A szenátus levette a napirendről a március 15. ünnepnappá nyilvánításáról szóló tervezetet

A szenátus plénuma levette a hétfői napirendről és visszaküldte a szakbizottságoknak azt az RMDSZ-es törvénytervezetet, amely a magyar közösség hivatalos ünnepnapjává nyilvánítaná március 15-ét.

A tervezet plenáris vitájának elnapolását Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője javasolta.

Ezt megelőzően Şerban Nicolae, a PSD frakcióvezetője azt mondta: úgy látja, kollégái nem támogatják az RMDSZ törvénytervezetét.

„A PSD álláspontja e tervezet kapcsán az, hogy a jelenlegi formájában mi valószínűleg nem szavazzuk meg. Mi meghagytuk miden kolléga számára a szabadságot, hogy tetszés szerint szavazzon, de nem úgy vettem észre, hogy ennek a tervezetnek lenne támogatottsága. Ezért még tárgyalnunk kell róla” – mondta Nicolae, miután hétfőn találkozott Cseke Attilával.

Cseke Attila úgy nyilatkozott: az RMDSZ nyitott a párbeszédre, de a tervezethez ragaszkodik. Szerinte az ellenzék nacionalista légkört teremtett, amelyben „most nem lehetett a többséget biztosítani a törvénytervezet elfogadásához”.

„Úgy látjuk, hogy további párbeszédre van szükség a témában a román többséggel, ezért egyetértünk azzal, hogy törvénytervezetünk kerüljön vissza a szakbizottságokba. Ezáltal plusz időt és újabb párbeszéd lehetőséget biztosítunk a szenátusnak a viták lefolytatására, amennyiben erre igény mutatkozik” – mondta Cseke.

A törvénytervezet értelmében a magyar közösség tagjai igény szerint szabadnapot kaphatnak március 15-én, ha részt vesznek az ünnepi eseményeken. Március 15-én a helyi és megyei önkormányzatok megemlékező eseményeket szervezhetnek ott, ahol magyar közösségek élnek, a rendezvények megszervezésére pénzt különíthetnek el költségvetésükből. Az RMDSZ tervezetében az is szerepel, hogy a közszolgálati televízió és rádió különkiadású műsorokban tűzze műsorra a megemlékezéseket.

A márciusban benyújtott törvénytervezetet júniusban vették elő sietve, mivel a PSD az RMDSZ támogatásával próbálta megbuktatni a Grindeanu-kormányt, a tervezet lefogadása pedig a bizalmatlansági indítvány támogatásának feltétele volt. A tárgyalások elbuktak, a tervezetet az azóta a képviselőházban elkaszált nyelvhasználati módosítással együtt levették a szenátus plénumának napirendjéről.