Fotó: Wikipedia, Daniel Telmann, Flickr
Erdélyi reneszánsz
Timi
2016. február 15. hétfő, 17:56
Egy 14. századi Giotto-másolatot fedeztek fel egy elhagyatott mezőségi templomban, amelyhez hasonló mindössze három van a világon.

A Möller István Alapítvány a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával végzett építészettörténeti és művészettörténeti kutatásokat a Mezőségen. Elsősorban a vidék középkori épített örökségére voltak kíváncsiak. Eredményeikről egy konferencián számolnak be február 18-án, a budapesti FUGA Építészeti Központban.

A konferencia egyik kiemelt témája az a freskó, amelyet a Beszterce mellett található Kiszsolna évtizedek óta használaton kívül álló, romos középkori templomában tártak fel, és amely a középkorban egész Európa által csodált mozaiknak, az ún. Navicella-nak a másolata. Az eredeti freskót a római Szent Péter-székesegyház számára készítette 1300 körül az akkori művészetek „fejedelme”, az itáliai Giotto. Azt a bibliai történetet mutatja be, amikor a hajózó apostoloknak Krisztus a vízen járva jelent meg.

Az alapítvány által kibocsájtott közlemény szerint a 14. században készült kiszsolnai ábrázolás nemcsak közép-európai, hanem nemzetközi összevetésben is szenzációnak számít. Jól jelzi ezt az a tény, hogy mindössze három hasonló létezik a világon: egy Firenzében, egy a hozzá közeli Pistoiában és egy Strasbourgban. Közülük egyedül a firenzei az, amely nem csak alapvonásaiban, hanem részleteiben is másolta Giotto képét, pontosan úgy, ahogyan a most előkerült, nagyjából a firenzeivel egyidős kiszsolnai falfestmény is.

Mindemellett a freskó azért is jelentős, mert megőrizte a középkori kereszténység egyik legfontosabb kultuszképét, melynek elvi rekonstruálásához adalékokkal szolgálhat. Ugyanakkor bizonyítéka annak, hogy „Magyarország már a középkorban is a legszorosabb értelemben hozzá tartozott az európai közösséghez, s részt vett annak vérkeringésében” – áll a közleményben.

A szakértők figyelmeztetnek, hogy a kiszsolnai istenházát az összeomlás veszélye fenyegeti, és a ritka freskó jelenleg is folyamatosan pusztul.

Fotó: Daniel Telmann, Flickr (via Wikipedia)

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/13858
Lehet nemet mondani az amerikaiaknak? Az igazságügyi miniszter nem tudott.
És miért is nem csinálnak a románok gyermeket a hazának és az egyháznak?
Átfogó tanulmánykötetben mutatja be az erdélyi fürdőéletet a kolozsvári Magyar Történeti Intézet.
Száznál is több ember haláláért felelős.
A brit trónörökös eddig is gyakori vendég volt Erdélyben, ezúttal azonban hivatalos látogatást tesz.
Az ingatlan megújul és terjeszkedik, csak az zsugorodott össze benne, ami híressé tette: a művészet. Mert dolgozik a piac.
A szenátus és a képviselőház nem ért egyet abban, hogy kinek a hatásköre a család fogalmáról szóló alkotmánymódosító kezdeményezésről dönteni.
Az Örökségünk őrei kezdeményezésben részt vevő iskoláscsapatok bebizonyították, hogy jókedvvel és fiatalos lendülettel is lehet védeni az épített örökséget. De kik lettek a legsikeresebb ifjú örökségvédők?
Az önkormányzat támogatásával bérletes rendszerben hoznak román nyelvű előadásokat Csíkszeredába.
A visegrádi négyek kormányfői a bevándorlásról, a Brexitről és az EU jövőjéről tárgyaltak, és még Oroszországnak is odaszúrtak kicsit.
Alapfokon, persze. Ami azt jelenti, hogy még hosszú lesz az út a börtöncelláig.
Egy elit katolikus leányiskola elit apácák indította története akkor is izgi, ha nem érted a kolozsvári szlenget.
Tüntetések zavarták meg az álomutazást.
Már ami az 1848-as forradalmat illeti. A román nézőpont szerint legalábbis. Azért időnként érdemes megfogózni olvasás közben.