erejükből ellenzik – a kommunistákkal az élen – és azokra, akik azt állítják, hogy akarják az egyesülést, de valójában mindent elkövetnek a jelenlegi helyzet fenntartása érdekében. "Az ütem lassú, de a változások mégis érkeznek. Moldova éppen most parafálta az EU-val a társulási és szabadkereskedelmi megállapodást, a vezetők pedig bejelentették, hogy az integráció az országtervük. A másik oldalon azok vannak, akik ellenzik az európai integrációt, erős offenzívát indítottak és azt követelik, hogy az ország forduljon a Vlagyimir Putyin által a volt szovjet térségben létrehozni kívánt Eurázsiai Vámunió felé." 

"A moldovaiak valahol középen állnak, az egymást kölcsönösen semlegesítő két ideológia közé szorulva. Egyesek azt ígérik nekik, hogy az EU jelenti a jövőt, mások azt mondják, ez az út veszélybe sodorná a kapcsolatot Oroszországgal, az egyetlen országgal mely képes a fejlődéséhez felvevőpiacot biztosítani Moldovának. Egyesek a román nemzet újraegyesüléséről és a nép büszkeségének visszaszerzéséről beszélnek, mások Ştefan Moldovájának újraegyesítését akarják Moldova Köztársaság zászlója alatt." – olvasható a cikkben.

   A beszámoló végén az újságírók kifejtik: a közvélemény-kutatások viccnek számítanak, senki sem veszi azokat komolyan. A Pruton túl az Adevărul megrendelésére az INSCOP által novemberben készített egyik felmérés azt mutatja, hogy a románok 62 százaléka egyetértene az egyesüléssel Moldova Köztársasággal. „De végső soron számít-e, hogy mit akarnak az emberek? A romániai románok és a moldova köztársasági moldovaiak is lépten nyomon a németekhez hasonlítják magukat. De úgy tűnik, mindkét fél megfeledkezik arról, hogy Németország egyesülése nem a nép akaratából, hanem egy politikai döntés nyomán történt.” – zárul a terjedelmes beszámoló. 

 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Generációk ellopott ifjúsága, avagy egy John Lydon nevű öreg punk a színpadon

Szántai János

Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…

Demeter András kicsinálása – szempontok egy igen gyorsan levezényelt, virtuóz akcióhoz

Fall Sándor

Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Az egyesült Nagy-Románia máig nem jelent egységesítést

Sólyom István

A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.

„De hát én erdélyi vagyok, na” – a 90 éves Bodor Ádámot köszöntötték Kolozsváron

Varga László Edgár

Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Rossz napjai vannak Eugen Tomacnak: az USR és úgy hírlik, az RMDSZ is hátat fordított neki…
Főtér

Rossz napjai vannak Eugen Tomacnak: az USR és úgy hírlik, az RMDSZ is hátat fordított neki…

… leomlott a szászmuzsnai evangélikus erődtemplom falának egy része… és nyolc év után hamarosan új autópálya-szakaszt avatnak Erdélyben, ha minden jól megy.

Ha tehetné, Erdélybe költözne Románia lakosságának jó része
Krónika

Ha tehetné, Erdélybe költözne Románia lakosságának jó része

Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.

A „kritikai gondolkodás” hatása az iskolában egy tanár szemével
Főtér

A „kritikai gondolkodás” hatása az iskolában egy tanár szemével

„Oda jutottunk, hogy nem az intelligens olvasónak írunk, hanem a rosszindulatú ostobának. A klasszikusok védve voltak ettől a nyomorúságtól, az önhitt ostobaságtól. Mi ezt ma kritikai gondolkodásnak nevezzük.”

Holttestet találtak Csíkszereda egyik utcáján
Székelyhon

Holttestet találtak Csíkszereda egyik utcáján

Eszméletlen állapotban találtak rá egy 48 éves csíkszeredai férfira kedden délután a város Tudor lakónegyedi részén. A helyszínre érkező mentőegység már nem tudott segíteni rajta, holttestét átadták az igazságügyi orvosszakértőknek.

Elbuktak Nicușor Dan proxyjai, és az RMDSZ jól tette, hogy hozzájárult ehhez
Krónika

Elbuktak Nicușor Dan proxyjai, és az RMDSZ jól tette, hogy hozzájárult ehhez

Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.

Vébékódolás az M4 Sporton: válaszolt a közmédia a Székelyhon kérdéseire
Székelyhon

Vébékódolás az M4 Sporton: válaszolt a közmédia a Székelyhon kérdéseire

A 2026-os focivébé kezdetén mindannyian szembesülhettünk azzal a ténnyel, hogy a magyarországi közmédia sportcsatornája, az M4 Sport geokódolás alá zárja a közvetítéseit. Pedig a legutóbbi, 2022-es katari vébén nem így volt. Mi történt azóta?

// még több főtér.ro
Különvélemény

Generációk ellopott ifjúsága, avagy egy John Lydon nevű öreg punk a színpadon

Szántai János

Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…

Demeter András kicsinálása – szempontok egy igen gyorsan levezényelt, virtuóz akcióhoz

Fall Sándor

Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Az egyesült Nagy-Románia máig nem jelent egységesítést

Sólyom István

A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.

„De hát én erdélyi vagyok, na” – a 90 éves Bodor Ádámot köszöntötték Kolozsváron

Varga László Edgár

Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.

// HIRDETÉS