Fotó: Wikipedia, Daniel Telmann, Flickr
Erdélyi reneszánsz
Timi
2016. február 15. hétfő, 17:56
Egy 14. századi Giotto-másolatot fedeztek fel egy elhagyatott mezőségi templomban, amelyhez hasonló mindössze három van a világon.

A Möller István Alapítvány a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával végzett építészettörténeti és művészettörténeti kutatásokat a Mezőségen. Elsősorban a vidék középkori épített örökségére voltak kíváncsiak. Eredményeikről egy konferencián számolnak be február 18-án, a budapesti FUGA Építészeti Központban.

A konferencia egyik kiemelt témája az a freskó, amelyet a Beszterce mellett található Kiszsolna évtizedek óta használaton kívül álló, romos középkori templomában tártak fel, és amely a középkorban egész Európa által csodált mozaiknak, az ún. Navicella-nak a másolata. Az eredeti freskót a római Szent Péter-székesegyház számára készítette 1300 körül az akkori művészetek „fejedelme”, az itáliai Giotto. Azt a bibliai történetet mutatja be, amikor a hajózó apostoloknak Krisztus a vízen járva jelent meg.

Az alapítvány által kibocsájtott közlemény szerint a 14. században készült kiszsolnai ábrázolás nemcsak közép-európai, hanem nemzetközi összevetésben is szenzációnak számít. Jól jelzi ezt az a tény, hogy mindössze három hasonló létezik a világon: egy Firenzében, egy a hozzá közeli Pistoiában és egy Strasbourgban. Közülük egyedül a firenzei az, amely nem csak alapvonásaiban, hanem részleteiben is másolta Giotto képét, pontosan úgy, ahogyan a most előkerült, nagyjából a firenzeivel egyidős kiszsolnai falfestmény is.

Mindemellett a freskó azért is jelentős, mert megőrizte a középkori kereszténység egyik legfontosabb kultuszképét, melynek elvi rekonstruálásához adalékokkal szolgálhat. Ugyanakkor bizonyítéka annak, hogy „Magyarország már a középkorban is a legszorosabb értelemben hozzá tartozott az európai közösséghez, s részt vett annak vérkeringésében” – áll a közleményben.

A szakértők figyelmeztetnek, hogy a kiszsolnai istenházát az összeomlás veszélye fenyegeti, és a ritka freskó jelenleg is folyamatosan pusztul.

Fotó: Daniel Telmann, Flickr (via Wikipedia)

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/13858
Trendkommandónk az idén is igyekezett lencsevégre kapni mindazt, ami Tusványost igazán divatossá teszi.
Közöljük a magyar miniszterelnök teljes idei tusványosi beszédét. Lehet kezdeni értelmezgetni.
Segítünk. Tessék csak nézni. Egész könyv lett belőle.
A Székelyföldi Értéktár új fejezetet nyithat a székely megyék közti együttműködésben.
Van még olyan előadás, amely előtt remegve izgul a Vajdaságból indult énekes. De a zene sokmindent legombol róla is.
A DNA azóta se kíváncsi Antal Árpádra, hogy kihallgatta. A prefektus annál inkább beleszólna a város küllemébe és életébe. A polgármestert a Sárkánydombról és arról kérdeztük, miért ellenezte, hogy román alpolgármestere legyen a városnak.
Az erdőirtások megelőzését hiába várjuk el a politikumtól, az ügyészektől, a rendőrségtől vagy az államfőtől. Egyedül a lakosság tudja megmenteni az erdőket.
Romániától, a „best practice” országtól Szlovákiáig, ahol 19 nyelven jelzik az üzemanyagtöltő-állomást – csak épp magyarul nem.
Ha a székelyföldi politikusokon múlna, előbb-utóbb összefognának a pártok - legalábbis Tusványoson úgy tűnt.
Az ifjú konzervatívok megmondták az igazságot szülőföldről, nőkről, melegházasságról, na és a bevándorlásról.
Húsz ember némán tüntetett a török követség előtt, miközben közel ötvenezer tanárt, bírót, ügyészt, rendőrt rúgtak ki Törökországban.
Azt kérdeztük az idei Tusványos résztvevőitől, hogy miért jöttek a táborba. Nem mondhatjuk, hogy nagyon meglepődtünk volna a válaszokon...
Az Európa Tanácshoz benyújtott árnyékjelentésekről vitáztak Tusványoson.
Ezt pedig senki sem veheti el.