// 2026. április 9., csütörtök // Erhard

Utcára rántotta az embereket a közkegyelem

// HIRDETÉS

Még így is, hogy ma végül nem került a kormányülés napirendjére a részleges közkegyelmet és amnesztiát biztosító rendelet.

Több százan vonultak utcára Kolozsváron, Temesváron, Nagyszebenben és Jászvásáron, Bukarestben 2-3 ezren vonultak a kormány székhelye elé szerda este az amnesztiáról és közkegyelemről szóló rendelettervezetek ellen. 

 

A tüntetők arra figyelmeztetik a kormányt, hogy ne fogadjon el fű alatt olyan törvénymódosító rendeleteket, amelyek számos bűncselekmény esetében részleges közkegyelmet hirdetnek, illetve úgy módosítanák egyes bűncselekmények definícióját, hogy az alapján sok száz, eljárás alá vont személyt már nem lehetne elítélni. 

 

Ilyen lenne Liviu Dragnea is, a PSD elnöke,

akinek hivatali visszaéléses ügyében első fokon tavasszal várható ítélet, jogerősen pedig valószínűleg ősszel. Bármilyen enyhe büntetést is szabnának rá, mivel korábban jogerősen kapott két év felfüggesztett börtönbüntetést, egy újabb elmarasztaló ítélet automatikusan a börtönt jelentené számára.

 

A részleges közkegyelmet biztosító rendelet egyik pontja eltörölné a már jogerős ítéleteket a felfüggesztett börtönbüntetésekről, vagyis Dragneát nem priusszal, hanem tiszta lappal érné egy esetleges második ítélet, és nem automatikusan kerülne börtönbe. A szolgálati visszaélés definícióját pedig többek között úgy módosítanák, hogy csak az számítana bűncselekménynek, ha az államot az elkövető legalább 200 ezer lejjel károsította meg, Dragnea ügyében pedig ennél kisebb összegről van szó.

 

Dragnea számára azért fontos, hogy ezekről a kormány sürgősségi rendeletekkel döntsön, mert akkor azonnal, ügyének elsőfokú ítéletének meghozatala előtt hatályba lépnek, míg a parlament malmai lassabban őrölnek, még ha a PSD-fölény miatt biztosan is.

 

Hogy mindezt megakadályozza, Klaus Iohannis államelnök bejelentkezett a ma reggeli kormányülésre, amely előtt mintegy húsz percen keresztül tárgyalt Sorin Grindeanu miniszterelnökkel és Florin Iordache igazságügy-miniszterrel, majd ezt követően – mivel az alkotmány erre lehetőséget biztosít az államfő számára – ő elnökölt a kabinet ülésén. 

 

A rendeletek végül nem kerültek a kormányülés napirendjére. A részleges közkegyelemre vonatkozó azért nem, mert a kezdeményező igazságügyi minisztérium mellett más minisztériumok is jóvá kellett volna hagyják, ezek a jóváhagyások pedig nem érkeztek meg a kormányhoz azelőtt, hogy Klaus Iohannis befutott volna – vallotta be a News.ro hírügynökségnek Sorin Grindeanu kormányfő. A kormányfő nem zárta ki, hogy a büntetőtörvénykönyvet (btk) végül nem sürgősségi rendelettel, hanem parlamenti úton, törvényjavaslattal módosítják majd. Mivel a kormány nem adja fel ezeket a terveit, 

 

a civilek megelőző jelleggel is vonultak ma utcára.

A résztvevők tábláin olyan feliratok szerepeltek, mint „Kormányprogramot akarunk, nem elítélteket”, „Közkegyelem nélkül, amnesztia nélkül, Kolozsvár nem amnéziás”, „Demokráciát akarunk amnesztia nélkül”, „Demokráciában a tolvajok a börtönben ülnek”.

 

A kolozsvári tüntetők az Antena3 és a RomaniaTV riportereinek rosszindulatú kérdéseire bedühödtek, manipulatív hírcsatornáknak nevezték őket, számonkérték rajtuk a szakmai etika elveit, végül kifújolták őket. A vita az alábbi videónak kb. a hat-hetedik percénél kezdődik:

 

 

A bukaresti tüntetők piros lapot tartva a kezükben azt skandálták, hogy: „Dragnea, ne feledd, Románia nem a tied”, „A korrupció öl”, „Mondjanak le”, „Börtönbe veletek, ne a kormányba!” Sokan olyan táblákat tartottak a magasba, amelyeken azt írta: „Nemet az amnesztiára”, „Bocsánat, hogy nem keresünk annyit, amennyit elloptok”, „Politikamentes oktatást és egészségügyet”, „El a mancsokkal a büntető törvénykönyvről”.

 

Mire a bukaresti menet a kormány székhelye, a Victoria palota elé ért, létszáma már elérte a háromezer főt.

 

A rendelettervezetek ellen petíció is indult, ezt ma estig már több mint tízezren írták alá.

 

A szakma hevesen ellenzi

Túl rövid időt adott a kormány a Legfelső Bírói Tanácsnak szakmai vélemény megfogalmazására, nyilatkozta a Tanács mai ülése után Cristina Tarcea, a legfelső bíróság elnöke. Január 23-ig kellene a Tanács véleményt mondjon a rendelettervezetekről, de ez a hétfői nap a keddi Kisegyesülés ünnepe miatt munkaszüneti nap a közalkalmazottak számára. 

