Szevasz tavasz
fsandor
2017. október 16. hétfő, 18:06
A visszavonást az RMDSZ javasolta. A PSD örömmel megszavazta.

A szenátus plénuma levette a hétfői napirendről és visszaküldte a szakbizottságoknak azt az RMDSZ-es törvénytervezetet, amely a magyar közösség hivatalos ünnepnapjává nyilvánítaná március 15-ét.

A tervezet plenáris vitájának elnapolását Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője javasolta.

Ezt megelőzően Şerban Nicolae, a PSD frakcióvezetője azt mondta: úgy látja, kollégái nem támogatják az RMDSZ törvénytervezetét.

„A PSD álláspontja e tervezet kapcsán az, hogy a jelenlegi formájában mi valószínűleg nem szavazzuk meg. Mi meghagytuk miden kolléga számára a szabadságot, hogy tetszés szerint szavazzon, de nem úgy vettem észre, hogy ennek a tervezetnek lenne támogatottsága. Ezért még tárgyalnunk kell róla” – mondta Nicolae, miután hétfőn találkozott Cseke Attilával.

Cseke Attila úgy nyilatkozott: az RMDSZ nyitott a párbeszédre, de a tervezethez ragaszkodik. Szerinte az ellenzék nacionalista légkört teremtett, amelyben „most nem lehetett a többséget biztosítani a törvénytervezet elfogadásához”.

„Úgy látjuk, hogy további párbeszédre van szükség a témában a román többséggel, ezért egyetértünk azzal, hogy törvénytervezetünk kerüljön vissza a szakbizottságokba. Ezáltal plusz időt és újabb párbeszéd lehetőséget biztosítunk a szenátusnak a viták lefolytatására, amennyiben erre igény mutatkozik” – mondta Cseke.

A törvénytervezet értelmében a magyar közösség tagjai igény szerint szabadnapot kaphatnak március 15-én, ha részt vesznek az ünnepi eseményeken. Március 15-én a helyi és megyei önkormányzatok megemlékező eseményeket szervezhetnek ott, ahol magyar közösségek élnek, a rendezvények megszervezésére pénzt különíthetnek el költségvetésükből. Az RMDSZ tervezetében az is szerepel, hogy a közszolgálati televízió és rádió különkiadású műsorokban tűzze műsorra a megemlékezéseket.

A márciusban benyújtott törvénytervezetet júniusban vették elő sietve, mivel a PSD az RMDSZ támogatásával próbálta megbuktatni a Grindeanu-kormányt, a tervezet lefogadása pedig a bizalmatlansági indítvány támogatásának feltétele volt. A tárgyalások elbuktak, a tervezetet az azóta a képviselőházban elkaszált nyelvhasználati módosítással együtt levették a szenátus plénumának napirendjéről.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/23555
146 éve született a magyar színjátszás meghatározó alakja, a kolozsvári Hollywood atyja.
Elkezdődött a harc az erdélyi és bánsági városok által képviselt sikeres fejlődési modell és a bukaresti atyuska modellje között.
Annak idején nem csak a magyaroknak, sok románnak sem fűlt a foga a nagy egyesüléshez. Főleg, miután látták, hogy jár el az új főváros Erdéllyel szemben.
Mutatjuk, hogyan alussza téli álmát az Europa Nostra-díjas település.
Szigorítják a csendháborítással járó bírságokat.
Mi is a helyzet a Nyugati Szövetséggel? Sabin Gherman sorra veszi a dolgokat, hogy ne szenvedjenek tovább a habzószájú nacionalisták.
Úgyhogy hagyjuk a hazaáruló dumát az erdélyi Svájcról, kedves Cristian Tudor Popescu, kedves álújságírók. Mondja a nemzeti lánggal lobogó szerző.
Egyre nagyobb és hangosabb a zártkörű buli.
Igaz ugyan, hogy Ecaterina Andronescu, a régi-új oktatási miniszter tudja, mennyi kétszer kettő, viszont az oktatási stratégiák szétcseszése terén is markánsan bizonyított.
Leszámol az újkapitalizmus iránti illúziókkal és egy globalizációkritikus, ökopolitikai alternatívát mutat fel Zöld jelzés - Vázlat egy új politikához című, nemrég Kolozsváron is bemutatott könyvében az LMP volt vezetője.
És amúgy sem lesz képes semmit megvalósítani.
Kulturálisan az. De jure nem az. De hogy elege van a bukaresti bojárok packázásaiból, úgy tűnik, tény.
Naná, hogy ezért is feljelentette a fürdővárost.
Ajaj, mi lesz ebből! Gyulafehérvár és Nagyszeben is társulna a négyekhez.