// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Manipulatív riporttal uszít a TVR a Kolozsvári Magyar Napok ellen

// HIRDETÉS

Nemzethalál! Megjelent Hitler képe Feróék koncertjén a kivetítőn!

Elképesztően manipulatív anyaggal próbál magyarellenes hangulatot szítani a Román Televízió (TVR) az éppen zajló Kolozsvári Magyar Napok kapcsán.

A TVR készített egy anyagot Nagy Feró és a Beatrice keddi főtéri koncertjéről, csakhogy rettentően félreértették a kezdő szám, az Utálom az egész XX. századot bevezető képsorait, amelyek a színpadi kivetítőn peregtek.

A magyarországi Beatrice „vitatható koncertjén” Hitler és Lenin képét vetítették, majd a muszlim terroristák jelszava, az „Allahu Akbar!” is elhangzott – számol be a TVR. Az okos szerkesztőnek persze halvány gőze nincs, hogy a számban Feróék nem leborulnak Hitler és Lenin előtt, hanem ellenkezőleg, elítélőleg említik őket, mint a XX. század sorsát rossz irányba befolyásoló történelmi személyiségeket.

Rögtön a kisriport elején ordító manipuláció van, ugyanis bevágtak egy azonosítatlan helyszínen zajlott 2009-es Beatrice-fellépést, ahol Feró azt énekli: „Kolozsvár újra magyar város lesz”.

És persze rögtön következnek az elítélő nyilatkozatok. Cosmin Puriş kolozsvári újságíró mondja:

„Nem hiszem, hogy Kolozsváron helyük van ilyen rendezvényeknek a jelenlegi európai kontextusban, különösen akkor, hogy ennek a zenekarnak irredenta, revizionista és obszcén üzenetei vannak”.

„El lehetett volna kerülni a meghívásukat, tekintettel a repertoárjukra, amely tudomásom szerint eléggé sértő a román népre nézve. Mindent elfogadhatunk, ha nem sérti a nemzeti szimbólumokat, a nemzeti közösséget” – mondja a kisfilmen egy politikai elemzőnek feltüntetett személy, Adrian Ivan.

A Kolozsvári Magyar Napok szervezői közleményt adtak ki, amelyben sajnálatukat fejezik ki, hogy koncerten elhangzott és kifogásolt részek üzenetét nem sikerült megérteni. „A dal szövege az említett történelmi személyiségek és káros ideológiájuk ellen irányul” – írják.

A KMN szervezői elítélnek minden szélsőséges megnyilvánulást és sérelmezik, hogy Nagy Feróék koncertjéről tendenciózus és elferdített beszámolók jelentek meg a médiában.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

Egy volt ügyvivő kormányfő úgy szidta Dominic Fritzet, hogy az Elie Wiesel Intézet belesápadt
Főtér

Egy volt ügyvivő kormányfő úgy szidta Dominic Fritzet, hogy az Elie Wiesel Intézet belesápadt

Továbbá: egy román állampolgár bankautomatát akart robbantani Olaszországban, de fordítva sült el. És a vérnackó AUR máris felgyűrte az ingujját a németországi AfD-siker után.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS