Transilvania, Erdély, Siebenbürgen
pazs
2016. november 25. péntek, 21:00
Több száz civil és diplomata ismerkedhetett meg a romániai magyarok közösségi jogérvényesítésének problémáival.

Korábban beszámoltunk róla, hogy erdélyi magyar civil szervezetek árnyékjelentést nyújtottak be annak nyomán, hogy a román kormány elküldte az Európa Tanácsnak az európai regionális és kisebbségi nyelvek kartájának alkalmazásáról szóló jelentését.

Bethlendi András, a kolozsvári Musai-Muszáj kezdeményező csoport aktivistája és Szigeti Enikő, a marosvásárhelyi Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) képviselője lehetőséget kapott arra, hogy az ENSZ Kisebbségi Fórumán fejtsék ki álláspontjukat – ez meg is történt csütörtökön és pénteken.

A két civil jogvédő egyenesen Genfből, a fórum helyszínéről válaszolt a kérdéseinkre.

Hogyan adódott ez az alkalom, hogy részt vehettek az ENSZ genfi kisebbségi fórumán?

Az idei év első felében több erdélyi civil jogvédő szervezet, többek között a CEMO és a Musai-Muszáj mozgalom árnyékjelentést nyújtott be a Nyelvi Chartáról. Ennek nyomán fogalmazódott meg bennünk, hogy a jövőben közösen lépjünk fel a nemzetközi színtéren.

Az ENSZ Kisebbségi Fórumának munkáját az ENSZ különleges jelentéstevője segíti. A raportőr tesz ajánlást az adott évben megrendezésre kerülő fórum napirendjére, amely idén a kisebbségek helyzete humanitárius krízisben volt.

A fórumon való jelenlétünket az azt megelőző Minority Rights Goup International kisebbségi jogérvényesítő képzésén való részvételünk tette lehetővé. A résztvevőket nem kell meghívják a fórumra, hanem a kisebbségi szervezetek maguk dönthetnek részvételükről.
   
Romániából volt-e más résztvevő, akár hivatalos, akár civil oldalról?

Mi voltunk az egyetlen civil felszólaló Erdélyből. Továbbá az RMDSZ képviselőjelöltje, Benkő Erika is felszólalt, a Pro Regio Siculorum egyesület nevében. Természetesen, a többi országhoz hasonlóan, Románia hivatalos diplomáciai képviselete is jelen volt a fórumon.

Szigeti Enikő és Bethlendi András az ENSZ kisebbségi fórumán
 

Melyek voltak a fórum főbb témái?

Amint már említettük, a fórum témája a kisebbségek helyzete humanitárius krízisben. Az ennek a témának megfelelő idei ajánlattervezetre való reagálásra kérik fel valójában a kisebbségi civil szervezeteket. A felszólalók természetesen több esetben eltekintettek attól, hogy konkrét módosítási javaslatokat fogalmazzanak meg az ajánlattervezettel szemben.

Több, nagyon súlyos humanitárius helyzetben lévő kisebbség jogvédő szervezete a közösségüket ért súlyos jogsértések bemutatása mellett döntött, mint például a szíriai jezidik, az egyiptomi koptok vagy a thaiföldi malájok.

Milyen témákat, problémákat ismertettek a konferencián?

Tekintettel arra, hogy az erdélyi magyar közösséget érő jogsértések nem esnek a humanitárius krízishelyzet kategóriájába, nagyon fontosnak éreztük a mértéktartó objektív felszólalást. Mindenképpen el akartuk kerülni a bombasztikus kijelentéseket vagy a magyar közösség viktimizálását, ugyanis ez méltánytalan lett volna például egy folyamatban lévő népirtás áldozataival szemben.

Ezért mindketten a felszólalásunkban röviden ismertettük szervezeteink tevékenységét, megemlítettük a romániai magyar közösség nyelvhasználati jogainak alkalmazási hiányosságait, és az általunk jól ismert nyelvi jogi szempontok fontosságára mutattunk rá a raportőr ajánlattervezetében.

Számunkra igen nagy dolog volt, hogy több száz civil és diplomata jelenlétében az ENSZ-ben tematizálhattuk az erdélyi magyar közösség nyelvhasználati problémáit. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy az ENSZ falai között valószínűleg először hangzott el Kolozsvár és Marosvásárhely magyar neve is.

Mennyire volt fogékony a hallgatóság – akár informálisan is – a felvetett problémákra?


A szakértői panel egy pódiumon ülve vezeti le a fórumot, így jól látható, hogy jegyzetelnek-e egy felszólalás közben vagy sem. Annak köszönhetően, hogy mindkettőnk felszólalása szakszerű javaslatokat tartalmazott az ajánlattervezet módosítására, egyértelműen elnyertük a raportőr és a panelben ülők figyelmét.

A felszólalásunk után többen gratuláltak és a Minority Rights Group International munkatársai is elismerően nyilatkoztak.

Miben segíthetnek az ilyen alkalmak? Lesz-e valamilyen következménye a felszólalásnak? Például az erdélyi jogvédők észrevételei bekerülnek-e a témával foglalkozó dokumentumokba?

Meggyőződésünk, hogy nagyon fontos, hogy az erdélyi magyar civil jogérvényesítés kifogástalan szakmaisággal és objektivitással vegyen részt a mostani fórumhoz hasonló eseményeken, ugyanis a szakértők számára csak a megkérdőjelezhetetlenül objektív és jogilag jól alátámasztott érvelés használható.

Az ENSZ több kisebbségjogi és emberjogi szakértőjével találkoztunk, akiknek bemutattuk a romániai magyar közösség jogait biztosít törvényi háttér hiányosságait, a civil jogvédők peres és jogérvényesítő ügyeit, amelyek alapján a szakértők a jövőbeni szakmai együttműködésről biztosítottak.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/18220
Erről biztosította Jean Claude Juncker EB-elnök az aktuális kormányfőnket, Viorica Dăncilát.
Ez már az 575. születésnapja Mátyás királynak, és jövőre is lesz, de van, amit csak most lehet kiélvezni.
Enescu muzsikája helyett ma reneszánsz sláger szól a városháza tornyából.
Magyarországnak megvan az aranyérme a téli olimpiai játékokon! Nekünk meg vannak szép hegyeink!
Nem megalapozott az igazságügyi miniszter kérése.
A párt szerint minden bizonnyal pszichológiai zavarokban szenvedő PSD-ellenes tüntetők voltak.
Románia elköveti a hibát, hogy folyton Erdélyhez kapcsolja a román nemzet kialakulását. Ennek nincs alapja, mondja Lucian Boia történész.
Mivel a felvetések nagy része bekerült az Európa Tanács jelentésébe.
Nem könnyű kirúgni egy főügyészt, de nem is lehetetlen. A háttérben politikai machinációk sora indulhat be.
Pár száz ember háborodott fel annyira, hogy utcára vonuljon amiatt, hogy a PSD-kormány le akarja váltani a DNA főügyészét.
Botrányos hangulatban telt sajtóértekezletén Tudorel Toader a főügyész kirúgása mellett érvelt.
Többek közt ezt is megtudhattuk Boros Zoltántól, akinek szakmai és életpályáját egy jó hangulatú kolozsvári esten követhettük végig.
És azóta is magasról tesz rá. Sőt, remek politikai és választási tőkét farag a magyarok elleni uszításból. Hans Hedrich írása.
De nem dorbézolni, hanem megtekinteni a több évig tartó, nagyszabású restaurációs munkálatokat, amelyeken többek között a püspök kalauzolt végig. Rekordméretű hordót azért láttunk.