Nem, nem azért, mert médiapartnerek vagyunk.
A Jazz in the Park fesztiválnak gyakorlatilag egyetlen magyar nyelvű médiapartnere sincs. Pedig magyar meghívottjaik vannak szépecskén. Na de ez nem a mi dolgunk. A szervezőké.
Van egy nagyon fontos dolog, amire ez a rendezvény rátapintott. A Sétatéren zajlik. Ami, ugye, egyfajta korzó. Közösségi tér, ahol sétálnak az emberek. Ráérnek. Komótosak. Ráadásul zöld tér, tele fákkal. Ráadásul van ott néhány szemet gyönyörködtető tereptárgy: például a csónakázótó meg a felújított Kaszinó. Ráadásul ez a közösségi séta-tér a fesztivál lényegi ideje alatt (vagyis hétvégén, ugyanis a hétnaposra nyújtott fesztivál egy nagy humbug) benépesül a lehető legkülönfélébb dolgokkal. Lesz itt zsibvásár - nem is kicsi - ahol az ember a nagyi cipőjétől kezdve ólomkatonákon, bakelitlemezeken, szőnyegeken, cégéreken át szinte bármi limlomra szert tehet. Többnyire normális áron. Megjelennek az irtó népszerű függőágyak: az ember ellógathatja bennük a lábát napestig. De lesz könyvvásár, sport-tér, civil közös-ülés, köz-tánc, workshopok, gyerekzenélés, kiállítások, no meg teaház, kocsmák, zabáldák, minden, mi szem-szájnak ingere. Szóval minden lehetőség megvan a közösségi létre.
Na és a zene. A legtöbb sétatéri korzózó számára a rendezvény felhozatala egyfajta térzeneként működik majd. Ami a hagyomány szerint (fúvós)zenekarok köztéren tartott, szórakoztató hangversenye. A szervezők ezt is jól kitalálták: úgy válogatták össze a meghívottakat, hogy szórakoztató legyen. A fellépők zömének egy purista hozzáállás szerint sok köze nincs a jazzhez, de a célnak tökéletesen megfelelnek. Minden feltétel adott hát egy kiváló közösségi szórakoztató rendezvényhez.
Kíváncsian várjuk a kezdést. Ami gyakorlatilag péntekre várható. Az addig elszotyogtatott akciók nem igazán alkalmasak a közösségi szórakoztatásra. Ugyanis más terekben zajlanak. De azért elmondjuk, mi várható.
Ma este a Kolozsvári Állami Magyar Operában a jazz találkozik a klasszikus zenével. Hogy ez mi a fenét jelent, nem tudjuk, sok jót nem is várunk tőle. De lesz, nyolc órától, és jegyet is kell venni, és egy Bogdan Vaida nevű emigráns román zongorista celebrálja a klasszikus zene és a jazz házasságát.
Holnaptól életre kell a Jazz in the Park vadiúj helyszíne, a Szamos-part Grigorescu negyedbeli szakaszán. Két órától DJ-k tolják a jazzt (hogy ez milyen lesz, fel nem tudjuk fogni, de megnézzük), meg lehet inni, meg napozni, már ha sütni fog a Nap.
Este héttől három hazai zenekar tolja a muzsikát.
1. A csak fiúkból álló Mice on the Run (Menekülő Egerek): egy bukaresti funky progresszív pszichedelikus jazz rock csapat. (Még leírni is fárasztó.) Saját szerzeményeiket nem láttuk, viszont hosszan tudnak improvizálni, ami adott esetben remek lehet.
2. A csak lányokból álló Nuages Quartet (Négy Felhő): lényegében egy kolozsvári bombázókból álló haknibanda. A Felhők honlapján található leírásból kiderül, hogy a lányok gyakorlatilag mindent megcsinálnak, amit a megrendelő kér.
3. A fiúkból ÉS lányokból álló Jazú (forduljanak bizalommal a Google Translate-hez). Ez a zenekar a neo soul egyik romániai képviselője. A neo soul egy popzenei stílus, és ennyiben nyilván sok köze van a jazzhez. Videót nem találtunk róluk, de hát holnap este itt lesznek, meg lehet őket nézni rendesen.
Jó szórakozást mindenkinek. További ajánlókkal természetesen jelentkezünk. És kritikákkal is.
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
A szemét az szemét, a használt ruha pedig használt ruha. Egy új minisztériumi rendelettervezet szerint nincs sok különbség köztük, ennek pedig a turkálók látnák kárát, nem is kicsit.
Ritkán jár Erdélyben a dallamos hard rockban utazó szombathelyi Lord, ezért hívtak a fények, mert közöttük élek.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Földbe állhat a PSD, erre pedig ők is most jönnek rá. Történelmi időket élünk.
Székelyföld érdeke az, hogy legyen hangja Budapesten, legyen tekintélye Bukarestben, és legyen önbizalma itthon – szögezte le a magyarországi választásokat kiértékelő videóüzenetében Szakács-Paál István, Székelyudvarhely RMDSZ-es polgármestere.
Az AUR álhírrel támadta az USR-s környezetvédelmi miniszter asszonyt, aki bekkhenddel adta vissza a taslit. És Emil Boc előhúzta a prosztókártyát a CFR–U meccs után.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
Semmi jóra nem számítani, ha a bizalmatlansági indítvány esetleges elfogadása nyomán koalícióra lép a Szociáldemokrata Párt (PSD) a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Kossuth Rádió kedd reggeli műsorában.
Személyautóval ütközött egy motoros hétfőn kora este Erdőszentgyörgy Szováta felőli kijáratánál. A balesethez több mentőegységet is riasztottak, elsődleges információk szerint nem sikerült megmenteni a motoros életét.
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
A szemét az szemét, a használt ruha pedig használt ruha. Egy új minisztériumi rendelettervezet szerint nincs sok különbség köztük, ennek pedig a turkálók látnák kárát, nem is kicsit.
Ritkán jár Erdélyben a dallamos hard rockban utazó szombathelyi Lord, ezért hívtak a fények, mert közöttük élek.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.