// 2026. június 11., csütörtök // Barnabás

Cioloş, az európai a Székelyföldön: haszontalan dolog autonómiáról beszélni

// HIRDETÉS

A volt miniszterelnök Csíkszeredában volt képes ezt mondani. Mert a jólét fontosabb. De vajon nem épp az autonómia hozhatja el a jólétet?

Sajátos módon próbálta magát belopni a székelyek szívébe  Dacian Cioloş volt technokrata miniszterelnök, a Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja (PLUS) nevű új párt elnöke, aki Csíkszeredában kampányolt egy adagot az európai parlamenti választások előtt néhány hónappal: haszontalan dolognak nevezte az autonómiáról való beszédet. Már legalábbis addig, amíg az emberek szegények, és nincs lehetőség a fejlődésre – mondja ő.

„Nem látom, miben segítené az embereket a jólétük növelésében az, ha csak ezekről a dolgokról beszélünk, és állandóan előhozakodunk velük, azelőtt, hogy gazdasági fejlődést elősegítő megoldásokkal állnánk elő. Én azt mondom, előbb biztosítsuk a térség gazdasági fejlődésének lehetőségeit, aztán lássuk, hogyan gondolkodnak az emberek”

- mondta a volt kormányfő.

Szerinte a Székelyföld számára a megoldást a beruházások ösztönzése és a gazdasági fejlődés jelenti, de emellett egyforma fontosságot kell tulajdonítani az ott élő magyarok és a románok gondjainak.

„Ha csak az identitáshoz, a nyelvhez és a kultúrához kapcsolódó dolgokról beszélünk, akkor behatároljuk a problémát. Szerintem az identitáshoz és kultúrához kapcsolódó dolgokat össze kell kapcsolni a gazdasági fejlesztéssel. A szegénység, a beruházások és a munkahelyek hiánya nem oldható meg, ha csak a kulturális és etnikai kérdésekkel foglalkozunk, és még kevésbé, ha egyoldalúan foglalkozunk velük. Szerintem ezekben a megyékben csak akkor oldhatóak meg a problémák, ha ugyanolyan mértékben foglalkozunk a magyar nemzetiségű és a román nemzetiségű román állampolgárok gondjaival is, mivel ők is ugyanazokkal a gondokkal küszködnek, még ha ezeket néha ellentétbe is állítják egymással. Vagyis a pragmatikus megoldás elsősorban a beruházások ösztönzése, ami persze feltételezi az infrastrukturális enklavizálódás felszámolását”

– mondta a korábbi uniós mezőgazdasági biztos.

Majd meg is magyarázta a fellengzősen megfogalmazott tervet: többek között a Marosvásárhely és Brassó közötti autópályát kell megépíteni, amely a térségbe vonzaná a befektetőket is.

Azzal próbálta felkelteni a hallgatóságban az érzést, hogy érti a gondjaikat, hogy elmondta: ő maga egy olyan faluból származik, amelyben jelenleg a magyarok aránya 60, a románoké pedig 40 százalékos. (Édesanyja szülőfalujáról, Szilágyperecsenről van szó). Márpedig ahol jólét van, illetve törődnek a jólét megteremtésével, ott meg lehet találni a módot a többi probléma megoldására is.

A példaként állított dél-tiroli autonómiát rövid úton söpörte le az asztalról, mondván: annak itt nincs semmilyen relevanciája, mivel itt „sajátos” a probléma

„Ez annyit jelentene, hogy csak a probléma egyik részét izoláljuk, és az ilyen javaslatok révén csak a megoldások egy részét találjuk meg” – ontotta tovább az értékesnek vélt gondolatokat.

Majd azzal folytatta: nem lát semmilyen problémát és módosítani valót a román alkotmány első cikkelyében, amely egységes és oszthatatlan nemzetállamként határozza meg az országot. Mert – így  Cioloş – egy nemzetiség jogai vagy anyanyelvhasználata nem az alkotmány módosításával megoldható. 

Bár vannak megfontolandó dolgok is abban, amit mondott, azért az autonómia – pláne a gazdasági fellendülést hozó dél-tiroli autonómia – ilyen szintű félresöprése után meglepődnénk, ha  a soron következő választásokon végeláthatatlan tömegek hömpölyögnének a székelyföldi szavazókörök előtt, hogy Cioloşra és pártjára szavazzanak. 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Megint áll a bál Romániában: tengeri drón robbant a konstancai kikötőben…
Főtér

Megint áll a bál Romániában: tengeri drón robbant a konstancai kikötőben…

… a galaci család, amelynek otthonát elvitte a ruszki drón, kap egy új lakást a Ferrari-örökös nejétől… és a mindig mosolygós Victor Ponta végleg szakított a PSD-vel és hazafiasabb vizekre evez.

Ukrán állampolgárságáról lemondott, de a moldovait felvette a korábban a kettős állampolgárságú magyarok ellen hergelő Tomac
Krónika

Ukrán állampolgárságáról lemondott, de a moldovait felvette a korábban a kettős állampolgárságú magyarok ellen hergelő Tomac

A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.

Krasznahorkai látogatása megint rámutatott, hogy a magyarok utálják a magyarok sikereit
Főtér

Krasznahorkai látogatása megint rámutatott, hogy a magyarok utálják a magyarok sikereit

A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve
Székelyhon

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve

Bár eredetileg csikót próbált elejteni egy agresszív székelyvarsági medve, később rátámadt és megkergette a vasárnap esti riasztásra kiérkező hatóságokat. Kénytelenek voltak ártalmatlanítani a nagyvadat.

„Büszke vagyok, hogy román vagyok”. Parázs vita a magyar Országgyűlésben
Krónika

„Büszke vagyok, hogy román vagyok”. Parázs vita a magyar Országgyűlésben

Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.

Heten lettek rosszul egy családi összejövetel után
Székelyhon

Heten lettek rosszul egy családi összejövetel után

Négy gyermek és három felnőtt lett rosszul egy összejövetelen a Gyimesközéplokhoz tartozó Hidegségen vasárnap este. A mentőegységek valamennyiüket csíkszeredai kórházba szállították.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS