szabot
2015. december 1. kedd, 20:45
Többezer ember, lejárt haditechnika és fokozott szénhidrátbevitel fűtötte a nemzeti érzést december elsején Kolozsváron.

Esős-viharos napnak indult idén december 1., Románia nemzeti ünnepe Kolozsváron. Az eső délre, a hivatalos ünnepség kezdetére elállt, és többezer ember nyomult a román színház és az ortodox katedrális közé, illetve végig a Deák Ferenc utcán. Az ezeket keresztező fő útvonalakat lezárták az autós forgalom elől.

 

December 1. Kolozsváron | Fotó: Szabó Tünde

Az erős szél viszont áldozatokat szedett.

 

December 1. Kolozsváron | Fotó: Szabó Tünde

Az esernyők ma nagyon renitens, sőt irredenta kedvükben voltak.

 

December 1. Kolozsváron | Fotó: Szabó Tünde

Nem a mise, a koszorúzás vagy a politikusok beszédei vonzottak ennyi embert a térre, hanem a román állam fegyveres manifesztációja. A katonaság, erőszakszervezetek és titkosszolgálatok egységeinek felvonulását várták repeső szívvel.

Nem is lehetett közel menni az államiság koszorúzásban dobogó szívcsakrájához, mert rögtön öt harcias nagymama állta az ember útját. Elhasznált idegekkel, de annál nagyobb hévvel álltak ellen bárkinek, aki eléjük guggolt volna fotózni. Legalább húsz ember azonnal értesült a nemzetért, a hazáért és az unokáikért vállalat irdatlan nagy áldozatról, miszerint ők már másfél órája odagyökereztek, hogy említett unokák az utolsó csavart is full HD-ben lássák a felvonuló harckocsikon.

 

December 1. Kolozsváron | Fotó: Szabó Tünde 

Melyekről hozzáértőbb kollégáim megállapították, hogy a '60-'70-es években élhették a fénykorukat. A katonák bátran mutogatták is bárkinek, fotózkodtak a gyerekekkel, a tíz év alattiakat nagyjából mind fel is tette az apukájuk a járművekre. És senkit sem zavart, hogy ezek a monstrumok álltukban is elképesztő füstöt nyomtak ki magukból.

A harc- és rendőrkocsisimogató a Deák Ferenc utcán húzódott. Abban a bő másfél órában, míg a katonák várták, hogy elinduljanak parádézni, egyikük petróleummal (vagy ahhoz bűzben nagyon hasonló anyaggal) kente feketére a kerekeket.

 

December 1. Kolozsváron | Fotó: Szabó Tünde

Ezek a gondatlan szülők nem biztosítottak helyet gyerekeiknek az első sorban, inkább falhoz állították őket a román színház bejárata mellett. 

 

December 1. Kolozsváron | Fotó: Szabó Tünde

A szervek felvették végre a ritmust, és negyedórás erőltetett menetben hágtak fel az nemzeti ünnep csúcspontjára. Kivéve a helyi rendőröket, mert nekik nem sikerült tökéletesen felvenniük a ritmust, amint az a fenti videón látható.

 

Kész tömeg jelentkezett be a kürtőskalácsért

A nemzeti büszkeség hatóságilag fokozott érzését a főtéri vásárban vezették le az ünneplők. A vásárban ma két „hagyományos román termék” volt a legnépszerűbb: a kürtőskalács és a pár éve már román nemzeti színekben is dívó kokárda.

December 1. Kolozsváron | Fotó: Szabó Tünde

 

December 1. Kolozsváron | Fotó: Szabó Tünde

Van, aki nem szorul rá az uncsi kokárdára vagy sálra ahhoz, hogy világgá pironkodja, milyen érzés fűti őt ma.

 

December 1. Kolozsváron | Fotó: Szabó Tünde

Ez a mozgássérült bácsi nem elégedett meg a színekkel, ügyes kis járművéből hazafias nótákat sugárzott.

 

December 1. Kolozsváron | Fotó: Szabó Tünde

Dizájnos mészárszék standja ellensúlyozta a vásári édességdömpinget. Fúziós konyhát visznek: a bajorkolbászt hazai savanyúsággal mérik magyarnapos, azaz aranyáron.

 

December 1. Kolozsváron | Fotó: Szabó Tünde

Mellettük elkészült a korcsolyapálya is, csak az évszak nem készült még el hozzá. De estig még beüthet a tél.

 

December 1. Kolozsváron | Fotó: Szabó Tünde

Hogy akkor mégis minek örülnek ennyire a gyerekek?

 

December 1. Kolozsváron | Fotó: Szabó Tünde

Annak, hogy a főtéri jászolban a szent család mégsem olyan csóró, mint ahogy hittanórán tanultuk.

 

December 1. Kolozsváron | Fotó: Szabó Tünde

Az összeköttetések napjainkban is fontosak, néhány utolsó simítás van még hátra az esti díszkivilágításhoz.

 

December 1. Kolozsváron | Fotó: Szabó Tünde

A tűzijátékot ugyan lefújta a kolozsvári városvezetés a Colectiv-tragédiára hivatkozva, de fényjátékban nem lesz hiány.

 

December 1. Kolozsváron | Fotó: Szabó Tünde

A nappali és az esti hivatalos ünnepség között is folytatódott a köztéri nemzeti műsor. A bácsit még jóval a hatósági parádé levonulása után is feszítette belülről valami, és hangosan engedte ki. Ezek az őseink, és nekünk iszonyúan büszkék kell lennünk rájuk, harsogta az Avram Iancu-szobor előtt attól függetlenül, hogy ki volt a közönsége: pár hazaigyekvő ünneplő, vagy csak maguk a koszorúk.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/12837
Hétfő este eldőlt: Londonból Amszterdamba kerül át az Európai Gyógyszerügynökség székhelye. A költözés a Brexit miatt vált szükségessé.
A tanügyi szakszervezet arra figyelmeztet, hogy a romániai gyerekek több mint fele nem jár óvodába. Magas a szegénységben élők száma is.
Magyarul: vannak előnyei, ha valaki román, és a Székelyföldön lakik. Legalábbis első ránézésre. Mert azért kilóg a lóláb.
A milliárdos szerint ő homlokegyenest az ellenkezőjét képviseli migrációügyben, mint amivel a magyar kormány vádolja.
Ha jövőre kitör a román-magyar háború, a románok megint elmennek Budapestig. Aki ezt mondja: az Új Corneliu Vadim Tudor. Uszítós interjú. Csak erős idegzetű olvasóknak!
De tessék csak megnyugodni. Nem rock, nem manele, nem jégbalett. Opera!
Charles Manson 83 éves volt.
Milyen hatással lesz a centenárium a román-magyar viszonyra? Ez volt a fő témája egy Aradon megszervezett konferenciának is.
Az 1956-os forradalommal szimpatizáló lelkészt államellenes összeesküvés koholt vádjával ítélték halálra. A mai napig nem rehabilitálták, így tilos közterületen megemlékezni róla.
A hőmérséklet és a csapadék mennyisége sem fog jelentősen eltérni az előző évek átlagától.
Avagy esélyt jelent-e vagy veszélyt a centenárium a román-magyar kapcsolatokra. Transzilvanisták konferenciáztak Nagyváradon.
140 éve született Ady Endre, aki ha valamit megírt, az senkit se hagyott hidegen.
Betegsége miatt évekkel korábban visszavonult.
Jó, hogy néha valaki kimondja. Hogy ebben a párhuzamos államban például nem mindenért a magyarok a hibásak.