A Bírák Romániai Szövetsége (UNJR) közzétett egy dokumentumot, amely közvetlenül bizonyítja, hogy több titkosszolgálat, különösen a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) éveken át aktívan és közvetlenül részt vett a korrupcióellenes bűnüldöző szervek munkájában.
Az alkotmánybíróság 2016 februárjában úgy döntött, hogy az alaptörvénnyel ellenkezik a büntetőjogi perrendtartás azon cikkelye, amely a nyomozati eljárás során végzett lehallgatásokra vonatkozik. A cikkely egyik bekezdése szerint „a megfigyelésre az ügyész ad utasítást, vagy elrendelheti, hogy azt a nyomozó hatóság, vagy a rendőrség szakemberei, vagy más állami szakszervek hajtsák végre.” A taláros testület szerint a „más állami szervek” kitétel nem alkotmányos, mivel nem elég világos, nem pontosítja ugyanis egyértelműen, hogy mely állami szervről van szó. A pontosításra azért volt szükség, mivel a joghézag nyomán semmisnek tekinthető volt minden olyan, lehallgatás útján szerzett bizonyíték, amelyet nem a törvényben konkrétan megnevezett állami szervek gyűjtöttek be. Ennek a legnagyobb károsultja a korrupcióellenes ügyészség (DNA) lett volna, mivel a korrupciós ügyekben végzett nyomozások során rendszerint a SRI által végzett lehallgatások nyomán jutottak terhelő bizonyítékokhoz.
A nemzetközileg körözött Sebastian Ghiţă, aki a tulajdonában levő Romania TV hírtelevízióban három hete leleplező videóüzeneteket tesz közzé, azzal vádolta Laura Codruţa Kövesit, a DNA főügyészét és Florian Coldeát, a SRI igazgatóhelyettesét, hogy egy külföldi titkosszolgálat emberei. Azt nem említette, melyik országról van szó, csak annyit mondott: Románia partnere.
Coldea lemondott tisztségéről, tartalékállományba helyezték
Lemondott kedden a SRI igazgatóhelyettesi tisztségéről Florian Coldea. A SRI belső vizsgálatot végzett annak kiderítésére, hogy törvényt szegett-e Coldea, miután Ghiţă azt állította, hogy fizette a magas rangú titkosszolgálati vezető több külföldi vakációját. A vizsgálat megállapította, hogy nem történt törvényszegés és visszahelyezte tisztségébe a közben felfüggesztett Coldeát, ám ő benyújtotta becsületbeli lemondását. A SRI azt is megerősítette, hogy tartalékállományba helyezték Coldeát.
Noha az alkotmánybírósági döntést követően módosították a perrendtartást, ezzel pedig megnyirbálták a SRI korábbi jogkörét, az UNJR által most közzétett dokumentum arra vet fényt, hogy
a titkosszolgálatok éveken át a törvényes jogkörükön kívül is bőven dolgoztak,
s hogy a legfőbb nemzetbiztonsági testület, a CSAT ebben titokban segített nekik.
A bomba 2015 tavaszán robbant, amikor a SRI jogi főosztályának egykori vezetője (azóta főtitkára), Dumitru Dumbravă úgy fogalmazott, hogy a hírszerző szolgálat számára az igazságügy „taktikai terület”. Mivel azt sugallta, hogy a SRI aktívan részt vesz az igazságszolgáltatásban, a kijelentés rögtön visszhangra talált a nyilvánosságban.
A hangulatot tovább fokozta, hogy a Legfelső Igazságügyi Tanács (CSM) egyik tagja, Horaţiu Dumbravă bíró nem kapott választ a még 2014-ben megfogalmazott kérésére azzal kapcsolatban, hogy tegyék közzé az igazságügy területén is aktív titkosszolgálati dolgozók számát. Végül a CSAT 2016 januárjában válaszolt a kérésre és azt állította, hogy a bírák és ügyészek között nincsenek beépített SRI-ügynökök.
