// 2026. augusztus 22., szombat // Menyhért, Mirjam

Mit gondolnak a moldovaiak az egyesülésről?

// HIRDETÉS

Románia Moldova Köztársasággal való egyesülésének lehetőségét a közelmúltban egyre többször emlegették a sajtóban, főleg azt követően, hogy Traian Băsescu román államfő nyíltan kijelentette: Románia új országterve az egyesülésre épül. Az Adevărul román országos napilap munkatársainak egy csoportja úgy gondolta, hogy egy hétre a Moldova Köztársaságba utazik annak felderítésére, hogy mit gondolnak a Pruton túliak erről.

   „Moldova Köztársaságban a harc az unionisták – akiknek meggyőződésük, hogy az egyesülés természetes dolog – és a függetlenségpártiak között zajlik. Utóbbiak az egyesülés felvetését Moldova Köztársaság biztonsága, függetlensége és szuverenitása elleni támadásnak tekintik. E két – egyáltalán nem kisszámú – tábor között egyetlen hang hiányzott teljesen: a népé” – vélekednek az újságírók. Ezért arra voltak kíváncsiak, mit mondanak az emberek a Romániával történő egyesülés gondolatáról, és meghallgatták mindkét tábor véleményét is.

   „Az egyesülés nem egy egyszerű, az ország térképének újrarajzolását célzó ambíció. Mindezekről politikusok, vállalkozók, aktivisták, helyi hírességek, munkások, tinédzserek és olyan emberek beszéltek nekünk, akik átmentek Moldova utóbbi évtizedekben lezajlott háborúin és forradalmain. Nem tudjuk pontosan megszámolni, mennyi közös dolog van a romániai románok és a moldova köztársasági moldovaiak között – az ezzel kapcsolatos vita igazán heves. Egy dolog biztosan közös: az a mánia, hogy a németekhez hasonlítjuk magunkat. Mindenben – a politikában, az infrastruktúrában, a gazdaságban, az ambíciókban és a kudarcokban” – összegzik tapasztalataikat az újságírók. Megállapítják, hogy mind a politikusok, mind az egyszerű emberek a mai Moldovát az 1999–2000-es évek Romániájához hasonlítják. Ugyanaz a zavaros átmeneti időszak jellemző ma Moldovára, mint akkor Romániára: „a politikát a kommunista korszakban kinevelődött posztdecemberi vezetők kebelén felnevelkedett maroknyi ember uralta, a korrupcióról és az igazságszolgáltatásokról nagy általánosságokban beszéltek, vitatott volt a sajtó függetlensége”. 

   A mai Kisinyovról azt írják, hogy egy „Lenin által őrzött város”, hiszen a posztkommunizmus tükröződik a lepusztult tömbházakban és a város szélén lévő luxusvillás lakóparkban, a színes neonos cégtáblákban, a Ştefan cel Mare şi Sfânt sugárúton található több tíz, ügyfelekkel állandóan tele pénzváltókban egyaránt.

Az újságírók által megszólaltatott Dorin Chirtoacă, Kisinyov (Chişinău) polgármestere egy viccel érzékelteti azt a mérhetetlen korrupciót, amely az országra jellemző, míg Mircea Snegur, a Moldovai Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Szovjetének utolsó elnöke és Moldova Köztársaság első demokratikusan megválasztott elnöke a rossz utakról beszél, melyekhez képest még a Romániában lévő utak is irigylésre méltóak. Egy 35 éves taxisofőr azt mondja,hogy 2000-ig a maffiózok voltak azok, akik védelmi pénzt szedtek a „bizniszelőktől”, ma már viszont a maffiát törvényre emelték, és rendőrségnek nevezik. Az ő következtetése az, hogy a maffia szelídebb volt a rendőrségnél: „egyszer fizettél és megszabadultál, a rendőrök viszont állandóan jönnek”.

   Az Adevarul munkatársai látogatást tettek a mintegy 4000 négyzetkilométernyi, és mintegy ötszázezer fős Transzdnyeszter térségében is, ahol fokozottak az etnikai konfliktusok a románok és a moldovaiak között. Felelevenítik a tiraszpoli román tannyelvű Lucian Blaga Középiskola esetét, amely néhány hónapja a transzdnyeszteri úgynevezett szeparatista kormány támadásainak lett a célpontja. Bár az oktatási egységet pénzügyileg a kisinyovi Oktatási Minisztérium tartja fenn, a tiraszpoli vezetőség azt akarja, hogy a középiskola fizessen külön adót Transzdnyeszter költségvetésébe, emiatt zárolták a középiskola számláit. 

   Transzdnyeszter csak egyike azoknak a nyomásgyakorlási pontoknak, melyeken keresztül Oroszország a Moldova Köztársaság feletti befolyását gyakorolja. A kapcsolatok fenntartásában a kisinyovi politikai osztály jelentős része érdekelt.

   Az Adevarul cikke kitér arra is, hogy a moldovai politikusok valójában három csoportra oszthatók: azokra, akik az egyesülést és az európai integrációt akarják, azokra, akik ezt teljes erejükből ellenzik – a kommunistákkal az élen – és azokra, akik azt állítják, hogy akarják az egyesülést, de valójában mindent elkövetnek a jelenlegi helyzet fenntartása érdekében. "Az ütem lassú, de a változások mégis érkeznek. Moldova éppen most parafálta az EU-val a társulási és szabadkereskedelmi megállapodást, a vezetők pedig bejelentették, hogy az integráció az országtervük. A másik oldalon azok vannak, akik ellenzik az európai integrációt, erős offenzívát indítottak és azt követelik, hogy az ország forduljon a Vlagyimir Putyin által a volt szovjet térségben létrehozni kívánt Eurázsiai Vámunió felé." 

"A moldovaiak valahol középen állnak, az egymást kölcsönösen semlegesítő két ideológia közé szorulva. Egyesek azt ígérik nekik, hogy az EU jelenti a jövőt, mások azt mondják, ez az út veszélybe sodorná a kapcsolatot Oroszországgal, az egyetlen országgal mely képes a fejlődéséhez felvevőpiacot biztosítani Moldovának. Egyesek a román nemzet újraegyesüléséről és a nép büszkeségének visszaszerzéséről beszélnek, mások Ştefan Moldovájának újraegyesítését akarják Moldova Köztársaság zászlója alatt." – olvasható a cikkben.

   A beszámoló végén az újságírók kifejtik: a közvélemény-kutatások viccnek számítanak, senki sem veszi azokat komolyan. A Pruton túl az Adevărul megrendelésére az INSCOP által novemberben készített egyik felmérés azt mutatja, hogy a románok 62 százaléka egyetértene az egyesüléssel Moldova Köztársasággal. „De végső soron számít-e, hogy mit akarnak az emberek? A romániai románok és a moldova köztársasági moldovaiak is lépten nyomon a németekhez hasonlítják magukat. De úgy tűnik, mindkét fél megfeledkezik arról, hogy Németország egyesülése nem a nép akaratából, hanem egy politikai döntés nyomán történt.” – zárul a terjedelmes beszámoló. 

 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

A mélyülő energetikai válság a mélyülő politikai válsággal együtt elhozhatja a hét szűk esztendőt

Varga László Edgár

Meddig engedhetjük meg még magunknak a felelőtlen pazarlást? A jelek szerint többé már nem.

Amikor a párhuzamos valóságok találkoznak egy hegyi legelőn

Szántai János

A városi ember hőkupola idején igyekszik felhúzódni a hegyekbe, ha nem kedveli a mediterrán éghajlatot. Ahonnan a helyiek bármit megadnának, ha elmehetnének a világon bárhova.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Nem is olyan magától értetődő a román-moldovai unió

Sólyom István

Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről szóló diskurzus felmelegítése alkalmazkodás a megváltozott geopolitikai realitásokhoz.

 

Mi marad az Odüsszeia hollywoodi feldolgozásából, ha a hitet kilúgozzák belőle?

Szántai János

Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ha vasárnap, akkor drónvadászat Románia egén…
Főtér

Ha vasárnap, akkor drónvadászat Románia egén…

… egy turista lezuhant a Fogarasi-havasokban, esélye nem volt a túlélésre … és tessék nézni államelnököt rövidgatyóban!

Kelemen Hunor: ha így folytatjuk, Románia nem ússza meg az AUR-kormányt
Krónika

Kelemen Hunor: ha így folytatjuk, Románia nem ússza meg az AUR-kormányt

Kelemen Hunor arra számít, hogy ha az államfő szeptemberben megnevez egy miniszterelnök-jelöltet, az újabb kormányalakítási kísérlet már megszerezheti a parlament támogatását.

James Bond forgatható rendszámtáblájával és hamis diplomata rendszámmal bukott le egy sofőr – hírmix
Főtér

James Bond forgatható rendszámtáblájával és hamis diplomata rendszámmal bukott le egy sofőr – hírmix

Újra működik az online kataszteri szolgáltatás, négy nap alatt több mint 165 ezer kérelem zúdult az e-Terrára. Bicskával és két liter benzinnel a ruhája alatt próbált bejutni a medgidiai bíróságra egy tini.

Jelentkezett több mint 10 millió eurós nyereményéért a hatos lottó nyertese
Székelyhon

Jelentkezett több mint 10 millió eurós nyereményéért a hatos lottó nyertese

Átvette nyereményét szerdán a hatos lottó rekordösszegű fődíjának nyertese - közölte a Román Lottótársaság. A nyeremény értéke 52,839 millió lej, azaz több mint 10,07 millió euró.

Mit építhetünk ezután engedély nélkül?
Krónika

Mit építhetünk ezután engedély nélkül?

Hamarosan egyszerűbbé válhat számos kisebb építkezés és átalakítás Romániában.

Lőtt sebekkel találtak rá egy tűzoltó holttestére
Székelyhon

Lőtt sebekkel találtak rá egy tűzoltó holttestére

Lőtt sebbel, holtan találtak meg pénteken egy 44 éves katonai tűzoltót a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU) egyik, a Prahova megyei Mizilben levő egységében.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A mélyülő energetikai válság a mélyülő politikai válsággal együtt elhozhatja a hét szűk esztendőt

Varga László Edgár

Meddig engedhetjük meg még magunknak a felelőtlen pazarlást? A jelek szerint többé már nem.

Amikor a párhuzamos valóságok találkoznak egy hegyi legelőn

Szántai János

A városi ember hőkupola idején igyekszik felhúzódni a hegyekbe, ha nem kedveli a mediterrán éghajlatot. Ahonnan a helyiek bármit megadnának, ha elmehetnének a világon bárhova.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Nem is olyan magától értetődő a román-moldovai unió

Sólyom István

Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről szóló diskurzus felmelegítése alkalmazkodás a megváltozott geopolitikai realitásokhoz.

 

Mi marad az Odüsszeia hollywoodi feldolgozásából, ha a hitet kilúgozzák belőle?

Szántai János

Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.

// HIRDETÉS