 

Tarceának is úgy tűnik, hogy a közkegyelemre vonatkozó rendelet tulajdonképpen egyetlen ember számára készült, és nem sürgősségi rendeletként kellene elfogadni, hanem törvényjavaslatként kellene köz- és parlamenti vitára bocsátani.

 

Hogy a rendelet miért nem oldaná meg a problémát, 

amelyre hivatkozva megalkotta az igazságügyi minisztérium, vagyis a börtönök túlzsúfoltságát, azt a Hangok a Demokráciáért és Igazságszolgáltatásért Egyesület szedte pontokba. A szakmai egyesület bírókból, ügyvédekből, joghallgatókból és jogtanácsosokból áll. Szerintük a kezdeményező vissza kellene vonja a közkegyelemre vonatkozó sürgősségi rendelettervet, mert:

  1. alkotmányellenes: az alkotmány szerint közkegyelmet csak kétharmados (ún. organikus) törvénnyel lehet biztosítani, amit az igazságügyi minisztérium kezdeményez az Országos Börtönigazgatóság javaslatára, és a parlamentnek kell megszavaznia; ilyen javaslattal a börtönhatóság nem élt;
  2. sőt a börtönhatóság éves jelentéseiből az derül ki, hogy a börtönlakók száma folyamatosan csökken az új btk hatására;
  3. a jelenlegi igazságügyminiszter szerint a rendelet mintegy 2500 embert hozna ki a börtönből, de az egyesület szerint mivel tél van, és az érintettek egy részének nincs hol laknia, priusszal nemigazán kapnak munkát, a visszaesési arány pedig a statisztikák szerint több mint 50 százalékos, év végére nagyjából ugyanannyian lennének a hazai börtönökben, mint most;
  4. a rendelettervezet megengedőbb lenne az eddigi gyakorlathoz képest, ugyanis eddig azok részesültek tömeges közkegyelemben, akik legfennebb két év börtönbüntetést kaptak, illetve azok a 60 év felettiek, akik legfennebb 5 évet kaptak; a jelenlegi tervezet mindenkinek megkegyelmezne, aki legtöbb öt év börtönt kapott, a 60 év felettiek büntetését pedig megfelezné a hosszától függetlenül (vagyis szabadlábra kerülne pl. Dan Voiculescu volt politikus, üzletember és médiamágnás, aki tíz éves büntetésének felét lassan letöltötte);
  5. a közkegyelmi rendelet nagyon leterhelné a bíróságokat, ugyanis minden elítélt esetében külön bírói döntés állapítja meg, hogy jogosult-e a közkegyelemre vagy sem, a szakma szerint pedig várhatóan azok is beadnák a kegyelmi kérvényüket a bíróságokhoz, akik esetében előre lehet tudni, hogy nem kapják meg a kegyelmet, mégis le kell folytatni az eljárást.

A szakmai egyesület szerint a börtönpopuláció csökkentése érdekében sokkal hasznosabb volna, ha a román állam széleskörű bűnmegelőző programokat indítana, alapvető jogi képzést biztosítana már a közoktatásban is, és a börtönviseltek újra beilleszkedését a társadalomba ténylegesen segítő, átfogó programokat indítana és finanszírozna.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?
Főtér

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?

Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.

Trump elutasította a meghívást, kihagyja a bukaresti B9-csúcsot
Krónika

Trump elutasította a meghívást, kihagyja a bukaresti B9-csúcsot

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke elutasította a meghívást, hogy májusban Romániába látogasson a NATO-csúcstalálkozóra – írja a Mediafax hírügynökség.

Egy lejes busz- és villamosjegy? Fogd meg a söröm, mondta egy erdélyi város – hírmix
Főtér

Egy lejes busz- és villamosjegy? Fogd meg a söröm, mondta egy erdélyi város – hírmix

Fatolvajok vertek meg két erdészt, testkamerákat sürget a környezetvédelmi miniszter. Meleg lesz a hétvégén, de készüljünk fel az újabb hűvös időre a jövő hét közepétől.

Utcai politizálásból pofozkodás Sepsiszentgyörgyön
Székelyhon

Utcai politizálásból pofozkodás Sepsiszentgyörgyön

Locsolásból hazatartva az utcán adott hangot politikai nézeteinek egy sepsiszentgyörgyi fiatal, akit a Sepsi OSK vezetőségi tagjai bántalmazhattak.

„Ha valami változik, majd szólok”. Kelemen Hunor a Fidesz támogatásáról, az országgyűlési választások tétjéről
Krónika

„Ha valami változik, majd szólok”. Kelemen Hunor a Fidesz támogatásáról, az országgyűlési választások tétjéről

Kelemen Hunor szerint az anyaországban 2010 óta megvalósult nemzetpolitikai paradigmaváltásra vezethető vissza, hogy az RMDSZ az idei országgyűlési választáson is a Fidesz-KDNP pártszövetséget támogatja.

Ennyivel lett olcsóbb a gázolaj a jövedéki adó csökkentése nyomán
Székelyhon

Ennyivel lett olcsóbb a gázolaj a jövedéki adó csökkentése nyomán

Kedd éjféltől 36 banival lett olcsóbb a gázolaj a kormány által múlt pénteken elfogadott jövedékiadó-csökkentés következtében. A standard gázolaj literenkénti ára – töltőállomástól függően – 9,93 és 10,38 lej között alakul Székelyföldön.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS