// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

16. századi ezüstérmékre bukkant egy amatőr régész Almásszentmária határában

// HIRDETÉS

Úgy tűnik, a hepehupás, vén Szilágy földje kincsekben gazdag. Csak egy fémdetektor és némi türelem kell a feltáráshoz.

Két évvel ezelőtt írtunk arról, hogy a Szilágy megyei Magyarkecel (Meseșenii de Jos) és Gurzófalva (Fetindia) között húzódó út mentén egy fémdetektorral dolgozó amatőr régész 29 ezüstérmére bukkant. A polgár becsületesen járt el, tájékoztatta a hatóságokat a 17. századi érmeleletről, a Szilág megyei történelmi múzeum szakemberei pedig további 39 érmét ástak ki a földből a helyszínen.

Érmék a helyszínen.

Alig telt el két év, és 2020 szeptemberében egy másik lelkes múltbúvár hasonló leletre bukkant, szintén fémdetektor segítségével, mégpedig Almásszentmária (Sântă Maria) határában. A polgár ezúttal csak hat darab ezüstpénzt talált, de ugyanúgy tájékoztatta a múzeum embereit, mint korábban a kolléga, a hivatásos régészek ugyanúgy feltárták a helyszínt és persze, hogy találtak további 30 ezüstérmét.

Restaurálás közben.

A lelet tehát összesen 36 érméből áll, amelyeket aztán szépen restauráltak, datáltak és íme, az eredmény: a pénzdarabokat 1551 és 1599 között verték, méghozzá Lengyelországban, Litvániában és Magyarországon, összesen öt uralkodó idején: II. Zsigmond Ágost, III. Zsigmond, Báthory István, I. Ferdinánd és II. Rudolf. Ami az ezüstérmék névértékét illeti, van köztük három hatgarasos, egy négygarasos, 27 háromgarasos, továbbá öt egydénáros.

III. Zsigmond ezüst hatgarasosa.

A szakemberek számoltak is egyet és kijött nekik, hogy a lelet korabeli (16. századi) értéke 314 dénár (egy lengyel ezüstgaras három dénár volt), azaz kicsivel több, mint három tallér. Ez a három tallér azért fontos, mert körülbelül ennyi volt egy gyalogos zsoldos bére annak idején. Persze, a pénzt nem csak egy zsoldos hagyhatta el (mert a lelet helyzete a földben nem utalt elásott kincsre), hanem egy szórakozott, esetleg pityókos kereskedő. Pedig a múzeumi emberek szerint kilenc bárányt is vehetett volna ennyi pénzből a kolozsvári piacon!

Nos, ha elhagyta valaki, ha nem, az érmék jó sokáig lapultak a földben. De most, hogy előkerültek, gyönyörködni lehet bennük a Szilágy megyei történelmi múzeumban. Ha kiállítják őket.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS