Nem, nem azért, mert médiapartnerek vagyunk.
A Jazz in the Park fesztiválnak gyakorlatilag egyetlen magyar nyelvű médiapartnere sincs. Pedig magyar meghívottjaik vannak szépecskén. Na de ez nem a mi dolgunk. A szervezőké.
Van egy nagyon fontos dolog, amire ez a rendezvény rátapintott. A Sétatéren zajlik. Ami, ugye, egyfajta korzó. Közösségi tér, ahol sétálnak az emberek. Ráérnek. Komótosak. Ráadásul zöld tér, tele fákkal. Ráadásul van ott néhány szemet gyönyörködtető tereptárgy: például a csónakázótó meg a felújított Kaszinó. Ráadásul ez a közösségi séta-tér a fesztivál lényegi ideje alatt (vagyis hétvégén, ugyanis a hétnaposra nyújtott fesztivál egy nagy humbug) benépesül a lehető legkülönfélébb dolgokkal. Lesz itt zsibvásár - nem is kicsi - ahol az ember a nagyi cipőjétől kezdve ólomkatonákon, bakelitlemezeken, szőnyegeken, cégéreken át szinte bármi limlomra szert tehet. Többnyire normális áron. Megjelennek az irtó népszerű függőágyak: az ember ellógathatja bennük a lábát napestig. De lesz könyvvásár, sport-tér, civil közös-ülés, köz-tánc, workshopok, gyerekzenélés, kiállítások, no meg teaház, kocsmák, zabáldák, minden, mi szem-szájnak ingere. Szóval minden lehetőség megvan a közösségi létre.
Na és a zene. A legtöbb sétatéri korzózó számára a rendezvény felhozatala egyfajta térzeneként működik majd. Ami a hagyomány szerint (fúvós)zenekarok köztéren tartott, szórakoztató hangversenye. A szervezők ezt is jól kitalálták: úgy válogatták össze a meghívottakat, hogy szórakoztató legyen. A fellépők zömének egy purista hozzáállás szerint sok köze nincs a jazzhez, de a célnak tökéletesen megfelelnek. Minden feltétel adott hát egy kiváló közösségi szórakoztató rendezvényhez.
Kíváncsian várjuk a kezdést. Ami gyakorlatilag péntekre várható. Az addig elszotyogtatott akciók nem igazán alkalmasak a közösségi szórakoztatásra. Ugyanis más terekben zajlanak. De azért elmondjuk, mi várható.
Ma este a Kolozsvári Állami Magyar Operában a jazz találkozik a klasszikus zenével. Hogy ez mi a fenét jelent, nem tudjuk, sok jót nem is várunk tőle. De lesz, nyolc órától, és jegyet is kell venni, és egy Bogdan Vaida nevű emigráns román zongorista celebrálja a klasszikus zene és a jazz házasságát.
Holnaptól életre kell a Jazz in the Park vadiúj helyszíne, a Szamos-part Grigorescu negyedbeli szakaszán. Két órától DJ-k tolják a jazzt (hogy ez milyen lesz, fel nem tudjuk fogni, de megnézzük), meg lehet inni, meg napozni, már ha sütni fog a Nap.
Este héttől három hazai zenekar tolja a muzsikát.
1. A csak fiúkból álló Mice on the Run (Menekülő Egerek): egy bukaresti funky progresszív pszichedelikus jazz rock csapat. (Még leírni is fárasztó.) Saját szerzeményeiket nem láttuk, viszont hosszan tudnak improvizálni, ami adott esetben remek lehet.
2. A csak lányokból álló Nuages Quartet (Négy Felhő): lényegében egy kolozsvári bombázókból álló haknibanda. A Felhők honlapján található leírásból kiderül, hogy a lányok gyakorlatilag mindent megcsinálnak, amit a megrendelő kér.
3. A fiúkból ÉS lányokból álló Jazú (forduljanak bizalommal a Google Translate-hez). Ez a zenekar a neo soul egyik romániai képviselője. A neo soul egy popzenei stílus, és ennyiben nyilván sok köze van a jazzhez. Videót nem találtunk róluk, de hát holnap este itt lesznek, meg lehet őket nézni rendesen.
Jó szórakozást mindenkinek. További ajánlókkal természetesen jelentkezünk. És kritikákkal is.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
További hírek: a Lia Savonea vezette legfelső bíróság beperelte a kormányt, 2 milliárd lejt követelnek, egy falusi vegyesboltban pedig kábítószert lehetett vásárolni pult alól.
A húsvét manapság sokak számára pusztán kulturális, családi összejövetellé, vakációzássá, hosszú hétvégévé vált, holott a kereszténység legnagyobb ünnepéről van szó, amelynek lényege a szenvedés, a halál és az élet az összefonódása.
A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…
Rendőröket riasztottak egy összetűzéshez csütörtök este a Maros megyei Felsőrépán, de nemhogy csillapodott volna a helyzet, hanem még inkább eldurvult.
Folyamatos az érdeklődés a levélszavazás iránt Magyarország kolozsvári főkonzulátusán, ahol ezekben a napokban egymást váltják azok az erdélyi magyar választópolgárok, akik személyesen szeretnék leadni voksukat a magyarországi országgyűlési választáson.
Leesett a kerékpárról egy idős férfi Bodzafordulón péntek délután, a sérültet a SMURD helikoptere szállította Brassóba a helyi kórházból.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.