Csakhogy az UNJR-t ez nem nyugtatta meg, mivel azt gyanította, hogy a CSAT – amelynek nincs jogalkotási hatásköre – által kiadott titkos utasítások nyomán a SRI-nek olyan jogköre van, amely túlmutat a törvényes kereteken.
Az UNJR által közzétett dokumentum a CSAT 2016. februári válasza a bírói szövetség megkeresésére. Azt egyelőre nem tudni, hogy az UNJR miért éppen most döntött úgy, hogy közzéteszi a választ.
A CSAT válaszából kiderül, hogy a testület
a korrupciót nemzetbiztonsági kockázattá nyilvánította még 2005-ben,
mivel a SRI tevékenységét szabályozó 1990/51-es törvény nem számolt azzal, hogy a korrupció a jelenlegi méreteket ölti. Ezzel az a gond, hogy a törvény módosításának szorgalmazása (vagyis az alkotmányos út) helyett a CSAT inkább azt a módszert választotta, hogy a nemzetbiztonság nevében titkos (és így a jogállamisággal homlokegyenest ellenkező) utasításokkal ruházza fel extra jogkörrel a SRI-t, amely aztán a felhatalmazás nyomán végezhette például a lehallgatásokat.
„Ez a megoldás, vagyis a törvényes előírások kiegészítése titkos döntésekkel, veszélyes precedenst jelent a jogállamiság szempontjából, mivel megakadályozza, hogy a polgárok tudomást szerezzenek az állami intézmények valós jogköréről” – állapítja meg az UNJR.
Később ez (vagyis a korrupció mint nemzetbiztonsági kockázat) bekerült a 2013-ben elfogadott Nemzeti védelmi stratégiába is, a Hírszerzési stratégia pedig a SRI egyik fő tevékenységi területeként szabta meg, hogy vegyen részt a politikai döntéseket is befolyásoló magas szintű korrupció leleplezésében. Ebbe az is beletartozott, hogy
a SRI akadályozza meg a korrupt személyek köztisztségbe kerülését.
Ezzel az a gond – mondja az UNJR –, hogy a SRI jogerős bírósági ítélet nélkül minősíthetett bárkit „korrupt személynek”. A CSAT gyakorlatilag szabad kezet adott a SRI-nek, hogy belátása szerint, a büntetőjogi procedúrák szabta korlátok, például bírói jóváhagyás nélkül is lehallgasson személyeket pusztán annak alapján, hogy saját hatáskörben korruptnak találta. Ráadásul az érintett személy nem tudhatta meg, hogy mi van a róla szóló titkosszolgálati jelentésben, így védekezni sem tudott ellene. Az UNJR azt gyanítja, hogy ezek a titkosszolgálati eljárások az igazságszolgáltatás vezető tisztségeibe való kinevezéseket is érintették. Ezzel kapcsolatban a bírói szövetség Klaus Iohannis államfőhöz, a CSAT elnökéhez is tisztázásért folyamodott, de nem kapott világos választ.
A CSAT válaszából az is kiderül, hogy a korrupcióellenes harcban „vegyes csoportok” dolgoztak, vagyis
az ügyészek mellett a SRI dolgozói is részt vettek a bűnvádi tevékenységben
– ennek pedig semmilyen törvényes alapja nincs. Amikor az UNJR a vegyes csoportok összetételéről, hatásköréről és munkamódszereiről érdeklődött, elutasító választ kapott azzal a megjegyzéssel, hogy a kért információk titkosak.
Az UNJR összegzésképpen megállapítja, hogy ez a helyzet rendkívül aggasztó, mivel azt mutatja, hogy az ország és lakóinak sorsát a jogállamiság keretein jóval túllépő titkos döntések befolyásolják. A bírói szövetség egyben szorgalmazza a titkosszolgálatok és az igazságszolgáltatás viszonyának részletekbe menő tisztázását.
Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere ellen december közepén emelt vádat a DNA befolyással való üzérkedés és pénzmosás miatt.