Fotó: Wikipedia, Daniel Telmann, Flickr
Erdélyi reneszánsz
Timi
2016. február 15. hétfő, 17:56
Egy 14. századi Giotto-másolatot fedeztek fel egy elhagyatott mezőségi templomban, amelyhez hasonló mindössze három van a világon.

A Möller István Alapítvány a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával végzett építészettörténeti és művészettörténeti kutatásokat a Mezőségen. Elsősorban a vidék középkori épített örökségére voltak kíváncsiak. Eredményeikről egy konferencián számolnak be február 18-án, a budapesti FUGA Építészeti Központban.

A konferencia egyik kiemelt témája az a freskó, amelyet a Beszterce mellett található Kiszsolna évtizedek óta használaton kívül álló, romos középkori templomában tártak fel, és amely a középkorban egész Európa által csodált mozaiknak, az ún. Navicella-nak a másolata. Az eredeti freskót a római Szent Péter-székesegyház számára készítette 1300 körül az akkori művészetek „fejedelme”, az itáliai Giotto. Azt a bibliai történetet mutatja be, amikor a hajózó apostoloknak Krisztus a vízen járva jelent meg.

Az alapítvány által kibocsájtott közlemény szerint a 14. században készült kiszsolnai ábrázolás nemcsak közép-európai, hanem nemzetközi összevetésben is szenzációnak számít. Jól jelzi ezt az a tény, hogy mindössze három hasonló létezik a világon: egy Firenzében, egy a hozzá közeli Pistoiában és egy Strasbourgban. Közülük egyedül a firenzei az, amely nem csak alapvonásaiban, hanem részleteiben is másolta Giotto képét, pontosan úgy, ahogyan a most előkerült, nagyjából a firenzeivel egyidős kiszsolnai falfestmény is.

Mindemellett a freskó azért is jelentős, mert megőrizte a középkori kereszténység egyik legfontosabb kultuszképét, melynek elvi rekonstruálásához adalékokkal szolgálhat. Ugyanakkor bizonyítéka annak, hogy „Magyarország már a középkorban is a legszorosabb értelemben hozzá tartozott az európai közösséghez, s részt vett annak vérkeringésében” – áll a közleményben.

A szakértők figyelmeztetnek, hogy a kiszsolnai istenházát az összeomlás veszélye fenyegeti, és a ritka freskó jelenleg is folyamatosan pusztul.

Fotó: Daniel Telmann, Flickr (via Wikipedia)

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/13858
Attól függ, hogyan számolunk. A Google alternatív szempontokkal állt elő.
Persze a melldöngetésbe nem fér bele, hogy az esetleges egyesülés gazdasági csapdáiról is szót ejtsenek. Nézzük, melyek azok.
Előtte viszont még beugrottunk a toronyzenére, valamint meghallgattuk Gergely Balázs szókimondó beszédét a zárógálán. Aztán jöhetett az Életfogytig rock and roll!
Emil Boc polgármester jelenlétében tette szóvá a rendezvénysorozattal kapcsolatos médiamanipulációt. De hallhattunk jó híreket is.
Tudták, hogy a rovásírás hozta a Mátyás-szoborcsoport szobrászának nyakára a bajt?
Ha ez így megy tovább, lassan elkezdhetjük füvészkönyvekből tanulni az öngyógyítás tudományát. Nem vicc!
Az ideális popsztár kicsit női princípiumozott is, de alapvetően tette a dolgát: énekelt és zenélt tömény két órán át. Olyan színvonalon, amilyet ritkán láthatott a Kolozsvári Magyar Napok nagyszínpada.
Annak viszont van, hogy kit mikor vesznek célba. Szociológusok és újságírók szabdalták a témát szanaszét.
Igen, a törökországi nukleáris fegyverek Romániába való telepítéséről van szó. Lufi az egész. Mint a fegyvercsempészek ügye.
A nagykorusított, 18. néptánctalálkozó meghívottjai útban a Főtér felé, a Farkas utcában is megcsillogtatták tánctudásukat.
Rekordméretű cipót szenteltek fel és szeltek meg a kolozsvári Szent Mihály-templomban.
Pezsgővel, rekordnézettségű operával és elképesztően látványos, 3D-s épületvetítéssel ünnepelte meg Kolozsvár, hogy 700 éve város.
Na ja, lassan vége a nyárnak. Itt az ideje a parlamenti választásokra koncentrálni. Nézzük, ki hogyan döngeti a mellét.
És megmutatják a kolozsváriaknak. Oklevél-kiállítással ünnepli a város saját szülinapját.