// 2026. szeptember 1., kedd // Egyed, Egon

Cioloş, az európai a Székelyföldön: haszontalan dolog autonómiáról beszélni

// HIRDETÉS

A volt miniszterelnök Csíkszeredában volt képes ezt mondani. Mert a jólét fontosabb. De vajon nem épp az autonómia hozhatja el a jólétet?

Sajátos módon próbálta magát belopni a székelyek szívébe  Dacian Cioloş volt technokrata miniszterelnök, a Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja (PLUS) nevű új párt elnöke, aki Csíkszeredában kampányolt egy adagot az európai parlamenti választások előtt néhány hónappal: haszontalan dolognak nevezte az autonómiáról való beszédet. Már legalábbis addig, amíg az emberek szegények, és nincs lehetőség a fejlődésre – mondja ő.

„Nem látom, miben segítené az embereket a jólétük növelésében az, ha csak ezekről a dolgokról beszélünk, és állandóan előhozakodunk velük, azelőtt, hogy gazdasági fejlődést elősegítő megoldásokkal állnánk elő. Én azt mondom, előbb biztosítsuk a térség gazdasági fejlődésének lehetőségeit, aztán lássuk, hogyan gondolkodnak az emberek”

- mondta a volt kormányfő.

Szerinte a Székelyföld számára a megoldást a beruházások ösztönzése és a gazdasági fejlődés jelenti, de emellett egyforma fontosságot kell tulajdonítani az ott élő magyarok és a románok gondjainak.

„Ha csak az identitáshoz, a nyelvhez és a kultúrához kapcsolódó dolgokról beszélünk, akkor behatároljuk a problémát. Szerintem az identitáshoz és kultúrához kapcsolódó dolgokat össze kell kapcsolni a gazdasági fejlesztéssel. A szegénység, a beruházások és a munkahelyek hiánya nem oldható meg, ha csak a kulturális és etnikai kérdésekkel foglalkozunk, és még kevésbé, ha egyoldalúan foglalkozunk velük. Szerintem ezekben a megyékben csak akkor oldhatóak meg a problémák, ha ugyanolyan mértékben foglalkozunk a magyar nemzetiségű és a román nemzetiségű román állampolgárok gondjaival is, mivel ők is ugyanazokkal a gondokkal küszködnek, még ha ezeket néha ellentétbe is állítják egymással. Vagyis a pragmatikus megoldás elsősorban a beruházások ösztönzése, ami persze feltételezi az infrastrukturális enklavizálódás felszámolását”

– mondta a korábbi uniós mezőgazdasági biztos.

Majd meg is magyarázta a fellengzősen megfogalmazott tervet: többek között a Marosvásárhely és Brassó közötti autópályát kell megépíteni, amely a térségbe vonzaná a befektetőket is.

Azzal próbálta felkelteni a hallgatóságban az érzést, hogy érti a gondjaikat, hogy elmondta: ő maga egy olyan faluból származik, amelyben jelenleg a magyarok aránya 60, a románoké pedig 40 százalékos. (Édesanyja szülőfalujáról, Szilágyperecsenről van szó). Márpedig ahol jólét van, illetve törődnek a jólét megteremtésével, ott meg lehet találni a módot a többi probléma megoldására is.

A példaként állított dél-tiroli autonómiát rövid úton söpörte le az asztalról, mondván: annak itt nincs semmilyen relevanciája, mivel itt „sajátos” a probléma

„Ez annyit jelentene, hogy csak a probléma egyik részét izoláljuk, és az ilyen javaslatok révén csak a megoldások egy részét találjuk meg” – ontotta tovább az értékesnek vélt gondolatokat.

Majd azzal folytatta: nem lát semmilyen problémát és módosítani valót a román alkotmány első cikkelyében, amely egységes és oszthatatlan nemzetállamként határozza meg az országot. Mert – így  Cioloş – egy nemzetiség jogai vagy anyanyelvhasználata nem az alkotmány módosításával megoldható. 

Bár vannak megfontolandó dolgok is abban, amit mondott, azért az autonómia – pláne a gazdasági fellendülést hozó dél-tiroli autonómia – ilyen szintű félresöprése után meglepődnénk, ha  a soron következő választásokon végeláthatatlan tömegek hömpölyögnének a székelyföldi szavazókörök előtt, hogy Cioloşra és pártjára szavazzanak. 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy rühes kutya esete a PNRR-pénzekkel és az energiaválsággal

Sánta Miriám

Nem a megújuló energia az oka annak a kritikus helyzetnek, amelybe az országos villamosenergia-rendszer került, hanem a sorozatosan elhibázott döntések miatt vagyunk ott, ahol.

Ezért nem menthetnek meg minket a technokraták

Sólyom István

Hivatásos politikusokra akkor is szükségünk van, ha sokszor legszívesebben a pokol fenekére kívánnánk őket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Szántai János

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”

Sólyom István

A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.

 

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik
Főtér

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

FRISSÍTVE – Felborult egy 267 embert szállító komp Ciprusnál, nő a halálos áldozatok száma
Krónika

FRISSÍTVE – Felborult egy 267 embert szállító komp Ciprusnál, nő a halálos áldozatok száma

Vasárnap délben felborult egy 267 embert szállító komp Észak-Ciprus partjainál: a Törökország felé tartó hajó nem sokkal az indulás után kezdett vizet kapni, kapitánya megpróbált visszafordulni, ám a komp néhány kilométerre a parttól felborult.

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?
Főtér

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?

Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?

Kényszerleszállás Budapesten: késik a Marosvásárhelyre várt repülőgép
Székelyhon

Kényszerleszállás Budapesten: késik a Marosvásárhelyre várt repülőgép

A Németországból Marosvásárhelyre érkező repülőgép kényszerleszállását hajtott végre Budapesten szombaton este.

Börtönt, milliós károkozást vág egymás fejéhez Borboly Csaba és Bíró Barna Botond
Krónika

Börtönt, milliós károkozást vág egymás fejéhez Borboly Csaba és Bíró Barna Botond

Nyilvános szócsata bontakozott ki Hargita Megye Tanácsának két vezetője, Borboly Csaba alelnök és Bíró Barna-Botond elnök között a több mint egy évtizede húzódó büntetőper lezárása után.

„Szégyellje magát!” – egymásnak feszült Bíró és Borboly a megyei tanács ülésén
Székelyhon

„Szégyellje magát!” – egymásnak feszült Bíró és Borboly a megyei tanács ülésén

Nyílt vitában zördült össze Bíró Barna Botond, a Hargita megyei tanács elnöke és Borboly Csaba, a képviselő-testület alelnöke a megyei önkormányzat hétfői ülésén a nemrég lezárult büntetőper kapcsán. Mindkettő bocsánatkérést vár a másiktól.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Egy rühes kutya esete a PNRR-pénzekkel és az energiaválsággal

Sánta Miriám

Nem a megújuló energia az oka annak a kritikus helyzetnek, amelybe az országos villamosenergia-rendszer került, hanem a sorozatosan elhibázott döntések miatt vagyunk ott, ahol.

Ezért nem menthetnek meg minket a technokraták

Sólyom István

Hivatásos politikusokra akkor is szükségünk van, ha sokszor legszívesebben a pokol fenekére kívánnánk őket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Szántai János

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”

Sólyom István

A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.

 

// HIRDETÉS