// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

16. századi ezüstérmékre bukkant egy amatőr régész Almásszentmária határában

// HIRDETÉS

Úgy tűnik, a hepehupás, vén Szilágy földje kincsekben gazdag. Csak egy fémdetektor és némi türelem kell a feltáráshoz.

Két évvel ezelőtt írtunk arról, hogy a Szilágy megyei Magyarkecel (Meseșenii de Jos) és Gurzófalva (Fetindia) között húzódó út mentén egy fémdetektorral dolgozó amatőr régész 29 ezüstérmére bukkant. A polgár becsületesen járt el, tájékoztatta a hatóságokat a 17. századi érmeleletről, a Szilág megyei történelmi múzeum szakemberei pedig további 39 érmét ástak ki a földből a helyszínen.

Érmék a helyszínen.

Alig telt el két év, és 2020 szeptemberében egy másik lelkes múltbúvár hasonló leletre bukkant, szintén fémdetektor segítségével, mégpedig Almásszentmária (Sântă Maria) határában. A polgár ezúttal csak hat darab ezüstpénzt talált, de ugyanúgy tájékoztatta a múzeum embereit, mint korábban a kolléga, a hivatásos régészek ugyanúgy feltárták a helyszínt és persze, hogy találtak további 30 ezüstérmét.

Restaurálás közben.

A lelet tehát összesen 36 érméből áll, amelyeket aztán szépen restauráltak, datáltak és íme, az eredmény: a pénzdarabokat 1551 és 1599 között verték, méghozzá Lengyelországban, Litvániában és Magyarországon, összesen öt uralkodó idején: II. Zsigmond Ágost, III. Zsigmond, Báthory István, I. Ferdinánd és II. Rudolf. Ami az ezüstérmék névértékét illeti, van köztük három hatgarasos, egy négygarasos, 27 háromgarasos, továbbá öt egydénáros.

III. Zsigmond ezüst hatgarasosa.

A szakemberek számoltak is egyet és kijött nekik, hogy a lelet korabeli (16. századi) értéke 314 dénár (egy lengyel ezüstgaras három dénár volt), azaz kicsivel több, mint három tallér. Ez a három tallér azért fontos, mert körülbelül ennyi volt egy gyalogos zsoldos bére annak idején. Persze, a pénzt nem csak egy zsoldos hagyhatta el (mert a lelet helyzete a földben nem utalt elásott kincsre), hanem egy szórakozott, esetleg pityókos kereskedő. Pedig a múzeumi emberek szerint kilenc bárányt is vehetett volna ennyi pénzből a kolozsvári piacon!

Nos, ha elhagyta valaki, ha nem, az érmék jó sokáig lapultak a földben. De most, hogy előkerültek, gyönyörködni lehet bennük a Szilágy megyei történelmi múzeumban. Ha kiállítják őket.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt
Krónika

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt

A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS