// 2026. október 13., kedd // Kálmán, Ede

Temesvár 48,5 millió euróból lesz kulturális főváros

// HIRDETÉS

Nicolae Robu polgármester köszöni mindenkinek a hozzájárulást, de a neheze még csak most jön - figyelmeztetett.

Nagyon meg volt hatva, amikor a nemzetközi zsűri ma bejelentette Bukarestben, hogy Temesvár lesz Európa kulturális fővárosa 2021-ben – mondta Nicolae Robu, a város polgármestere. Megköszönte úgy a városlakóknak, mint a pályázatot összeállító csapatnak, amely elmondása szerint irgalmatlanul sokat, hozzáértéssel és teljes odaadással dolgozott. Köszönetet mondott az egyházi vezetőknek, az egyetemek rektorainak, a különböző etnikumok vezetőinek is.

 

A neheze viszont még csak most jön – figyelmeztetett, hatalmas felelősséggel jár, hogy a város tisztességesen készüljön fel és viselje ezt az értékes címet.

 

Temesvár 48,5 millió eurós költségvetést állított össze az kulturális fővárosi programok megvalósításához. Ebből húszmilliót a helyi költségvetés, ötmilliót a megyei, másfél milliót pedig az Európai Bizottság fog biztosítani. A polgármester arra számít, a maradék 22 milliót Románia központi büdzséje állja.

 

A városban évente 3500 - 4000 közötti kulturális eseményt rendeznek. Temesvár kulturális költségvetésének 85-88 százalékát fordítja intézményfenntartásra, mindössze 12-15 százalékát fordítja civil szervezetek pályázataira. A városnak

  • 24 könyvtára,
  • 19 moziterme,
  • 11 konferenciaterme,
  • 14 kortárs képzőművészeti galériája,
  • 6 színháza,
  • 4 múzeuma,
  • 1 filharmóniája,
  • 1 operája,
  • 4 kulturális tere,
  • 24 iskolája,
  • 8 kultúr- és kreatív ipari központja,
  • 340 belső köztere és udvara,
  • 18 köz- és kereskedelmi épülete és
  • 2 átmeneti menekültközpontja van

– írja a news.ro. A Bánság fővárosában több mint 300 ezren laknak.

 

A kulturális főváros cím nem egy egyéves fesztivált jelent, hanem annak kigondolását és megvalósítását, hogy mit jelent a kultúra az illető város életében, és milyen fenntartható módon járul hozzá a város és lakóinak gyarapodásához. Az 1985 óta osztott címet évente két város viseli az Európai Unió tagországaiból vagy a csatlakozni vágyó országokból. Temesvárral egyidőben, vagyis 2021-ben egy még nem kiválasztott görögországi város lesz Európa kulturális fővárosa.

 

„A kulturális főváros fogalma azért rendkívüli, mert a kultúrák közötti párbeszédet és az Európai Unióhoz való tartozás érzését népszerűsíti. Európát közel kell vinnünk az emberekhez. A kultúra az a «mag», amiből felépült Európa. A kulturális értékek közel visznek minket egymáshoz.  (...) A gazdaság kulturális-kreatív szektora ellenállónak bizonyult a válsággal szemben is” – mondta a cím bejelentésekor Karel Bartak zsűritag, az Európai Bizottság kulturális főigazgatóságának vezetője.

 

A címért folytatott verseny nagyon kiélezett volt Romániában, mondta, hihetetlen erőket mozgatott meg a kulturális stratégia igénye, és innovatív stratégiákat látott itt. Arra biztatja a pályázó városokat, hogy őrizzék meg a verseny kiváltotta lelkesedést és ezt az innovatív irányt.

 

„A nagy változások néha az utcasarkon kezdődnek. 1884-ben Temesvár volt az első, villamosenergiával megvilágított város Európában. 1989-ben a Ceauşescu-rezsim elleni forradalom szikrái Temesvár utcáin pattantak ki. 2021-ben azért szeretnénk Európa kulturális fővárosa lenni, hogy megoszthassuk vágyainkat Európa többi részével. A polgári energiát szeretnénk mozgásba hozni. A fény erőteljes metaforájából kiindulva azokat az értékeket szeretnénk Európa más városaiba «exportálni», amelyekben hiszünk, és amelyek nyitott, előremutató attitűdöt ösztönöznek a városlakókban. Szlogenünk az üzenetünk lényege: Világítsd meg magaddal a várost!” – így kezdődik a temesvári pályázat szövege.

 

Kulturális programját Temesvár egy utazás állomásai, konkrétabban a Béga köré szervezte, amely összeköti az ötleteket, embereket, helyeket. Temesvár 104 oldalas pályázata itt olvasható el.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

Böjte Csaba keményen üzent azoknak, akik elvitatják a piski emlékhelyre kapott támogatást
Krónika

Böjte Csaba keményen üzent azoknak, akik elvitatják a piski emlékhelyre kapott támogatást

Nyilvánosan adott választ Böjte Csaba ferences szerzetes a Hunyad megyei Piskin tervezett ’48-as emlékhely kialakítására kapott magyar állami támogatással kapcsolatos kritikákra. A szerzetes büszke arra, amit a történelmi szentély megmentéséért tett.

A mioritikus politikus, a kivándorló románok, a bevándorló idegenek és az őshonos gyűlölet
Főtér

A mioritikus politikus, a kivándorló románok, a bevándorló idegenek és az őshonos gyűlölet

A mioritikus politikus a multikulturalizmus lelkes híve, amíg csak hangoztatni kell a szépen zengő szólamokat. Ám amikor a valóság elkezd bevándorolni, elpárolog a lelkesedés. Ami érthető. Csak problémás.

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye
Székelyhon

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye

Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.

„Win-win játék”: soha nem szerette még ennyire Bukarest a romániai magyar színjátszást
Krónika

„Win-win játék”: soha nem szerette még ennyire Bukarest a romániai magyar színjátszást

Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.

Az autópálya miatt új utat nyitottak, a régit pedig lezárták
Székelyhon

Az autópálya miatt új utat nyitottak, a régit pedig lezárták

Jó tempóban halad az autópálya építése Maros megyében és a Lőrincfalva-Ákosfalva-Nyárádszereda szakaszon egyre több, a gépkocsiforgalmat érintő változásra lehet számítani.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS