Transilvania, Erdély, Siebenbürgen
pazs
2016. november 25. péntek, 21:00
Több száz civil és diplomata ismerkedhetett meg a romániai magyarok közösségi jogérvényesítésének problémáival.

Korábban beszámoltunk róla, hogy erdélyi magyar civil szervezetek árnyékjelentést nyújtottak be annak nyomán, hogy a román kormány elküldte az Európa Tanácsnak az európai regionális és kisebbségi nyelvek kartájának alkalmazásáról szóló jelentését.

Bethlendi András, a kolozsvári Musai-Muszáj kezdeményező csoport aktivistája és Szigeti Enikő, a marosvásárhelyi Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) képviselője lehetőséget kapott arra, hogy az ENSZ Kisebbségi Fórumán fejtsék ki álláspontjukat – ez meg is történt csütörtökön és pénteken.

A két civil jogvédő egyenesen Genfből, a fórum helyszínéről válaszolt a kérdéseinkre.

Hogyan adódott ez az alkalom, hogy részt vehettek az ENSZ genfi kisebbségi fórumán?

Az idei év első felében több erdélyi civil jogvédő szervezet, többek között a CEMO és a Musai-Muszáj mozgalom árnyékjelentést nyújtott be a Nyelvi Chartáról. Ennek nyomán fogalmazódott meg bennünk, hogy a jövőben közösen lépjünk fel a nemzetközi színtéren.

Az ENSZ Kisebbségi Fórumának munkáját az ENSZ különleges jelentéstevője segíti. A raportőr tesz ajánlást az adott évben megrendezésre kerülő fórum napirendjére, amely idén a kisebbségek helyzete humanitárius krízisben volt.

A fórumon való jelenlétünket az azt megelőző Minority Rights Goup International kisebbségi jogérvényesítő képzésén való részvételünk tette lehetővé. A résztvevőket nem kell meghívják a fórumra, hanem a kisebbségi szervezetek maguk dönthetnek részvételükről.
   
Romániából volt-e más résztvevő, akár hivatalos, akár civil oldalról?

Mi voltunk az egyetlen civil felszólaló Erdélyből. Továbbá az RMDSZ képviselőjelöltje, Benkő Erika is felszólalt, a Pro Regio Siculorum egyesület nevében. Természetesen, a többi országhoz hasonlóan, Románia hivatalos diplomáciai képviselete is jelen volt a fórumon.

Szigeti Enikő és Bethlendi András az ENSZ kisebbségi fórumán
 

Melyek voltak a fórum főbb témái?

Amint már említettük, a fórum témája a kisebbségek helyzete humanitárius krízisben. Az ennek a témának megfelelő idei ajánlattervezetre való reagálásra kérik fel valójában a kisebbségi civil szervezeteket. A felszólalók természetesen több esetben eltekintettek attól, hogy konkrét módosítási javaslatokat fogalmazzanak meg az ajánlattervezettel szemben.

Több, nagyon súlyos humanitárius helyzetben lévő kisebbség jogvédő szervezete a közösségüket ért súlyos jogsértések bemutatása mellett döntött, mint például a szíriai jezidik, az egyiptomi koptok vagy a thaiföldi malájok.

Milyen témákat, problémákat ismertettek a konferencián?

Tekintettel arra, hogy az erdélyi magyar közösséget érő jogsértések nem esnek a humanitárius krízishelyzet kategóriájába, nagyon fontosnak éreztük a mértéktartó objektív felszólalást. Mindenképpen el akartuk kerülni a bombasztikus kijelentéseket vagy a magyar közösség viktimizálását, ugyanis ez méltánytalan lett volna például egy folyamatban lévő népirtás áldozataival szemben.

Ezért mindketten a felszólalásunkban röviden ismertettük szervezeteink tevékenységét, megemlítettük a romániai magyar közösség nyelvhasználati jogainak alkalmazási hiányosságait, és az általunk jól ismert nyelvi jogi szempontok fontosságára mutattunk rá a raportőr ajánlattervezetében.

Számunkra igen nagy dolog volt, hogy több száz civil és diplomata jelenlétében az ENSZ-ben tematizálhattuk az erdélyi magyar közösség nyelvhasználati problémáit. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy az ENSZ falai között valószínűleg először hangzott el Kolozsvár és Marosvásárhely magyar neve is.

Mennyire volt fogékony a hallgatóság – akár informálisan is – a felvetett problémákra?


A szakértői panel egy pódiumon ülve vezeti le a fórumot, így jól látható, hogy jegyzetelnek-e egy felszólalás közben vagy sem. Annak köszönhetően, hogy mindkettőnk felszólalása szakszerű javaslatokat tartalmazott az ajánlattervezet módosítására, egyértelműen elnyertük a raportőr és a panelben ülők figyelmét.

A felszólalásunk után többen gratuláltak és a Minority Rights Group International munkatársai is elismerően nyilatkoztak.

Miben segíthetnek az ilyen alkalmak? Lesz-e valamilyen következménye a felszólalásnak? Például az erdélyi jogvédők észrevételei bekerülnek-e a témával foglalkozó dokumentumokba?

Meggyőződésünk, hogy nagyon fontos, hogy az erdélyi magyar civil jogérvényesítés kifogástalan szakmaisággal és objektivitással vegyen részt a mostani fórumhoz hasonló eseményeken, ugyanis a szakértők számára csak a megkérdőjelezhetetlenül objektív és jogilag jól alátámasztott érvelés használható.

Az ENSZ több kisebbségjogi és emberjogi szakértőjével találkoztunk, akiknek bemutattuk a romániai magyar közösség jogait biztosít törvényi háttér hiányosságait, a civil jogvédők peres és jogérvényesítő ügyeit, amelyek alapján a szakértők a jövőbeni szakmai együttműködésről biztosítottak.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/18220
Tizenegy jelölt, 47 millió választópolgár, fokozott biztonsági intézkedések.
Toró T. Tibor a párt ügyvezető elnöke lett.
Okoztunk némi zavart az SZKT-küldöttek körében, akik legalább két fontos újítást is elfogadtak.
A lólengést évtizede uraló Berki Krisztián a várakozási idő túllépése miatt nem lett hetedszer is Európa-bajnok.
Szilágyi Zsolt pártelnök szerint bármennyit is vitatkoznak az RMDSZ és az MPP vezetőivel, nem szabad elfelejteni, hogy „ők a testvéreink”.
És felvonultak a tudományért. Pontosabban a megbecsüléséért és magasabb hazai finanszírozásáért.
A terrorizmus vádja alól nemrég alapfokon felmentett kézdivásárhelyi fiatalember először számolt be elfogatásáról, fogvatartásának körülményeiről, tárgyalótermi részletekről, cellatársainak és román ismerőseinek viszonyulásáról, illetve arról, hogyan élte meg családja az ügyet. Exkluzív interjúnk.
Kovács Zsófia sporttörténelmet írt Kolozsváron a tornász Eb összetett versenyében, miközben hallotta, hogy magyarul szurkolnak neki.
Miközben ötezer ember megbetegedett, huszonkét gyerek meghalt, a megyékben pedig nincs elég oltás.
Az RMDSZ elnöke a kolozsvári SZKT-ülésen fogalmazott így, ahol elfogadták azt is, hogy a szövetség bevezeti a női kvótát.
Egy hete még megszavazták, most meg kekeckednek.
Szotyori-Lázár Zoltán többek között azt írta: nem érdemeltek kettős állampolgárságot, mert nagymértékű a körükben az elhülyülésre való hajlamosság.
Avagy a Kolozsvár és Bukarest közötti bizarr kapcsolat. Barbu Mateescu szociológus írása ugyancsak elgondolkodtató.
Ezúttal rendőrökre lőttek rá a nyílt utcán. Két halott a mérleg, az Iszlám Állam pedig bejelentkezett elkövetőként.