Párt, sajtó, szabadság
pazs
2017. január 10. kedd, 17:29
A Maszol véleményrovatának volt vezetője nyílt levélben kér magyarázatot indoklás nélküli elbocsátására a szövetségi elnöktől.

„Ezt a levelet azért írom, mert még mindig nem sikerült magyarázatot kapnom arra, hogy a közpénzből gazdálkodó Progress Alapítvány mint kiadó konkrétan miért menesztett engem a Maszoltól, miután tudomásom szerint semmilyen szakmai, adminisztratív vagy sajtóetikai vétséget nem követtem el” – írja Ágoston Hugó, a Maszol.ro portál elbocsátott főmunkatársa a Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek címzett, a Transindexen közzé tett nyílt levelében.

Mint arról beszámoltunk, az új év elején változások történtek az RMDSZ-hez közel álló sajtóban: a nagyváradi székhelyű Erdélyi Riportot megszünteti – pontosabban működését ideiglenesen felfüggeszti – kiadója, a Progress Alapítvány, a szintén a Progress által kiadott Maszol.ro véleményrovatának éléről pedig eltávolították Ágoston Hugót, a lap „veterán” publicistáját.

Mint fogalmaz, nemcsak azért írta a nyílt levelet, mert „érzékeny a jóhírére”, hanem mert „az RMDSZ elnökének hallgatása már kezd feltűnővé válni”, és ez alkalmat adhat különféle spekulációkra. „Mikor valamire nincs válasza, az ember találgatásra van utalva. Én is megpróbáltam felidézni, hogy volt-e az általam szerkesztett Vélemény rovatban olyan anyag, amely egyértelműen szembement volna az RMDSZ kinyilvánított véleményével, de ilyet nem találtam” – írja Ágoston.

Felidézi viszont, hogy a Maszol véleményrovatában megjelent néhány olyan anyag, amely a mai magyarországi kormánypolitikát bírálta, például a Népszabadság megszüntetése, Szijjártó Péter külügyminiszter december elsejei tiltása vagy a „menekültellenes gyűlöletkampány” kapcsán.

„A magam személyes kérdésére visszatérve csak annyit szeretnék még elmondani, hogy azt az egyet nem tudnám magyarázatként elfogadni (és azt hiszem, más sem), hogy rovatszerkesztőként és publicistaként nem tettem volna meg minden tőlem telhetőt az RMDSZ érdekében, és nem támogattam volna minden olyan ügyben, amelyet az adott helyzetben helyesnek vagy legalábbis vállalhatónak ítéltem, még ha ezért az RMDSZ-t zsigerből gyűlölő kommentelők minősíthetetlen gyalázkodásait és rágalmazásait is el kellett viselnem az írásaim alatt” – fejti ki a publicista.

Ágoston Hugó leszögezi: „szép üzenet” nélküli elbocsátásában az a legfájdalmasabb, hogy mindez akkor történik, amikor az RMDSZ első embere egy „volt liberális beállítottságú sajtós”. „Elnök úr, ez egyik elődje idejében sem történhetett volna meg!” – zárja levelét.

A nyílt levél teljes terjedelmében a cikk alatti linken olvasható. A Transindex megkeresésére egyébként Kelemen Hunor azt nyilatkozta, hogy magánlevélben kíván válaszolni Ágoston Hugónak.

FRISSÍTÉS: Kelemen Hunor végül mégis nyilvánosan válaszolt Ágoston Hugónak, ide kattintva megtudhatja, hogy mit.
 

 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/18933
Teleorman rendesen megszívatja Kolozsvárt. Nesze neked, Erdély, nesze neked, gazdasági autonómia!
Úgy szervezte a munkát, ahogy a mostani kreatív igazgatók, és ugyanúgy utált kiöltözni, mint Steve Jobs vagy Mark Zuckerberg.
Klaus Iohannis keményen játszik. Kérdés, felteszi-e majd a megfelelő kérdést.
Így most már elvileg biztosan sikerült kinyírni a sokak által a korrupt politikusoknak dobott mentőövként értelmezett jogszabályt.
Az ítéletek alapfokon születtek, a csendőrség minden esetben fellebbezett.
Disznósággal telt meg a hétvégén az egyébként autóknak és mezőgazdasági gépeknek, takarmánykiállításoknak helyt adó kolozsvári Expo Transilvania. Mindenki jóllakhatott az idei Szalonnafeszten.
A december 22–30. közötti időszakról kérdezte a katonai ügyész.
A PSD elnöke azt gyanítja, hogy a kormányellenes tüntetéseket külföldi multik finanszírozzák.
Most már a szenátus plénuma következik.
Még mindig vannak politikusok, akik azt suttogják, hogy „megcsinálnák a regionalizálást, ha nem lennének a magyarok”. Sabin Gherman írása.
Egyelőre csak hétvégenként használhatók, de már így is jobb a helyzet, mint eddig volt.
FRISSÍTÉS: Enyedi a Testről és lélekről című filmjéről, illetve Magyar Nemzeti Filmalappal való együttműködéséről is beszélt a díjátadó után.
Harcsa Veronikával és Gyémánt Bálinttal a kolozsvári koncertjük alkalmából beszélgettünk.
Ha van a diktatúra korabeli romániai magyar könnyűzenei szcénának jó ismerője, egykor fáradhatatlan szervezője és részese, az Boros Zoltán. A vele készült beszélgetés második részét olvashatják.